Érdemes részletesen megnézni a Közös Agrárpolitika hazai beruházási intézkedéseit, különösen a II. pilléres támogatásokat. A mezőgazdasági beruházások támogatását részletezte egy szakmai anyag. Fontos, mert ez az egyik legnagyobb kerettel rendelkező intézkedés lesz 2023-tól. Megújuló energia alkalmazásának növelése; Energia felhasználás hatékonyságának növelése üzemi és technológiai szinten; Biomassza alapanyagok, köztes termékek, hulladékok feldolgozása, megújuló energia hasznosítás; Fosszilis eredetű ipari alapanyagok kiváltása zöld forrásból származó helyettesítőkkel.
Az Agrárminisztérium még 2022-ben közölte a részleteket, a témát most az EMVA írta meg.
A beruházási vidékfejlesztési támogatások kapcsán megnevezett beavatkozások 2023-tól (a beavatkozásokból készülnek el a pályázati felhívások, de egy beavatkozás nem feleltethető meg egyértelműen egy pályázati felhívásnak.
Az alábbiakat érinti a Közös Agrárpolitika rendszerében
- Mezőgazdasági üzemek fejlesztése – klasszikus beruházási elemek támogatása.
- Mezőgazdasági üzemek digitális átállásának támogatása – helyspecifikus gazdálkodási formák, precíziós technológiák, digitalizációs megoldások támogatása.
- Mezőgazdasági üzemek zöld beruházásainak támogatása – cél az energia-önellátás növelése és és az energiafüggőség csökkentése.
- Mezőgazdasági üzemek fejlesztése az ammónia-kibocsátás csökkentése érdekében – korszerű trágya-kijuttatási technológiák, trágyakezelési technológiák korszerűsítése, trágyatárolók építése
- Állattartó telepek járványvédelmi beruházásainak támogatása – állatjóléti, állategészségügyi beruházások támogatása (az egyik célterület kiemelten támogatja a sertések farokkurtításának visszaszorítását célzó fejlesztéseket)
- Öntözésfejlesztés és a vízfelhasználás hatékonyságának javítása – csak olyan öntözési beruházás támogatható, amely a jónál nem rosszabb minősítésű víztesteket érint. Folytatódik az öntözési közösségek támogatása is.
- Mezőgazdasági termékek értéknövelése – komplex élelmiszeripari fejlesztések támogatása, kibővült támogathatósági feltételekkel (pl. post harvest is támogatható.
- Mezőgazdasági termékek értéknöveléséhez kapcsolódó zöld beruházások támogatása – energiahatékonyságot célzó beruházások
- Mezőgazdasági kisüzemek fenntartható fejlesztése – cél a piaci pozíció megerősítése, fejlesztése, kézműves termékek előállítása, korszerűsítés, digitalizáció előtérbe helyezése.
- Díszkertészeti ágazat kisvállalkozásainak támogatása
Mezőgazdasági üzemek zöld beruházásainak támogatása
A “Mezőgazdasági üzemek zöld beruházásainak támogatása” intézkedés
Célkitűzés: az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentése és a szénmegkötés fokozása révén hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz, valamint a fenntartható energia előmozdításához
A beavatkozás keretében kezelt igények
- Megújuló energia alkalmazásának növelése a lehetséges környezeti konfliktusok figyelembe vételével
- Energia felhasználás hatékonyságának növelése üzemi és technológiai szinten
- Biomassza alapanyagok, köztes termékek, hulladékok feldolgozása, megújuló energia hasznosítás
- Fosszilis eredetű ipari alapanyagok kiváltása zöld forrásból származó helyettesítőkkel
Eredménymutató:
- Támogatott beruházások a megújulóenergia-termelés kapacitásbővítésébe, a bioalapú energiák termelését is beleértve (megawatt)
- A Közös Agrárpolitika keretében az éghajlatváltozás mérsékléséhez és az ahhoz való alkalmazkodáshoz, valamint megújuló energia vagy biológiai anyagok előállításához hozzájáruló beruházástámogatásban részesülő gazdaságok aránya
A beavatkozás egyedi kialakítása, követelményei és a támogatásra való jogosultság egyedi feltételei
A beavatkozás egyik célja a mezőgazdasági üzemek energia önellátásának növelése és az energiafüggőség csökkentése, melynek keretében az energiahatékonyság javításán és a megújuló energiaforrások támogatásán keresztül támogatni kívánja a mezőgazdasági üzemekben a szén-dioxid kibocsátás, valamint az energiafelhasználás csökkenését. Az ökológiai szempontok figyelembe vétele a környezetbarát technológiák alkalmazásán, valamint az energiahatékonyság javításán keresztül valósul meg. A mezőgazdasági ágazat versenyképességének erősítéséhez az energiaköltségek csökkentése, az energiahatékonyság fokozása, továbbá a megújuló energiaforrások, a biomassza alapú rendszerek előtérbe helyezése, valamint a mezőgazdasági eredetű biogáz hasznosításából származó felhasználás növelése is hozzájárul. A beavatkozás olyan körkörös biomassza alapú gazdaság modellt követő projektek végrehajtását is ösztönzi, melyek a lokális biomasszaforrások felhasználására épülnek és a képződő melléktermékek hasznosítása is fontos szempont (pl.: talajjavítás). Az ország geológiai adottságai alapján kifejezett cél a geotermikus hőenergia-potenciál kiaknázása, amelyhez a beavatkozás a mezőgazdasági üzemek fejlesztéseinek támogatásával járul hozzá például az üvegházak fűtése kapcsán.
