Amikor valahol felüti a fejét a madárinfluenza, eleget téve a törvénynek, meghatározott sugarú körben el kell pusztítani a madárállományt. Az EggXYt ennek a költséges gyakorlatnak a felszámolása érdekében egy új eszköz fejlesztésébe vágott. A fejlesztők remélik, hogy felgyorsítva a hatósági jóváhagyási folyamatokat lehetővé válik számukra, hogy terméküket piacra vigyék.
Az izraeli céget 2016 végén alapították, amikor Dani Offen, a Tel-Avivi Egyetem professzora felkereste Yehuda Elramot azzal az ötlettel, hogy a forradalmi és Nobel-díjas génszerkesztési technológia, a CRISPR alkalmazásával próbáljanak meg véget vetni a naposcsibék elpusztításának.
A fejlesztés eredményeként született termék, a seXYt, úgy működik, hogy genetikai biomarkert helyez a nevelt tojócsibék hím kromoszómájára.
A Poultry Worldnek nyilatkozó társalapító és vezérigazgató, Yehuda Elram szerint ennek a megoldásnak az a szépsége, hogy a nőstény csibék, amelyek valóban piacra kerülnek, genetikailag érintetlenek maradnak, és a DNS azonos a nőstény csibékével.
A biomarkert a keltetők bejáratánál kapuként szolgáló szkenner képes felismerni.
A közelmúltban a társaság fókuszába a betegségmegelőzés területe került. Engedélyezte a Tropic Biosciences GEiGS ™ technológiai platformját a csirkék madárinfluenzájával szembeni rezisztencia kialakítására irányuló projektben.
Amikor járványt jelentenek, a törvény értelmében általában egy bizonyos sugarú körben lévő összes madarat el kell pusztítani, függetlenül attól, hogy megfertőződtek-e vagy sem.
Ez a kegyetlen valóság borsos árcédulával jár – figyelmeztet Elram.
A 2015-ös amerikai járvány például 50 millió madár pusztulásával és 3,3 milliárd dolláros veszteséggel járt. Ma egyes országok oltásokkal és korszerűsített biológiai biztonsági intézkedésekkel igyekeznek szembeszállni a madárinfluenzával, de ez egyszerűen nem elegendő az összes járvány megelőzéséhez.
„Megkérdeztük magunktól, hogyan tudnánk megoldani ezt a kihívást” – folytatja Elram. „Világszínvonalú molekuláris biológusokból álló csapatot állítottunk össze, akiknek szakértelme a génszerkesztésben és a madártudományban rejlik, így egyedülállóan alkalmasak erre a feladatra.
A génszerkesztés segítségével csapatunk genetikai immunitást adhat a csirkéknek számos betegséggel szemben; ebben az első esetben a madárinfluenza ellen.”
Tekintettel a génszerkesztés iránti közös érdeklődésre, Elram és csapata szorosan figyelemmel kísérte a Tropic Biosciences munkáját.
Maguk éltek a GEiGS ™ telepítésének lehetőségével, és ez lesz az első alkalom, hogy RNS-interferencia-módszertanokat telepítenek egy megoldásukba. Ebben az esetben a csirke genomjában olyan géneket fognak szerkeszteni, amelyek magukat a fehérjéket nem kódolják, hanem inkább más fehérjék expresszióját szabályozzák.
Átirányítják ezeket a géneket, hogy magát a vírust célozzák meg, megakadályozva a szaporodást a sejtben. A platformnak az az értéke, hogy a genomban végrehajtott változtatások minimálisak.
A fejlesztők remélik, hogy ez felgyorsítja a hatósági jóváhagyási folyamatokat, és lehetővé teszi számukra, hogy terméküket piacra vigyék.
