Az éghajlat fokozatos melegedésével, az enyhe telek gyakrabbi előfordulásával látványosan növekszik a különféle szúró-szívó szájszervű ízeltlábúak mezőgazdasági jelentősége. Ezt tetézi az ellenük hatásosan alkalmazható hatóanyagok csökkenése is. Bár nem mikrobiológiai, de mégis mikroszkópikus hadviselés az atkák (esetleg tripszek) ellen bevethető ragadozó atkák – és több más élő szervezet – alkalmazása. A Typhlodromus pyri és a Phytoseiulus persimilis ültetvénybe/állományba telepítése, illetve rájuk nézve kíméletes növényvédelmi technológia alkalmazása meghozza a várt eredményt.
A ragadozó rovarok képesek a kistestű ízeltlábúakat, főként atkákat, de lisztecskéket, tripszeket teljesen felszámolni az állományokból, vagy legalább olyan szinten meggyéríteni, hogy azok értékelhető kárt már nem képesek okozni – írta a Biocont.
Hogyan lehet védekezni a Typhlodromus pyri-vel?
A Typhlodromus pyri a szőlőt és a gyümölcsöket károsító fitofág atkákat fogyasztja – írták. Magyarországon is őshonos, áttelel az ültetvényekben, a telepítése nem jelent környezeti kockázatot. Az ültetvény teljes élettartama alatt gátolja a kártevő atkák felszaporodását, telepítésével hosszú távra, vegyszermentesen megoldható a fitofág atkák elleni védelem. Az atkaölő szerek ezáltal elhagyhatóak, ezzel jelentős költségmegtakarítás érhető el. Az ültetvény növényvédő szer terhelése és az ott dolgozók növényvédő szer expozíciója, valamint a termésben előforduló szermaradékok mennyisége jelentősen csökken.
Előnyei:
- Jelentős szermaradék csökkenés érhető el
- Az atkaölő szerek szinte teljesen elhagyhatóak
- Használatával csökkenthetőek a költségek
Technikai információk a ragadozó rovarok felhasználásáról:
Az ültetvényben a ragadozó atkákat tartalmazó filccsíkokat (30 kifejlett egyed/filccsík) a téli időszakban a fák ágaira, illetve a szőlővesszőkre rögzítve kell elhelyezni. Szamóca esetében egy csíkot négy felé kell vágni, és azokat a levelekre fektetni. Az idő felmelegedésével az atkák aktívvá válnak és a filccsíkokból áttelepülnek a növényállományba.
A Typhlodromus pyri használata esetén az ültetvény növényvédelmi technológiájában figyelemmel kell lenni a telepített ragadozó atkákra, atkakímélő permetezési programot kell kialakítani.
Tárolás: Felhasználásig hűvös (10 °C alatti hőmérsékleten), párás és sötét helyen, védve azt a kiszáradástól.
A másik harcos, a Phytoseiulus persimilis ragadozó atka
A Phytoseiulus persimilis egy olyan ragadozó atka faj, amely takácsatka elleni biológiai védekezésre használható. A kifejlett egyedek mozgása gyors, színük a narancssárgától a világosbarnáig változhat. Testfelépítését tekintve ez a ragadozó atka kicsit hosszabb, mint a takácsatka. Tojásai oválisak és kétszer olyan nagyok, mint a takácsatka tojások.
Alkalmazás: A Phytoseiulus persimils 20 °C feletti hőmérsékleten a legaktívabb, 70%-os relatív páratartalom mellett. A csomagolás tartalmát vékony rétegben, egyenletesen eloszlatva szórják a növény leveleire. Az ajánlott dózis 2-50 egyed/m2. Kiszerelése egy 500 ml-es palack, ami nagyjából 2000 ragadozó atkát tartalmaz.
Tárolás: A palackokat a kijuttatásig vízszintes helyzetben, sötétben, 8°C és 10°C közötti hőmérsékleten kell tárolni. Maximális eltarthatósága 2 nap. A III. forgalmi kategóriába tartozik.
Életciklusa és hatékonysága
Egy felnőtt nőstény képes 60 tojást is lerakni, melyekből 2-3 nap alatt lárvák fejlődnek. A ragadozó atkának lárva stádiumban nincs szüksége táplálékra, a nimfák és az imágók takácsatkákat fogyasztanak. A ragadozó atkák napi 5-20 zsákmányt fogyasztanak el. Fontos szempont a megfelelő páratartalom kialakítása. A Phytoseiulus persimilis ragadozó atka számára a 15-25 °C-os hőmérséklet és a 70% körüli páratartalom az ideális. Érdemes törekedni a számukra kedvező feltételek megteremtésére – írták.