A beavatkozás kiterjed a mezőgazdasági üzemekben az energiafelhasználás csökkentésére az ágazat által okozott környezetterhelés csökkentése érdekében: elsősorban épületenergetikai, épületgépészeti és energiaellátást érintő korszerűsítések, felújítások által javítja az állattartó gazdaságok és a kertészeti üzemek energiafelhasználásának hatékonyságát.
Magyarország a bruttó végső energiafogyasztásban 2030-ig legalább 21%-os megújuló energiaforrás részarányt szeretne elérni. A beavatkozás hozzájárul Magyarország ezen célkitűzésének teljesítéséhez is.
A beavatkozás célja továbbá olyan beruházások támogatása, amelyek a mezőgazdasági melléktermékek egyéb, nem élelmiszercélú hasznosítását ösztönzik (pl.: rostkinyerés, biofinomítás, fosszilis alapanyagok kiváltása).
Jogosultsági kritériumok
– Mezőgazdasági termelő és a Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv rendelet alapján definiált fiatal mezőgazdasági termelő:
– aki/amely a pályázat benyújtását megelőző lezárt üzleti évben a standard termelési érték (STÉ) módszertan alapján mezőgazdasági tevékenységből származó legalább 10.000 euró értékű minimális üzemmérettel rendelkezik.
-akinek/amelynek az előző évi árbevételének legalább 40%-a mezőgazdasági tevékenységből származik.
– Konzorcium esetén a csoportban részt vevő minden mezőgazdasági termelőnek meg kell felelnie a fentiekben meghatározott jogosultsági feltételeknek.
– Szociális szövetkezetnek önmagában kell megfelelnie a fentiekben meghatározott jogosultsági feltételeknek.
A mezőgazdasági termelők tagságával működő szövetkezetnek:
– a pályázat benyújtását megelőző lezárt üzleti évben az STÉ módszertan alapján mezőgazdasági tevékenységből származó legalább 10.000 euró értékű üzemmérettel kell rendelkeznie és az előző évi árbevételének legalább 40%-a mezőgazdasági tevékenységből kell származnia, vagy
– a szövetkezetben részt vevő tagok előző évi árbevételét össze kell számolni, és az összeszámolt árbevétel legalább 40%-a mezőgazdasági tevékenységből kell, hogy származzon, továbbá a szövetkezetben részt vevő tagok legalább 40 %-ának vonatkozásában igazolni kell a legalább 10.000 euró értékű üzemméretettel való rendelkezést.
Állami elismeréssel rendelkező együttműködés a meghatározott feltételek igazolása nélkül is mezőgazdasági termelőnek minősül.
– Gyógynövénytermesztéshez kapcsolódóan integrátori, vagy feldolgozói tevékenységet folytató vállalkozás a meghatározott feltételek igazolása nélkül is jogosult.
-Megújuló energia hasznosításához kapcsolódó fejlesztések
-Energiahatékonyság javítását eredményező fejlesztések
Jogosultsági kritériumoknak megfelelő mezőgazdasági termelők:
– Természetes személyek
– Jogi személyiségű vállalkozások (gazdasági társaságok+szövetkezetek (különösen szociális szövet-kezetek))
– Jogi személyiségű nonprofit szervezetek (egyházi jogi személyek, alapítványok, nonprofit gazdasági társaságok)
Nem nyújtható támogatás azon kedvezményezett részére aki/amely a 651/2014/EU bizottsági rendelet t alapján
- nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak minősül (a nehéz helyzetben lévő vállalkozás fogalmát az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 6. § (4a) és (4b) bekezdése határozza meg) illetve
- amely az Európai Bizottság európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatás visszafizetésére kötelező, Magyarországnak címzett határozatának nem tett eleget.
A beavatkozás kapcsán támogatható költségek:
a) Zöld célok megvalósulását szolgáló épület, építmény építése, fejlesztése, korszerűsítése.
b) Új gépek és eszközök, technológiák vásárlása, meglévő gépek, eszközök korszerűsítése, beleértve az információs és kommunikációs technológiákat.
c) Az előzőekben említett kiadásokhoz kapcsolódó általános költségek, például az építészek, mérnökök díjai, tanácsadási díjak, hatósági eljárási díjak, tanácsadói és projekt-menedzsment költségek, a környezeti és a gazdasági fenntarthatóságra vonatkozó tanácsadással kapcsolatos díjak, megvalósíthatósági tanulmányok költségeit is beleértve.
