Rovarokból fedeznék a sertések és tyúkok növekedéséhez szükséges proteint a hagyományos, szójadara és halliszt alapú takarmány helyett. Ehhez hatalmas mennyiségben kell rovarokat termelni. Ennek megvalósításán 3 német felsőoktatási intézmény és egy kutatóintézet dolgozik. A Bremerhaveni, Erlangeni és Göttingeni Egyetem a braunschweigi takarmányozástechnikai kutatóközponttal egy, az állatok takarmányozására használható új fehérjeforrást szeretne kidolgozni.
A Norddeutscher Rundfunk (NDR) Észak-német rádió internetes oldalának híréről a Magyar Mezőgazdaság számolt be. A baromfinak, a sertésnek és a halnak egyaránt proteinekre van szükségük a növekedéshez, amelyeket eddig többnyire importált szójadarából és hallisztből biztosítottak nekik. Azonban ezek a például Peruból, Marokkóból és Brazíliából származó takarmányalapanyagok összetétele vitákat vált ki, és környezetterhelőek is. Ezért a jövőben a lárvatenyészetek léphetnek a helyükbe – írják.
Hatalmas mennyiség, megbízható termelésben szükséges
„A megoldást a rovarok jelenthetik” – mondta Rainer Benning, a Bremerhaveni Főiskola élelmiszertechnológusa. A kutatók most azon munkálkodnak, hogy hogyan lehet nagy mennyiségben rovarokat előállítani. Mert ha a szójadarát és a hallisztet pótolni szeretnék, akkor óriási mennyiségben van szükség a rovarokra, ami most nehézséget jelent. Azt is vizsgálják, hogyan lehet leforrázni, kiszárítani, majd darált formában a takarmányba keverni a rovarokat. A Göttingeni Egyetem kísérleteiből kiderült, hogy a rovar alapú táplálkozásra állított tyúkok és sertések ugyanolyan jól fejlődnek, mint a hagyományos takarmányon nevelt állatok. Tehát a szója veszteségek nélkül pótolható. A lisztbogár-lárvák tenyésztése eddig nem volt gépesítve. A nagyobb mennyiségek előállításához azonban meg kell szervezni a gépesítés folyamatait. A gépeknek fel kell ismerniük, hogy mikortól lehet feldolgozni a lárvákat, és nem szabad túl sokáig várniuk sem, mert egyébként bebábozódnak.
A gépeknek a lárvák protein- és zsírtartalmát is pontosan mérniük kell – monda egy kutató. A Bremerhaveni Főiskola egyik laborjában már kísérleteznek az előállítással, és a leghatékonyabbnak egyelőre a legdrágább, fagyasztásos szárítási módszer mutatkozott.