Gondolatébresztőnek szánt konferenciasorozat zárult szeptember 22-én Szegeden, hátborzongató tényekkel és gondolatokkal térhetett mindenki haza. Ugyanis a változó éghajlat a termelésünket, a mindennapjainkat, a szemléletünket, és ezzel együtt a pénztárcánkat is fogja érinteni. Sőt már most tapasztaljuk. A kérdés csak az, hogy már megértettük-e ennek következményeit, veszélyét.
„Faültetésre a legjobb időpont tegnap volt, a második legjobb időpont ma van.”
Budapest, Kaposvár és Berettyóújfalu után Szegeden találkozhattak a szakmai fejlődésre nyitott gazdák a Gazdag Gazda Konferenciasorozaton klimatikus hatásokat elemző tudományterületekkel, a hatóságok képviselőivel, és a mindennapi gyakorlatban a már rendelkezésünkre álló megoldásokkal. A konferencia szervezője a Magro.hu online mezőgazdasági piactér volt.
Terménykereskedelem a megváltozott viszonyok között
A globális felmelegedésnek az árakra, magára a kereskedelemre, sőt konkrétan a kereskedelmi útvonalakra is hatása van. Ez már nem csak Celsius fokban és milliméterben, de pénzben is mérhetővé válik. Németh István (ügyvezető, Magro.hu) a mezőgazdasági piactéren szerzett tapasztalatait, és hosszabb távú következtetéseit osztotta meg a jelenlévőkkel. Ugyanis a hőmérséklet emelkedésével nemcsak a terméseredmények, hanem annak kereskedelmi lehetőségei is hektikussá válnak. Épp ezért kell a magyar gazdáknak a gabonaértékesítésben három befolyásoló tényezőjével számolniuk: ez pedig az információ, a tárolókapacitás és az ügyfélkör. Ma már nagyon sokan kereskednek alternatív kereskedelmi csatornákon, így pl. az online piactéren, s ezeknek a jelentősége a gazdák körében nőni fog – hívta fel a figyelmet a gabonapiaci szakértő.
Elsivatagosodó talajaink okán
Világszerte 168 ország érintett ebben a problémában, és évente kb. 20 millió hektár addig termékeny talaj gyakorlatilag sivataggá válik. Ez önmagában is ijesztő adat, de ha a népességrobbanás várható adatait ezzel párhuzamba állítjuk, akkor beigazolódnak Dr. Makra László egyetemi docens és Dr. Jakab Péter főiskolai docens (Szegedi Tudományegyetem) szavai, miszerint ugyan a csapból is ez a téma folyik, de következményeit felmérni, de még csak felfogni sem tudjuk. A Magyarországon felbecsült elemi károk 42%-át valóban az aszálykár adja, ezért a megoldásokat azonnal keresnünk kell. Vegyünk párat:
- talajvizsgálatokon alapuló, a növény igényeihez igazodó tápanyagellátás (műtrágyázás és szerves trágyázás egyaránt)
- vetésváltás
- víztakarékos, és jól beállított gépkapcsolatok
- növényfajta/hibrid kiválasztása, magas biológiai értékű vetőmagjának használata, lehetőség szerint mérsékeltebb tőszámmal.
- hatékony növényvédelem (még kevésbé kelljen a kultúrnövényünknek a talajnedvességen egy gyommal osztoznia).
Az öntözés lehetősége a szakmai fórum alatt többször is felmerült, mint kézenfekvő megoldás. Van is hová fejlődnünk, hiszen az olasz és portugál kb. 30%-os átlaghoz képest nálunk a szántóterületünk csupán 3%-át tudjuk öntözni.
Minden harmadik vekni
Már 50 éve folyik búzanemesítés Szegeden, eközben 80 fajta került elismerésre – tudtuk meg Dr. Cseuz László búzanemesítőtől (Gabonakutató Nonprofit Kft.). Azonban a legnagyobb területen termesztett kultúrnövényünk is veszélybe kerül a növekvő számú időjárási anomáliák miatt. A felhasználható víz mennyisége csökken, ugyanakkor új kártevők és betegségek jelennek meg. Így a szárazságtűrés kutatása az egyik legnagyobb kihívása manapság a nemesítőknek. A legjobb eredményeket a GK Csillag őszi búza, a GK Bétadúr durumbúza és a GK Szemes tritikálé érte el az elmúlt évben. A szegedi nemesítő büszkén hívta fel a figyelmünket, hogy jelenleg a hazai asztalokra került kenyerek 1/3-a szegedi búzákból készült.
Az iparszerű mezőgazdaság következményei
Azzal, hogy elvisszük a talajainkról a fő- és melléktermékeket, mi magunk csökkentjük le a talajélet intenzitását, ezzel megakadályozzuk a talajunk megújulását – hallhattuk Daoda Zoltántól, az AGRO.bio Hungary Kft szakmai igazgatójától. És ezzel hibás lépéseink sorozata nem is ért véget: a művelés hibás technológiai megválasztása a talaj szerkezetét roncsolja és kiüríti a talaj szén-készletét, az esetleg lehetséges öntözéssel pedig hosszútávon épp a talajvízszint süllyedését érjük el. A betömődött talajainkban denitrifikáció zajlik le, és innen egyenes az út a nitrát talajvízbe kerüléséig. Ezzel szemben a talajbaktériumok a légköri nitrogént viszik be a körforgásba, mégis felvehetővé kezd válni a foszfor és a kálium, és még a talajszerkezetünk is javulni fog, ami pedig már jobb vízháztartást eredményez.