d) Immateriális beruházások: számítógépes szoftverek megvásárlása vagy kifejlesztése, valamint szabadalmak, licencek, szerzői jogok, védjegyek, stb. megszerzése.
e) Az a) ponthoz kapcsolódóan szükséges ingatlan vásárlása az érintett művelet teljes elszámolható kiadásának 5%-át meg nem haladó mértékig, valamint természetbeni hozzájárulásként elszámolható a beruházáshoz elengedhetetlen, már meglévő termőföld vagy ingatlan értéke, ha nem haladja meg az érintett művelet teljes elszámolható kiadásának 5%-át. Új földterület vásárlására a beruházás max. 10%-a számolható el.
f) Kedvezményes díjú intézményi kezességvállalás
Kizárólag azon költségek támogathatók, amelyek a kedvezményezettnél legkorábban 2023.01.01-én, illetve legkésőbb 2029.12.31-én merülnek fel.
Kötelezettségvállalások:
a) Anaerob lebontás (biogáz technológia) alkalmazása esetén a felhasznált gabonafélék, valamint a keményítő- és cukortartalmú növények (hulladékok, aratási maradványok, melléktermékek kivételével) aránya nem érheti el a betáplált inputanyagok mennyiségének 50 %-át.
b) Anaerob lebontás alkalmazása, ill. biofinomítás esetén talajjavításra alkalmas minőségű fermentum előállítása és felhasználása.
c) Mezőgazdasági eredetű biomassza alapú megújuló energia megoldás alkalmazása esetén az alapanyag csak Annex I. termék, valamint Annex I. termék előállítása, felhasználása során keletkező melléktermék lehet.
d) Amennyiben a mezőgazdasági eredetű biomassza alapú energia előállítás esetén az elsődleges cél villamos energia előállítása, úgy a technológiai önfogyasztás felett keletkezett hő legalább 25%-át saját gazdaságon belül hasznosítani kell.
A támogatás formája és aránya/összegek/számítási módszerek:
- Vissza nem térítendő támogatás
- A kedvezményezettnél ténylegesen felmerült elszámolható költségek visszatérítése
- Az alaptámogatás a jogosult költségek minimum 50%-a, de legfeljebb 80%-a.
- Kamattámogatásra 10% támogatás vehető figyelembe.
- Az egy projektre igényelhető maximális támogatási összeg: 15 millió EUR.
Mely beruházások nem támogathatók?
a) mezőgazdasági termelési jogok megvásárlása;
b) támogatási jogosultságok megvásárlása;
c) az érintett művelet teljes elszámolható kiadásának 10 %-át meghaladó összegű földvásárlás, kivéve a környezetvédelmi célú földvásárlást, a magas kötöttszén-tartalmú talaj megóvását célzó földvásárlást, valamint a fiatal mezőgazdasági termelők által pénzügyi eszközök igénybevételével történő földvásárlást; pénzügyi eszközök esetén ez a felső határ a végső címzettnek kifizetett elszámolható közkiadásokra, garancia esetén pedig a fedezetül szolgáló hitelek összegére alkalmazandó;
d) állatok vásárlása, egynyári növények vásárlása és e növények telepítése a következőktől eltérő célra: mezőgazdasági, illetve erdészeti potenciál természeti katasztrófákat, kedvezőtlen éghajlati eseményeket vagy katasztrófaeseményeket követően, vagy az állatállomány védelme nagyragadozókkal szemben, illetve állatok igénybevétele az erdészetben gépek helyett, vagy az (EU) 2016/1012 európai parlamenti és tanácsi rendelet (45) 2. cikkének 24. pontjában meghatározott veszélyeztetett fajták tenyésztése a 70. cikkben említett kötelezettségvállalások alapján; vagy génerózióval fenyegetett növényfajták megőrzése a 70. cikkben említett kötelezettségvállalások keretében;
e) hitelkamat, kivéve a kamattámogatás vagy garanciadíj-támogatás formájában nyújtott vissza nem térítendő támogatás vonatkozásában;
f) beruházás olyan nagy méretű infrastruktúrákba a tagállamok által a KAP stratégiai tervükben meghatározottak alapján, amelyek nem képezik részét az (EU) 2021/1060 rendelet 32. cikkében meghatározott közösségvezérelt helyi fejlesztési stratégiáknak, kivéve a széles sávú rendszereket, valamint az árvíz- és partvédelmet érintő, megelőző intézkedéseket, amelyek célja a valószínűsíthető természeti katasztrófák, kedvezőtlen éghajlati események vagy katasztrófaesemények következményeinek a mérséklése;
g) erdőtelepítésbe történő beruházások, amelyek nem felelnek meg a páneurópai erdőtelepítési és újraerdősítési iránymutatásokban a fenntartható erdőgazdálkodás tekintetében megfogalmazott összhangban álló környezetvédelmi és éghajlattal kapcsolatos célkitűzéseknek.
Felhasznált források:
Online elérhető Magyarország elfogadott Közös Agrárpolitika Stratégia Terve – NAK
Magyarország KAP stratégiai terve, 2023-2027.
