Nehéz a kis- és közepes gazdálkodók élete és földhöz jutása Romániában. Sok ottani termőföld került furcsa úton a külföldiek kezébe. Az Ecoruralis és a Transnational Institute jelentéseiből kiderült, hogy milyen hátrányai lehetnek a romániai földkoncentrációnak, és hogy van-e környezetbarát agrárpolitika. A Transindex.ro portál írta meg bővebben a román termőföld helyzetét.
Románia uniós csatlakozása után közel 6 évig volt érvényes az a földmoratórium, amely formailag korlátozta a hazai termőföldek külföldiek általi vásárlását. Azért csak formailag, mert a benne megszabott korlátozó feltételeket nem volt nehéz kijátszani. Romániában ugyanis bejegyzett jogi személyeken keresztül vásároltak termőföldeket a moratórium alatt is a külföldi nagyvállalatok és vállalkozók. A 2014-es ún. piaci liberalizáció után pedig az a helyzet, hogy az ország jó minőségű termőföldjeinek körülbelül negyven százaléka külföldi bankok, biztosítótársaságok és befektetési alapok tulajdonába (kb. 10 százalék) vagy használatába (kb. 30 százalék) került – írja a Transindex.ro.
Ráadásul a legnagyobb földkoncentráció három romániai vállalkozás kezében összpontosul:
- a TCE 3 Brazi,
- az Interagro és
- a Comcereal.
Ezen vállalkozások alapító-igazgatói a következők: a 2014-ben elhunyt Culiță Tărâţă és családja, Ioan Niculae és a Comcereal többségi tulajdonosa, Adrian Porumboiu. A termőföldek telekkönyvezésének hiányosságai, a vidéki kisgazda-mezőgazdaság piaci elértéktelenedése (ami a nagyberuházásokat támogató agrárpolitikák következménye) és az városiasodás hatásai miatt a vállalkozók könnyen felvásárolhattak nagyobb földeket. Sokszor csak azért, hogy idővel újraértékesítsék őket. Az ilyen spekulatív (nem termelői) tranzakciók néhány esetben hozzájárultak a földárak emelkedéséhez is, noha ennek ellenére az uniós átlaghoz képest a román földárak még mindig nagyon alacsonyaknak számítanak. 2-5 ezer euro/ha; a Körösvidéken és a Bánságban azonban 9-10 ezer euro/ha értékben is értékesíthető egy hektár. Májusban a szenátus a termőföldekkel való ilyen jellegű kereskedés, illetve a külföldi vállalatok általi további földkoncentráció korlátozását célozta meg. A törvényjavaslat szerint a megvásárolt kültelki termőföldeket ezután csak akkor lehet eladni, ha azok 15 évig használatban voltak.
Vásárlási előjogot a következő kategóriák, ebben a sorrendben élveznek: a résztulajdonosok vagy elsőfokú rokonok, bérlők, „fiatal gazdák”, a termőföldet használó szomszédok és végül az Állami Birtokok Ügynöksége (Agenţia Domeniilor Statului).
Ezen túl a kültelki termőföldeket magánszemélyek esetében csak azok vásárolhatják meg, akik legalább 3 évig ugyanazon a településen éltek, illetve a jogi személyek esetében csak azok vehetik meg, akik az ország területén legalább 3 éves állandó lakhellyel rendelkeznek.
A törvényjavaslat ezentúl a képviselőházban kerül megvitatásra, viszont előfordulhat – mondják ellenzéki politikusok és a parasztérdek-védők – hogy ezeket a módosító javaslatokat az EU intézményei nem fogják jó szemmel nézni. Továbbá szerintük amúgy is kissé populista színezetűnek tűnnek. A külföldiek földvásárlási jogának korlátozása azonban önmagában elégtelennek tűnik, hiszen így – az árspekulációk korlátozására vonatkozó passzusokon túl – nem a nagytőkével rendelkezők további termőföld-felhalmozását akadályozná meg. Hanem kizárólag arról van szó, hogy a hazai nagytőkések így a már említett TCE 3 Brazi, InterAgro, Comcereal vagy az Agricost érdekeit tartja szem előtt. A „nemzeti tőke” (amelyen rendszerint román-külföldi vegyes tőkét lehet érteni) érdekeinek előtérbe helyezését jelenti a nemzetközi tőkével szemben. Az agrárpolitikák támogatási rendszerének a módosítása fel sem merül – írja a Transindex.ro portál.