Növénytáplálás másképp
Az optimális talajunk 6-6,5 pH-jú lenne, 60-70%-os lenne a kalcium ellátottsága, 5% lenne a humusztartalma, a benne található mikroelemek, gombák és baktériumok egyensúlyban lennének. Ez ugye egy elmélet, ezzel szemben mindenki azzal gazdálkodik, amije van – szögezte le Diriczi László (ügyvezető, Hed-Land Hungaria Kft.). A lombtrágyázás szerepe ugyanis épp azért fog megnövekedni a jövőben, mert ugyan optimális esetben a talajból felveszi a növényünk a számára szükséges foszfor mennyiségét, így nagyobb gyökértömeget fejlesztve nagyobb termést ad, közben klimatikus stressz esetén mindez a talajból (nedvesség hiányában) nem lehetséges, tehát marad a lombtrágya, mint alternatíva.
A talajnál kezdődik
A növények ellenálló képességét kell fokozni, amihez az első lépés a megfelelő talajszerkezet kialakítása – erre alapozta egyedi termékeinek kifejlesztését is a Fertilia Kft. A Ryzodyne talajaktivátort tartalmazó UMG Micro Prémium és Rizotec NPK termékek ugyanis épp a talajban lévő mikroorganizmusok aktivitását növelik meg, ezzel pedig hatékonyabb lesz a tápanyagfelvétel és – hasznosulás. Innen pedig egyenes út vezet oda, hogy jobb stressztűréssel a klimatikus változásokat is jobban átvészelik növényeink – foglalta össze a magyar tulajdonú műtrágyagyártó és forgalmazó Fertilia Kft szaktanácsadója, Faggyas János.
Függőségünk mindennapjai
A mezőgazdaság időjárásfüggő – hallhattuk Bordás Tamástól, aki az Ubimet GmbH internetes szolgáltatásait mutatta be a dél-alföldi gazdálkodóknak, akik persze mindezt jól tudják mindennapjaikból. Azonban a bemutatott időjárásbank paramétereivel a mezőgazdasági munkákat gyors és pontos döntéssel tudjuk időben pozícionálni, a körülményekre időben reagálni, ezzel pedig termelési ciklus egészét nézve költséget (és bosszúságot) megtakarítani (pl. növényvédelmi ill. betakarítási szezonban).
Elbagatellizált kár?
Magyarországon a területek 40%-át biztosítják csak a gazdák, ami fele a nyugati átlagnak. Ennek számos oka lehet, de talán legkézenfekvőbb az árérzékenység – foglalta össze az agrár kockázatkezelés előtt álló problémákat Surmann Árpád, az Agrisk ügyvezetője. Az alulbiztosítottságnak persze más oka is van: a heterogén termelési kultúra, az eltérő agrotechnika, de akár a bizalomhiány is. A XXI. század gazdásza azonban már erre a problémára is talál megoldást interneten, könnyen, azonnali számszerűsítéssel, rövid kötési szezonnal. Az aszálykárunkra ezzel a megoldással már ugyan nem tudunk felkészülni, legkevésbé elkerülni, de az abból adódó jövedelemingadozást egyértelműen mérsékelni tudjuk.
A józan ész kérdése
„A jövő már nem az, ami lehetett volna, ha az emberek használták volna a józan eszüket.” A jól ismert idézetet ezúttal Tresó Istvántól, a K&H Agrárüzletágának ügyvezető igazgatójától hallhattuk. A valóban gondolatébresztő előadásban az volt különösen érdekes, hogy nem termelőtől, hanem külső szemlélőtől, de a legnagyobb agrárfinanszírozóként mégiscsak a hazai termelők reakcióit ismerő, kiismerő bankártól hallhattuk. Egyedül az nem volt meglepő, hogy a számok bizonyítottak mindent. Ugyanis míg a 90-es években 5,4 milliárdan éltünk a Földön és átlagban 0,3 hektár termőföld jutott volna egyenként mindannyiunknak, az élelmiszerszükségleteink előállításához, addig 2050-ben (35 év múlva!) a 9,2 milliárd embernek mindezt 0,16 hektáron kell(ene) megoldania. Ezek már sok helyen sokszor elhangzott, ismert számok. Viszont a támogatottságunk és terméseredményeink szembe állítása a nyugat-európai országokéval, és a szembesülés a hatékonyságbeli elmaradásunkkal – és annak következményeivel, több volt mint elgondolkodtató.
