A napok, lassan hetek óta tartó fagyos idő komoly fejtörést okoz mindenkinek. A mezőgazdaságban tevékenykedők viszont örülnek az igazi télnek. Igaz, károkra is számítani lehet az őszi vetésű növények körében, a kertészetek viszont kifejezetten örülnek a kártevőket ritkító hidegnek.
Évek óta hallani a gazdák panaszait, miszerint egyre nehezebb védekezni az elszaporodott kártevők ellen. Ez részben annak is betudható, hogy nem volt igazán hideg tél már jó pár éve hazánkban, így a kártevők java része át tudott telelni. Ennek köszönhetően tavasszal hatványozottan tudták megkezdeni kártételüket, az év során pedig tovább nőtt az egyedszámuk.
Most azonban beköszöntött a valódi, hamisítatlan magyar tél és ezzel a gazdaságok vezetői is fellélegeztek. Elsősorban a kertészetek irányából érkeznek pozitív hírek. A hajtatással foglalkozó gazdaságokban ugyanis a fűtetlen fóliasátrakban a felszaporodott, mediterrán fonálférgek nem bírják ezt az időjárást, várhatóan jelentősen megcsappan a számuk tavaszig.
A gyümölcsösökben és a szőlőkben sincsen túlzott ok az aggodalomra. A növények az év ezen szakaszában mélynyugalmi állapotban vannak, ezért a rövidebb ideig tartó, erős fagyokat képesek átvészelni.
A szántóföldeken viszont már kevésbé kedvező a helyzet. Az őszi vetésű növényeket ugyanis – a hótakaró hiánya miatt – a felfagyás veszélyezteti. Ilyenkor a növény sejtnedvei lehűlnek, jégkristályok képződnek bennük, majd a sejteket a jégkristályok növekedésükkel szétfeszítik, és a növény elpusztulhat.
Az MTI információi szerint a megyék többségéből már jelentettek, illetve valószínűsítettek kisebb-nagyobb fagykárokat is a kalászosokban, valamint az őszi káposztarepcében. Jász-Nagykun-Szolnok és Csongrád megyében ismét elszaporodtak a pockok, főleg az évelő kultúrákban, például a lucernában, és jelentős a kártételük.
Az állattenyésztésben a hirtelen beálló, szokatlan hideg leginkább a kisebb állatállománnyal rendelkező, egyszerűbb technológiával dolgozó gazdáknál jelenthet gondot. A hidegben ugyanis romlik az állatok takarmányhasznosítása, így 1 kilogramm súlygyarapodáshoz több takarmányt használnak fel, mint optimális hőmérsékleten. A hőmérséklet csökkenésével javul az állatok étvágya, ám a többlettakarmány fogyasztása többletköltséggel is jár a gazdálkodó számára.
