Repednek a repcék! Miért?

Az őszi káposztarepce szárának hosszanti repedése sajnos igen gyakori jelenség a tavaszi időszakban. Az okok álltalában összetettek, de kétségtelenül leszűkíthetőek 3-4 olyan helyzetre, tényezőre, amelyek közvetlen előzményként a repedések állományszintű megjelenését eredményezik.

1. Kártevő: A leggyakoribb tettes a repceszár-ormányos. A szárban kikelő lárvák felemésztik a repceszár belső szöveti állományát, amely tápanyagfelvételi, -szállítási és kórtani tüneteket egyaránt eredményez. A károsodott szár először torzul, majd felreped. A torzulás és repedés sajnos a lárvák kártételének megkezdése előtt is előfordulhat, mert a szárkezdeményen ejtett szúrt sebeket a repce ilyen módon igyekszik begyógyítani.

Tipp: Ha kártevő okozza a repedéseket, akkor a repedt szárak alapos vizsgálatával erről meggyőződhetünk! Érdemes több szárat, és alaposan megvizsgálni!

Az őszi káposztarepce szárának hosszanti repedése igen gyakori jelenség a tavaszi időszakban

2. Fagy: A fagykár tünetei jól elkülöníthetőek a többi repedéses tünettől. A fagy károsítása nyomán a jellemzően már zöld bimbókkal berakodott szár a nappali hőmérsékletemelkedés hatására először bókolni kezd, majd torzul, és ezzel egy időben a fagy okozta ödémák mentén felreped. A fagy kártétele a tapasztalatok szerint -5 °C alatt jelentkezik, és a nagyobb szárnövekedést produkált állományokat érinti.

Tipp: Ha az elmúlt napokban a hőmérséklet nem volt ilyen alacsony, vagy nem volt még szárba indulva a repcénk, nem valószínű, hogy fagykárt szenvedett!

3. Tápanyaghiány: A témában született írások egy jelentős része a bór-, a kalcium- és a cinkhiányra vezeti vissza a kora tavaszi, szárba indulás után megjelenő repedéseket.

A kézen fekvő magyarázat szerint a korai bórhiány felborítja az auxin-citokinin egyensúlyt a fiatal növényekben. A bórhiány miatt kialakuló auxintöbblet a sejtek gyors megnyúlását eredményezi, amely repedéshez vezet.

A kalciumhiány még a kalciummal jól ellátott talajokon is gyakran megjelenik, és ezt több éves levélanalíziseink is szépen visszaigazolják. Általában relatív hiánya esetén számos anyagcsere folyamat lelassul, felborul, csökken az ellenálló képesség, károsodik a csúcsrügyek és gyökérszőrök fejlődése, és jelentősen megnövekedik a repedések száma és hossza.

Nem közismert tény, hogy a repce még a kukoricánál is jóval több cinket vesz fel a talajból. Ha a cink kora tavasszal hiányzik, a fiatal növények növekedésében zavar lép fel, jelentősen megnő fagyérzékenységük, továbbá csökken a bőrszövet rugalmassága, ami ugyancsak repedéshez vezet.

Tipp: A bór pótlása egy intenzív technológiában alap, és elengedhetetlen. Ősszel regulátorral együtt 150-200 g/ha, tavasszal szárormányos elleni védekezéskor 100-150 g/ha, zöld bimbós állapotban 200-220 g/ha levélen keresztüli bór pótlásával nagyon sokat tehetünk a tavaszi repedések mérséklése érdekében. A cink ugyancsak kiválóan pótolható levélen keresztül, kijuttatását leginkább a kora tavaszi növényvédelmi beavatkozások alakalmával javasoljuk, a hiány mértékétől függően legalább 100-300g/ha mennyiségben. A kalcium nagy mennyiségű pótlása kevésbé hatékony levélen keresztül, de ebben a tavaszi időszakban a kisebb mennyiség is eredményes lehet, főleg akkor, ha talajunkból hiányzik vagy lekötött állapota miatt felvehetetlen.

4. Időjárási anomáliák okozta élettani reakció, hibrid érzékenység: Ha a fent részletezett 3 tényezőt a legjobb tudásunk és szándékunk szerint minimalizáltuk, akkor sem dőlhetünk hátra, ugyanis az idei év időjárása kifejezetten kedvezni fog a repedések megjelenésének. A tavaszi szokatlanul hideg és csapadékszegény időjárás miatt az összes őszi növényünk felett telt az idő, de nem fejlődtek. Most, hogy érkezett valamennyi csapadék, és újra felmelegszik a levegő és a talaj, rendelkezésre áll a talajoldat, növényeink megpróbálják „utolérni magukat”, ami nagyban megnöveli a repedések kockázatát. Ha nekem tippelnem kellene, akkor azt mondanám, hogy szinte tuti, hogy repedni fognak!

A repedés a kórokozók kapuja, amit mi hamarabb be kell zárni, a sebeket be kell gyógyítani, szárítani! Ez rendkívül fontos feladata lesz mindenkinek, akinek állomány szinten fog repedezni a repcéje, figyeljünk rá!

Gyói Gábor
Fitohorm Kft.

(x)

Share Button

Kapcsolódó cikkek

Repcetermés az EU országaiban 2013-ban Érdekes összehasonlító táblázatott közölt az Eurostat a napokban a 2013-as repcetermésről. Eszerint az EU országai közül Németországban terem a legtöb...
Olajnövények piaci helyzete A világon a legelterjedtebb olajmag a repcemag és a canola. A tavalyi évben rekord méretű volt a két növény magjának nemzetközi forgalma, 15,2 millió ...
Az első teendők a mezőn Beköszöntött a tavasz, megkezdődnek a munkák a szántóföldeken. Az enyhe tél és a sok helyen még most is pangó belvíz a szokásosnál is több munkával lá...
Hogy állnak az őszi vetések? Sok gazda vetett ősszel búzát és repcét. Ezek a növények már zöldülnek a határban. Sok helyen szépen, de vannak tájegységek, ahol nem túl rózsás a hel...
Beköszönt az aratási szezon Békésben is Az utóbbi napok esős időjárása kissé kitolta az aratás kezdetét, de kedvező idő esetén a hét vége felé megkezdődhet az őszi búza betakarítása Békésben...
Alig, hogy lekerült, már lehet is vetni a repcét... A betakarítással már hetekkel ezelőtt végeztek a gazdák. Mostanra már mindenki a vetés körüli munkákon serénykedik. Sok kérdés merül fel ilyenkor: mil...