A gombarezisztens szőlőfajták voltak a országos szőlész-borász konferencia egyik legérdekesebb témái, ezekről Brazsil Dávid, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára, és Gyukli Krisztián balatonfüredi borász beszélt az infoRádiónak.
Az Agro Napló anyagát szemléztük. Brazsil Dávid, Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára szerint nagyon fontos téma a környezetvédelem – ez meghatározó a szőlőtermesztés szempontjából, hiszen a fogyasztók igényei, illetve maguk a szabályozók egy zöld forradalom felé mozdítják a teljes mezőgazdaságot, és ez alól a szőlő-bor ágazat sem kivétel. Erre figyelve a konferencián a környezetkímélő termesztési technikákról is szó volt. Például a rezisztens, vagyis ellenálló szőlőfajták termesztésével biztosítható, hogy kevesebb növényvédő szerrel, még zöldebben, még gazdaságosabban lehessen borszőlőt termelni. Az egyik legnagyobb kihívásra hívta fel újra a figyelmet a 2018-as évjárat: a globális felmelegedés, a klímaváltozás hatása erősen jelentkezett – mondta Brazsil Dávid. Azon túl, hogy új kórokozók is megjelennek a szőlőtermesztésben, olyan klimatikus kihívásokkal állunk szemben, amelyekre az egyik válasz az új, ellenállóbb, rezisztens szőlőfajták bevezetése lehet. Ellenáll azoknak a szélsőséges klimatikus viszonyoknak is, amiket az elmúlt időszakban minden borpiaci évben átélünk – folytatta.
A balatonfüredi Gyukli Pince évek óta foglalkozik rezisztens szőlőfajtákkal. A borászatot irányító Gyukli Krisztián korábban 10 éven át dolgozott egy németországi kutatóintézetben, ahol a gombarezisztens szőlőfajtákkal, illetve ezek boraival is foglalkozott. A szakember az InfoRádió kérdésére elmondta: szerencsésnek érzi magát, hiszen Baden-Württemberg tartomány borászati régiója az egész világ ökológiai gondolkodásának a bölcsője, és ott számos ökológiai termelővel, biodinamikus termelővel megismerkedhetett.
Ott tíz borászatból négy már ökológiailag gazdálkodik, ezért már nem volt nehéz magamra húzni ezt a gondolkodást. Az elmúlt 6-7 évben nagyon sok gombarezisztens szőlőfajtát telepítettem elsőként ott, a borrégióban, sőt Magyarországon is, amikből kiváló minőségű és vegyszermentes borokat készítek. Úgy látom, hogy ez a jövő, nem csak a borászat, hanem a mezőgazdaság összes szektora számára. Az egyetlen járható út a fenntartható és vegyszermentes gazdálkodás” – folytatta a borász.
Rajnai rizling keresztezése hozott jó eredményt
Gyukli a rajnai rizlinget hozta példának, ezt a szőlőfajtát tovább keresztezték különböző amerikai direkttermő fajtákba, hogy ezáltal a rezisztencia génjét be tudják vinni a rajnai rizlingbe. Az így kapott új fajtába visszakeresztezték a rajnait, az így kialakított új fajtába még egyszer visszakeresztezték, amivel az amerikai hibrid ízét el tudták tüntetni ebből az új szőlőből.
Ennek köszönhetően a rezisztencia és a rajnai rizlingre jellemző érési potenciál mellett a vegetációs paraméterek, az agrobiológiai sajátosságok és a bor karaktere, valamint a genetikai adottságai is mind megmaradtak. Az új fajta neve johanniter, ami egy olyan szőlőfajta Németországban, ami rajnai rizling borokat terem, de vegyszermentes gazdálkodással egészségesen tartható.
Mikor ezt láttam, azt mondtam, hogy most azonnal Magyarországról elviszek néhány nagyon jó szőlőfajtát Németországba, a Freiburgi kutatóintézetbe. Ott van a cserszegi fűszeres, a juhfark, az olaszrizling, a nektár, és még számos kiváló szőlőfajta. Most már mintegy 8 éve a Freiburgi kutatóintézetben a magyar fajtáinkba viszik bele a rezisztens gént.
Gyukli Krisztián
