Az utóbbi hat év legmagasabb átlaga, hektáronként 8-9 tonnás kukoricatermés várható Tolna megyében, a betakarítás azonban a jelentős októberi csapadék miatt késésben van, és az export sem indult el.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Tolna Megyei Igazgatóságának szerdai tájékoztatása szerint a múlt héten a megyében 105 ezer hektáron termő kukorica 40 százalékát takarították be, az eddigi termésátlag 9 tonna hektáronként. A NAK közölte, hogy sok helyen belvíz nehezíti az aratást és a termény elszállítását.
Varga András, a Tolna Megyei Gabonaválasztmány elnöke az MTI-nek arról számolt be, hogy a kukorica betakarítása már 60 százaléknál tart. Becslése szerint 3-5 ezer hektáron hátráltatja a munkát a belvíz, az alacsonyan fekvő területeken nem lehet learatni a kukoricát, vagy ha igen, a termés minősége nem lesz megfelelő.
Elmondta, megyeszerte jellemző a hektáronkénti 9-10 tonnás termésátlag, és nem ritka a 11-12 tonnás hozam sem. Tolna megyében 2008-ban és 2010-ben volt hektáronként 8 tonna körül a kukoricatermés, tavaly hattonnás termést hozott a takarmánynövény.
A NAK adatai szerint tonnánként 32-35 ezer forint a kukorica felvásárlási ára, a gabonaválasztmány elnöke 34-35 ezer forintos árakról számolt be, a Magro.hu piactéren pedig 33.820 forint az átlagos felvásárlási ár. Aki tavasszal szerződést kötött a termés egy részére, most 48-50 ezer forintos árat tud érvényesíteni – tette hozzá.
Az elnök úgy vélte: a kukorica hektáronként 350-400 ezer forintos árbevételt hozhat a gazdálkodóknak, és a rekordtermésnek köszönhetően az állattartók viszonylag jó áron jutnak kukoricához, illetve a kevert tápok is olcsóbbak lesznek.
A paksi Sygnus Kft. kikötőjét eddig mindössze 10 ezer tonna kukorica hagyta el, holott egy jó mezőgazdasági évben 500 ezer tonnát szállítanak exportra – mondta az MTI-nek Hajszer Zita, a kikötő vezetője. Hozzátette: nem segíti az exportot, hogy a jelentős kukoricatermesztő országokban is jó termés van, a magyar kukoricával egy árban jelent meg a piacon a szerb kukorica, a román termés az olasz piacon versenytársa a magyarnak, Hollandiába pedig azért nem viszik a hazai terményt, mert Franciaországban is jelentős termés várható.
Az exportot a késésben lévő aratás és a dél-dunántúli megyékben a mikotoxinok megjelenése is hátráltatja – jegyezte meg Hajszer Zita.
Forrás: MTI
