Rettegésben tartják Amerikát – Japánban évente 50 embert is megölnek az ázsiai óriás lódarazsak

A lódarazsak idén tavasszal is pusztíthatnak, amikor az időjárás felmelegszik. Méhkirálynőik előkerülnek a föld alól, hogy megkezdjék a petézést – közölték a szakértők a The Posttal. A hatalmas rovarokat először Washington államban, Blaine-ben fedezték fel 2019 decemberében. Úgy gondolják, hogy Ázsiából, Kanadán keresztül jutottak el az Egyesült Államokba.

Tavaly májusban ismét látták őket Washington államban. Legutóbb az Egyesült Államokban jegyezték fel hivatalosan a lódarazsak jelenlétét, miután novemberben Washington államban kipusztították a háziméhek egyik fészkét.

Az Egyesült Államokban garázdálkodó ázsiai óriás lódarázs (Vespa mandarinia) nem azonos az Európában, főként Franciaországban jelentősen elterjedt és egyre terjedő kisebb betolakodóval, az ázsiai lódarázzsal (Vespa velutina) – írja a magyarmezogazdasag.hu

Pár tucat ilyen lódarázs órákon belül kiirthat egy egész méhcsaládot
Pár tucat ilyen lódarázs órákon belül kiirthat egy egész méhcsaládot (Fotó: Pixabay)

Az ázsiai óriás lódarázs dolgozója 4,5 cm hosszú, míg az Európában terjedő ázsiai lódarázsé 3,3 cm. Sajnos mindkét faj komoly károkat tud okozni a méhészetekben.

Egyetlen elszenvedett szúrás nélkül – percenként 40 méhecskét „fejez le”

Az ázsiai óriás lódarázs, amely japán óriás lódarázsként is ismert, egymagában percenként, az erre specializálódott rágóinak köszönhetően, mintegy 40 méhecskét képes „lefejezni”, anélkül hogy a méhektől egyetlen szúrást kapna.

Pár tucat ilyen lódarázs órákon belül kiirthat egy egész méhcsaládot. Ezért a méhészek nem véletlenül tartanak tőle.

Az ázsiai óriás lódarázs Kínában és az ázsiai kontinens keleti, délkeleti vidékein őshonos. A méhészek főleg Japánból kaphattak eddig hírt róla. A húsevő darazsak évente 50 embert is megölnek Japánban.

A japán háziméhek csapdába csalják, és „megsütik”

A japán háziméhek ugyanakkor remekül megtanultak ellene védekezni. Ez egyúttal a háziméhek erőteljes adaptációs képességeire is rámutat, bár nem egészen világos, hogy ehhez a Japánban élő alfajnak mennyi időre volt szüksége.

A japán háziméhek a következőképpen védekeznek: amint megjelenik egy felderítő ázsiai óriás lódarázs a kaptár körül és a méhek megérzik a feromonját, elcsendesednek, és mintegy 100-150 őrméh a kijáratnál rejtőzködve várja, szabadon hagyva a befelé vezető utat.

A japán háziméhek más kontinenseken élő rokonaikkal ellentétben nem támadják meg a betolakodót azonnal, a kaptár bejáratánál, lehetőleg mielőtt az bejutna lakóterükbe. A légtérben rátámadva pedig esélyük sem lenne a hatékony védekezésre.

Arra várnak, hogy a lódarázs beljebb kerüljön, és egyik társukat elkapja. Ez az a pillanat, amikor hirtelen rávetik magukat, és testüket 46 °C-ra hevítve (a méhek 50°C-t képesek elviselni) gyakorlatilag „megsütik”, illetve fokozott széndioxid-kibocsájtással megfullasztják ellenségüket.

Sarokba szorítanák őket

A Washington állambeli tudósok és önkéntesek csapdák felállítását tervezik, hogy megpróbálják az állam északnyugati sarkára korlátozni a gyilkos lódarazsakat – közölték szakértők.

„Mindent megtesznek, hogy felkutassák és eltüntessék őket” – mondta Doug Yanega, a kaliforniai Entomológiai Kutatási Múzeum tudósa.

A gyilkos lódarazsak télen alapvetően a földben vagy a fákban rejtőznek, majd tavasszal kezdenek megjelenni
A gyilkos lódarazsak télen alapvetően a földben vagy a fákban rejtőznek, majd tavasszal kezdenek megjelenni (Fotó: Pixabay)

Coyote Peterson, a Brave Wilderness csatorna házigazdája nemrégiben írta le a The Postnak, milyen érzés volt, miután megcsípte a rovar. Így fogalmazott: „Elviselhetetlen fájdalom! Abszolút égető fájdalom!”

„A gyilkos lódarazsak télen alapvetően a földben vagy a fákban rejtőznek, majd tavasszal kezdenek megjelenni” – mondta. „Nincs adatunk arról, hogy mikor jelennek meg konkrétan, ugyanakkor tavaly májusban találkoztunk velük először.”

Share Button

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Hogy elsőként értesüljön fontos agrárhírekről, támogatásokról, rendeletekről!

Kapcsolódó cikkek

A darazsak közül csak a királynő éli túl a telet... Ön tudta ezt? És azt, hogy a hangyák rokonságban vannak a darazsakkal, de nem szívlelik egymást? Mindent megtudhat ezekről a kevésbé szimpatikus, de a...
Aki nem figyel, az fizethet! Lassan, de biztosan közeledik a növények, különösen a repce és a gyümölcsfák virágzásának időszaka. A növénytermesztéssel foglalkozóknak fokozottan ke...
Egy méh agya lehet a jövő drónjainak pilótája... Egy háziméh agyának komplett, digitális újraalkotásával akarnak önállóan repülő robotokat létrehozni a Green Brain Project kutatói – írja az IFLS-re h...
Feleslegesen pusztítják a méheket Feleslegesen pusztítják a beporzó rovarokat egyes növényvédő szerek egy európai szakértői testület szerint, melyben a Magyar Tudományos Akadémia (MTA)...
Mitől romlik a méhkirálynők teljesítménye? Hivatalosan félévente cserélni kellene a méhészeknek a méhkirálynőt, de ez gyakorlatban csak 1-2 évente történik meg. Pedig a méhkirálynők teljesítmén...
Ilyenkor igazán jó érzés japánnak lenni Ilyentájt nagyon jó dolog japánnak lenni, főleg Japánban. Az utóbbi években már március végétől virágzik az ország jelképének számító cseresznyefa, a ...