Régi-új búzafélék újra termesztésben

Manapság ha azt mondjuk, hogy búza, akkor mindenkinek ugyanaz a kalászos jut eszébe. Régen azonban – visszamenve akár egészen a neolitikumig – egyéb búzafajtákkal is foglalkoztak az emberek és fogyasztották is őket. Most egy kísérlet keretében került elő többek között a már elfeledett alakorbúza is, melyet most ismét termesztésbe kívánnak vonni az alakorral együtt.

Sokan nem tudják, de hazánk második legnagyobb területen termesztett gabonaféléje az ökológiai gazdaságokban a tönkölybúza, amely egyes adatok szerint már a neolitikumban megtalálható volt a Kárpát-medencében. Érdekes viszont, hogy a modern mezőgazdaságban csak a 90-es években került köztermesztésbe, így nagy hagyományokkal nem rendelkezik.

A közönséges búza megjelenése előtt a tönkölybúzán kívül még más, pelyvás gabonák – mint például a tönke- és az alakor búza – is komoly történeti hagyományokkal rendelkeztek. Ezekről sincs kellő ismeretük és termesztési tapasztalatuk a jelen kor gazdáinak.

Íme, a biogazdaságokban előszeretettel termesztett tönkölybúza
Íme, a biogazdaságokban előszeretettel termesztett tönkölybúza

 

Az elmúlt években azonban a tönke és az alakor búza iránt egyre nagyobb lett a kereslet, így a termőhelyük is növekszik. A növekvő termőterület azonban ne vezessen félre senkit: ökológiai tönke búzát 50, alakort pedig 200 hektáron termesztettek hazánk gazdái.

Egy kísérlet segítségével méginkább meg szerették volna ismerni kutatók a fent említett gabonák tulajdonságait, így több gazdaság bevonásával meg is kezdték a vizsgálatokat. A kísérletből több dologra is fény derült:

  1. A tönköly és a másik két pelyvás gabona esetében is a termesztés gazdaságosságát leginkább befolyásoló tényező a termőhely termőképessége, valamint az elővetemény is. Réti talajon az alakor búza hozama megközelítheti a tönkölybúza hozamát, sőt, kedvező időjárási körülmények mellett akár több alakor is teremhet, mint tönköly. Ebben az esetben az elővetemény egy gazdagon trágyázott fűszerpaprika volt. Ezzel szemben egy humuszos homok és homokos vályog talajon, takarmánykukorica előveteménnyel termesztett alakor búza meg sem tudta közelíteni a tönkölybúza hozamát.
  2. Egy harmadik helyszínen, ahol kötött, réti talajba vetettek alakor búzát (olajtök előveteménnyel), a hozam a fele volt a tönkölyének.
    Látható, hogy a pelyvás gabonák termesztése esetén a gazdaságosságot leginkább az határozza meg, hogy milyen talajba vetjük a magvakat, és hogy milyen elővetemény után vetjük el őket.
  3. A vizsgálatból kiderült, hogy a termesztésbe vont pelyvás gabonák rendkívül érzékenyek a csapadék mennyiségére. A túlzott csapadék jelentősen csökkenti az esésszámot. Ebből azt a tanulságot vonták le a termesztő gazdák, valamint a kísérletet vezetők, hogy a jövőben célszerű újabb fajtákat nemesíteni, melyek sokkal ellenállóbbak a túlzott csapadéknak és kevésbé csökken az esésszámuk.
Ennyi a különbség a normál- és az alakor búza között (Fotó: agraragazat.hu)
Ennyi a különbség a normál- és az alakor búza között (Fotó: agraragazat.hu)

 

A boltok polcain is látszik, hogy a vizsgált búzafajták nem terjedtek még el humán fogyasztásban. Tönkölybúza esetében még találhatunk néhány fajta terméket a boltok polcain, de a tönke és az alakor esetében ezt nem mondhatjuk el. Ennek oka az alacsony termésmennyiség, valamint a feldolgozáshoz szükséges technológia hiánya. Az alakort például igen nehéz hántolni annak puhasága miatt. Ennek ellenére néhány évvel ezelőtt kisüzemi körülmények között sikerrel – de nagy veszteséggel – hántoltak alakorbúzát, majd lisztet őröltek belőle. A lisztből pékek sütni próbáltak, de ez még további kísérletezést igényel az alakor egyedi beltartalma miatt.

A tönke és tönköly fajták esetében (mivel ezek kemény magvúak) a hántolással nincsen probléma, itt inkább a kevés terméssel és a növények ’ismeretlenségével’ akadnak problémák.

Forrás: biokutatas.hu

Share Button

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Hogy elsőként értesüljön fontos agrárhírekről, támogatásokról, rendeletekről!

Kapcsolódó cikkek

Nem mindegy, hogy tönke vagy tönköly – ősi búzafaj... Manapság ha búzáról beszélünk, szinte mindenki a nemesített változatára gondol. Pedig ezen kívül még több faj van jelen országunkban. Sőt, némelyik jó...
Jó válasz lehet a cirok-, tönkölybúza- és kenderte... A mezőgazdasági termények piaca Szerbiában meglehetősen ingatag, aminek egyik oka, hogy csak a termőterületek mintegy 2 százalékán megoldott az öntöz...
A termesztési forma, ami megéri a fáradtságot R... Napjainkban még mindig kevés az olyan gazda, aki belevág a biotermesztésbe a rengeteg vélt vagy valós kockázat miatt, amivel szembe kell nézni ebben ...