Újabb, aggasztó információk láttak napvilágot a klímaváltozás mezőgazdaságra gyakorolt hatásáról. A legfrissebb adatok szerint percenként 8 hektár termőföld pusztul el világszerte, miközben a világ népessége egyre csak növekszik. Az sem segít azonban az egyre kisebb területen történő gazdálkodáson, ha ész nélkül, tervezés nélkül öntözzük a terményeket.
Az ipari forradalom óta drámai módon növekszik a világ népessége: míg előtte, az 1800-as években még 1 milliárd ember élt a Földön, ma már több mint 7 milliárdan vagyunk, 2050-re várhatóan 9 milliárdra nő a népességszám. Emiatt nő a fogyasztás, a mezőgazdasági termelés, a földhasználat, a termelés és az ipari kibocsátás is. Mindez többletenergia-felhasználással jár, amely növekvő széndioxid- és üvegházhatású gázkibocsátást eredményez.
| Érdekesség |
| Magyarországon az üvegházhatású gázok kibocsátásának 11 százaléka a mezőgazdaságból származik. |
A Szolnoki Főiskolán tartott IX. Alföldi Tudományos Tájgazdálkodási Napok nevű konferencián elhangzottak szerint a népesség növekedésével párhuzamosan mintegy nyolc hektár termőföld pusztul el percenként, nagyjából egy Belgium nagyságú területet veszítünk el minden évben. A növekvő mennyiségű élelmiszert egyre kisebb, lepusztultabb területen kellene megtermelni, amelyet időnként természeti katasztrófák is sújtanak. A gazdálkodók egyre nehezebben tudnak megélni, a falvakból városokba vándorolnak, ahol nő a szennyezés és ellátási problémák jelentkeznek, amelynek egyenes következménye a migráció. 1950-től napjainkig az ötmilliónál több lakossal rendelkező városok száma 8-ról 69-re nőtt, miközben a környezetszennyezés 75 százaléka a nagyvárosokhoz kötődik.
Kockázatokat rejt magában az öntözés
A világ mezőgazdasági területeinek mintegy húsz százalékán öntözéses gazdálkodás folyik. Ennek komoly kockázata van, amennyiben mindez nem ésszerű keretek között hanem “rablógazdálkodás” formájában történik. Példa erre Szaúd-Arábia, Kalifornia vagy Etiópia. Utóbbi országban az aszály, az ésszerűtlen vízbázissal történő gazdálkodás következtében a talajvízszint 12-40 méterrel csökkent, így öntözés szempontjából elérhetetlenné vált az ottani vízbázis, ennek következtében 15 millió ember megélhetése került veszélybe.
Forrás: mmg online
