Rohamtempóban pusztulnak a magyar fenyvesek

Az ötödére csökkent a fenyvesek területe Magyarországon 20 év alatt, a feketefenyő-állomány tizede tavaly pusztult el. A 20 évvel ezelőtti 2400 négyzetkilométerről mára mindössze 500 négyzetkilométerre csökkent a fenyvesekkel borított magyar terület, miközben ez idő alatt az összes hazai erdő mérete nőtt. Az Agrárminisztérium adatai szerint a teljes erdeifenyő állomány 27 százaléka egészséges, a feketefenyőnél ez mindössze 3 százalék.

Magyarországon a második világháborút követően a pénzhiány miatt problémát jelentett a fenyőimport. Ezért aztán fenyvesítési programot indítottak. Továbbá a homoktalajok megkötésére is használták egyebek mellett a fenyőt. Ezek a nem őshonos fafajok erősen kitettek az erdőtüzeknek is. Főként az elmúlt 100 évben telepített alföldi ültetvények rendkívül gyúlékonyak – mondta Gálhidy László, a WWF Magyarország erdővédelmi projektfelelőse.

Egyre gyorsul a magyar fenyvesek pusztulása, az oka a felmelegedés és a szú kártétele - képünk illusztráció
Egyre gyorsul a magyar fenyvesek pusztulása, az oka a felmelegedés és a szú kártétele – képünk illusztráció

A szárazság és a rovarkártétel túl sok a magyar fenyvesek számára

Az erdővédelmi projektfelelős az InfoRádióban korábban arra hívta fel a figyelmet, hogy az aszályok és az invazív rovarkártevők, valamint a gombásodás terjedése okozza a legnagyobb problémát a fenyőállománynak – írta az Infostart.hu. Az elmúlt években az egyébként telepített feketefenyő állományok vörös színét eredményező tűvörösödést gombafertőzés okozza, de a klímaváltozásnak olyan rovarkártevők is előnyét látják, amelyek megszokottak az égövünkben. Az európai lucfenyő állományokat károsító közönséges szú is sokkal elterjedtebb, mint korábban volt. Csehországban, Franciaországban és Németországban hatalmas területet pusztít el a fakártevő – mondta Gálhidy László.

A Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai Kutatóközpontjának tudományos főmunkatársa, Ódor Péter szerint Magyarországon egyre nagyobb problémát okoz a szú. Az elsősorban Nyugat-Magyarországon tapasztalt luc állománypusztulásban is komoly szerepet töltött be a szú károsítása. A kártétel nagyságához hozzájárult az is, hogy a fák ellenállóképessége csökkent a bogarakkal szemben, mivel a klímaváltozás miatt rosszabb a gyantatermelésük – mondta a szakember.

Azonban nem csak Magyarországon pusztul a fenyőállomány. A német faállományt hőség idején az erdőtüzek, a hőséghullámok végén pedig heves viharok tizedelték. A fenyők a nedvességhiány miatt nem tudnak védekezni a kéregrágó bogarak ellen. Németországban 2018 óta 110 ezer hektárnyi erdő pusztult ki, amiből 70 millió úgynevezett tömör köbméternyi hulladék fa lett. Csak az eltakarítás költsége 2,1 milliárd euró (690 milliárd forint), az újraerdősítés további 640-660 millió euróba (220 milliárd forint) kerül.

Share Button

Kapcsolódó cikkek

Július 1-ig!!! Mezőgazdasági területek erdősítéséh... Nagyon közel már a határidő! Amennyiben szeretne EMVA-ból finanszírozott erdősítésre fordítandó támogatást igényelni, itt tájékozódhat ennek részletes...
A hét egyben – 48. hét Norvégia is besegít hazánknak a klímaváltozásra való felkészülésben, elkészült az új agrárstratégia, vírus akadályozza a fehérorosz élőállat exportot,...
Alkalmazkodni tudni kell a klímaváltozáshoz Múlt hét pénteken jelent meg az MTI-n „A klímaváltozás lehetséges következményei 2050-től” elnevezésű ábra. Az üvegházhatás-prognózist ábrázoló grafik...
A kukorica és a klímaváltozás Múlt héten az üvegházhatás hosszú távú hatásait boncolgatta szakértőnk, Dr. Varga Zoltán agrometeorológus. Ezúttal egyrészt a mezőgazdasági munkák, má...
Mi várhat a kukoricatermesztőkre a következő 10-20... Múlt héten az üvegházhatás hosszú távú hatásait boncolgatta Dr. Varga Zoltán agrometeorológus. Előző cikkéből pedig már sok mindent megtudtunk a kukor...
Az erdészeti hatóság felülvizsgálja az erdőgazdálk... Felülvizsgálják a természetes személynek minősülő erdőgazdálkodók Erdőgazdálkodói Nyilvántartásba bejegyzett adatait. A határozatokat várhatóan 2014. ...