Roppant nehéz helyzetbe kerülhet a világpiac miatt az utolsó hazai cukorgyár

A cukortermelés európai kvótaszabályozásának 2017-es megszűnésével a termelés az unióban és a világpiacon is emelkedett. Emiatt a cukor ára esésében van. A nyerscukor világpiaci ára a 2018/2019-es szezonban 9-10 százalékkal lesz kevesebb, 2022–2023-ra pedig az előrejelzések szerint a 2016 előtti 10 év átlagát is 30 százalékkal múlhatja alul. Az egyetlen hazai cukorgyár, a kaposvári is bajba kerülhet.

Az Agrárszektor írt szakcikket a témában, ezt az anyagot szemléztük. Ugyan Európa a világ legnagyobb cukorrépatermelője, de a legtöbb nyerscukrot a világon a cukornád biztosítja. Ebben pedig Brazília az egyik legnagyobb játékos. A cukorrépából előállított cukor a világtermelés 14 százalékát adja, 2026-ra pedig a részesedése 13 százalékra csökkenhet.

Egyre olcsóbb a cukor

A legkönnyebben és a fajlagosan legnagyobb mennyiségben kinyerhető szacharózt a cukornád tartalmazza, amiben Brazília bőséges ellátással rendelkezik. Az ország közlekedésében viszont fontos szerepet játszik az etanol, amit többnyire szintén cukornádból állítanak elő. Ha a cukor világpiaci ára alacsony, akkor több etanol készül, ha magas, akkor kevesebb. Az etanol ára pedig a kőolaj árához igazodik, ha az magas, akkor etanolból több készül, cukorból ugyanakkor kevesebb. Idén az alacsony cukorár és a magas belső etanolfelhasználás miatt 60 százalékosra nőhet a bioüzemanyag-gyártásban felhasznált nádcukor aránya Brazíliában a korábban jellemző 50 százalékos arány helyett.

Az utolsó hazai cukorgyár is bajba kerülhet Kaposváron - Fotó: AGRANA/APA_Tamas Bujnovsky
Az utolsó hazai cukorgyár is bajba kerülhet Kaposváron – Fotó: AGRANA/APA_Tamas Bujnovsky

Az Európai Unió cukorrépatermelése 18-20 millió tonna. Miközben a répatermő terület és az átlaghozam is növekszik, az egy főre eső cukorfogyasztás csökkenő trendet mutat. Ezek miatt minden mértékadó becslés a cukorár csökkenését vetíti előre a következő 10 évre.

Támogatott, de nagyon forrásigényes

Azzal, hogy 2017 őszén megszűnt a cukorkvóta az Európai Unióban, szabadabb lett a termelés, miközben a gazdákat segítő  szubvenciók is folyamatosan csökkennek. A növekvő termelés és a csökkenő támogatás mellett csak a leghatékonyabb gazdaságok maradhatnak talpon. A magyar termelők klimatikus okokból versenyhátrányban vannak az északibb országok cukorrépatermelőivel szemben, ami az átlaghozamokat és a cukortartalmat illeti.

A termelést segítő támogatás hazai keretösszege ma 7,984 millió euró, de 2020-ra 7,545 millió euróra csökken majd.

Az összeg meghatározásakor a döntéshozók mintegy 19 ezer hektáros potenciális cukorrépaterülettel számoltak. A tényleges termelés ennél kevesebb hektáron zajlik: 15 és 18 ezer hektár közöttre tehető, idén mintegy 16 ezer hektár. A termelők  tavaly mintegy 150 ezer forint támogatáshoz juthattak hektáronként, idén viszont gyengébb a forint árfolyama és kisebb a növény termőterülete is, úgyhogy megvan az esély a hektáronkénti 160 ezer forintos támogatásra. Ez épp jókor jön, mert a cukor árának esését az egyetlen megmaradt hazai (egyébként az osztrák Agrana kezében lévő) cukorgyár igyekszik a termelők felé érvényesíteni – írja az Agrárszektor.

Az utolsó hazai cukorgyár a kaposvári, amely az osztrák Agrana tulajdonában van
Az utolsó hazai cukorgyár a kaposvári, amely az osztrák Agrana tulajdonában van
Alacsonyabb ár mellett magasabb költségek

Berki Gyula, a Cukorrépatermesztők Országos Szövetségének elnöke szerint igaz, hogy a világpiaci ár máris 10 százalékkal gyengébb a tavalyinál, de a költségeik nőttek. Tavaly tonnánként 23,5 eurót ért a cukorrépa, 16 százalékos cukortartalomra korrigálva. Legalább ennyit szeretnének most is kapni a termelők. Úgy vélem, ahhoz, hogy a hazai répatermesztés hosszabb távon fennmaradhasson, szükség van némi önmérsékletre az ipar és a kereskedelem részéről is. A 150 forintos kereskedelmi cukorárat irreálisnak tartom” – fogalmazott a szövetség elnöke.

Idén hektáronként átlagosan 65-67 tonnás cukorrépatermést várnak, a cukortartalom 14,5 százalék körüli. A hozam nem rossz, támogatással együtt profitot hozhat a termelés – mondja Berki Gyula. Egy hektárnyi cukorrépa előállítása ugyanis 650-700 ezer forintba kerül, míg a bevétel 500 ezer forint körüli. Vagyis a támogatás a termelők számára létkérdés. Azt viszont nem tudni, hogy a következő uniós pénzügyi ciklusban is megmaradhatnak-e a termeléshez kötött támogatások. Ha pedig igen, azokat uniós borítékból vagy hazai forrásból kell-e majd finanszírozni? Könnyen előállhat ugyanis egy olyan forgatókönyv, ami gazdaságtalanná teszi a hazai cukorrépatermelést – írja az Agrárszektor.

Share Button

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Hogy elsőként értesüljön fontos agrárhírekről, támogatásokról, rendeletekről!

Kapcsolódó cikkek

Visszatérhet a cukorgyártás Magyarországra Amennyiben az Európai Unió – a terveknek megfelelően - pár éven belül ténylegesen eltörli a cukor-kvótarendszert, továbbá sikerül megteremteni a szüks...
A cukorkvóta eltörlése mégsem fogja fenekestől fel... Az uniós cukorkvóta eltörlése után jelentősen megváltoztak a cukorrépa-termesztés és a cukorgyártás feltételei, de a szakma mégsem vár nagy változást....
Helyzet van a magyar cukorágazatban: nagyon kevese... Az alacsonyabb terméshozamok és a nyomott cukorárak miatt még támogatásokkal együtt is csak a répatermesztők egy kisebb része könyvelhet el jövedelmet...
Alaposan felforgatta a piacot a cukorkvóta eltörlé... Még nem olyan erős a magyar mezőgazdaság, hogy támogatások nélkül is fenntartható legyen, így elengedhetetlen a Közös Agrárpolitika (KAP) 2020 utáni s...
Keserű hír az édesség alapanyag piacán: 5 cukorgyá... A Südzucker vállalat bejelentette, hogy a termelését évi 700 ezer tonnával csökkenti, ez pedig 2 német, 2 francia és 1 lengyel cukorgyár végleges bez...
Nagyban játszik Mészáros Lőrinc izocukorgyára: köz... Várhatóan több, mint 450 ezer tonna takarmánykukoricát vásárol fel az idei termésből a tiszapüspöki KALL Ingredients Kft. – nyilatkozta Oláh Zsanett,...