Ha esik, ha fúj…
A változékony időjárás sok bizonytalanságot eredményez, de ezúttal nem termelési oldalról, hanem technikai feltételrendszerként, építési megoldásait sorakoztatta fel Raport László, a belga Frisomat cég magyar leányvállalatának ügyvezető igazgatója előadásában.
A bemutatott épületek megoldást kínálnak az értékes terménynek és a szintén egyre értékesebb gépparknak is.
A hidegen engedett, anyagában horganyzott acélszerkezet gyorsan felépíthető megoldást jelent a legegyszerűbb terménytároló megoldásoktól a legkomolyabb szakértelmet igénylő hűtőházi csarnokig. Különös figyelmet érdemeltek ezúttal is a közelgő pályázati kiírásokban elvileg szereplő 1000 m2-nél kisebb gabonatárolók támogatásai.
Információra nyitott kukoricatermesztő kerestetik
A terményhozam-növelés alternatív megoldásának tűnt először az eNET Internetkutató Kft. által bemutatott Agrodat projekt. Büki Zsolt ugyanis épp abban kérte a jelenlévő gazdálkodók segítségét, hogy az induló hazai agrárvállalkozás részére méréseket engedjen végezni saját területén, a szolgáltató által biztosított szenzorokkal. „Cserébe” a saját adatbankját mindenki szabadon használhatja. A projekt 2017-re fog teljes egészében elkészülni, az adatok addigra elérhetően, kielemezve, folyamatában a gazdálkodók rendelkezésére állnak.
A károsítók nem érzik?
Az éghajlatváltozás elleni harc konkrét feladataival, méghozzá közben felmerülő feladataival Gábriel Géza, a Nébih igazgatóhelyettese szembesítette a jelenlévőket. Csak néhány ijesztő következmény: a betegségek iránti fogékonyság növekedni fog a gazdanövényekben; fokozottan jelennek meg majd a gyengültségi parazita gombák; új baktériumok színrelépésével új betegségekkel szembesülünk. Ugyanakkor a nagyobb CO2 koncentráció kapcsán a gyomoknál fokozottabb gyökérnövekedés lesz jellemző (pl. mezei acat, tarackbúza, réti lórum). Ráadásul a kártevők elleni küzdelemben is egy kicsit alulmaradtunk a neonikotinoidok kivonásával.
Szélsőséges időjárásra nemesítve
Közép-Európában a szárazság és a hőstressz hatása a legjelentősebb, amire a nemesítés konkrét választ adott a DuPont Pioneernél – tudtuk meg Borsos László marketingmenedzsertől. A Pioneer Optimum AQUAmax hibridjei ugyanis természetes úton szelektált tulajdonságaiknak köszönhetően jobb teljesítményre képesek még kisebb vízellátás esetén is. Beporzás idején és a szemkitelítődés idején más-más következményekkel járhat egy aszályos ciklus. Míg ha a szemkitelítődés idején éri szárazság stressz a növényt, akkor naponta 188 kg veszteségünk „keletkezik”. Ugyanez, ha a beporzás idején történik, akkor veszteségünk 376 kg-ig mehet. A Pioneer megoldásai közé tartozik a P9241, a P94486, a P9903 és nem utolsó sorban a P0023
Lepkedömping, avagy északon támadnak a krumplibogarak
Korábbról visszacsengő nevével (NAKVI) a jelenlévők is többször találkoztak, az új név alatt viszont még mindig a környezetünk, annak alkalmazkodó képessége a feladata a már Hermann Ottó Intézetnek hívott szervnek. A fagyos napok száma előreláthatóan közel felére csökken 100 év alatt, a nyári napok száma pedig közel kétszeresére növekszik. Ami viszont a felkészülésünket a legjobban nehezíti, az a hőhullámos napok száma, ugyanis 3,4-ről 18-23 napra tehető majd 2071-ben. Ehhez még adjuk hozzá a lepkék, rovarok gyors térhódítását, pl. a krumplibogarak téliesítését, ugyanis eddig bírták a téli hónapokat. az idén viszont előreláthatóan a Skandináv félszigetre is beköltöznek.
A pénz beszél
A beszámolók végén Miklovicz Péter pályázati szakértő előadását hallhattuk, aki a zöld utat kapott 1.300 milliárd forintról számolt be a jelenlévőknek.
Bár sem konkrét tartalma, sem pontos dátummegnevezése még nincs a Vidékfejlesztési Programnak, különbségek már így is körvonalazódnak az eddig megszokottakhoz képest.
A középpontba a kertészet és az állattartás fog kerülni, kiemelt támogatásban fognak részesülni a fiatal gazdák, a mikro- és kisvállalkozások. Ami már konkrétum: az MVH-s gépkatalógus megszűnik, helyette lép életbe a 3 árajánlat kérése, vagy pl. nyertes pályázat esetén 50%-ra nő az igényelhető előleg., és ami szintén újdonság: az idéntől használt gépekkel is lehet kalkulálni a pályázatban.
Provokatív előadások és a téma iránt nyitott gazdák találkozójának lehettünk szemtanúi mindegyik helyszínen. A konferenciasorozatot jövőre is folytatjuk, hisz aktuális téma mindig van az agráriumban.
