A népességnövekedéssel párhuzamosan a mezőgazdaságban tevékenykedőknek fel van adva a lecke: az egyre kisebb termőterületen egyre több és jobb minőségű élelmiszert kell előállítani. Ez a megszokott technológiákkal egyre nehezebb, ezért a precíziós gazdálkodás eszközei napról napra fontosabbá válnak a növénytermesztésben.
Miben más a precíziós gazdálkodás?
Míg a hagyományos gazdálkodás esetében a gazda egy adott táblát egy homogén termőhelynek tekint és úgy is kezeli azt, addig a precíziós gazdálkodás esetén akár négyzetméterre pontosan le lehet szűrni a termőhely jellemzőit.
Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy amíg hagyományos gazdálkodás esetén a komplett táblára irányul egy adott növényvédelmi kezelés, addig a precíziós gazdálkodás esetén ez teljesen megváltozik. A gazda felmérheti különböző eszközökkel, hogy adott termőhely mely részén ütötte fel fejét például egy betegség, vagy éppen hol kevés a tápanyag és kizárólag az érintett területen, célzottan végzi el a szükséges beavatkozásokat.
Milyen eszközök tartoznak a precíziós gazdálkodáshoz?
GPS
A precíziós gazdálkodás fő célja, hogy térben és időben megfelelő művelést tudjanak megvalósítani a gazdák. Ennek alapja a méterre pontos helymeghatározás, amelyhez GPS rendszer nyújt segítséget. A helymeghatározás nem csak a gépek navigálásához nyújt segítséget, hanem a megfelelő szenzorok használatával pontosan meg lehet állapítani, hogy például egy növénybetegség megjelenése 1-2 méteres pontossággal hol figyelhető meg.
További előnye a GPS rendszernek például a hozamadatok korszerű tárolása, azok helyhez kötése. A modern kombájnok például már a betakarítás során feldolgozzák a hozamadatokat, azokat GPS koordinátákhoz kötik, így a gazda a betakarítást követően akár térképen, méterre pontosan meg tudja nézni, hogy a táblán hol, mekkora hozamot produkált a haszonnövénye az adott időpontban.
GIS
A GIS (Geographic Information System) egy térinformatikai adatbázis, amely komoly segítség a növénytermesztéssel foglalkozó gazdáknak. Ennek segítségével a földtulajdonos átfogó képet kaphat a birtokában lévő földterületekről, értve ezalatt: a talaj típusát, a talaj tápanyagtartalmát, a terület vízháztartását, a területen lévő fizikai akadályokat, a terület felszíni viszonyait, stb. Ezen információk birtokában sokkal egyszerűbb megalapozott gazdasági döntéseket hozni, melynek hatására növekedhet a bevétel is.
Drón
A drónok, más néven pilóta nélküli légi járművek a mezőgazdaságban is kezdenek elterjedni. Attól függően, hogy milyen kamerákat és szenzorokat csatlakoztatunk hozzá, többféle funkciót is képes ellátni. Egyszerű kamera vagy fényképezőgép csatlakoztatásával fotók, illetve videók készíthetőek madártávlatból a földterületről. A felvételeket később a gazda elemezheti és az azon lévő rendellenességekre külön figyelmet fordíthat növényvédelmi, tápanyag-visszapótlási, vagy éppen a talajmunkák során. Speciális kamerák esetén akár vegetációs index (NDVI) is készíthető drón segítségével.
Milyen ütemben terjed a precíziós gazdálkodás?
Tudni kell, hogy mint minden új technológia, a precíziós gazdálkodás eszközeinek fejlesztése, finomítása is nagy költségekkel jár. Épp ezért az elterjedése folyamatos, ám igen lassú. Az anyagi akadályok mellett a precíziós gazdálkodás terjedésének akadálya az is, hogy a szükséges eszközök kezelése többrétű szakértelmet kíván meg.
Várhatóan azonban a közeljövőben egyre gyorsabban fognak terjedni a modern technológiák, mivel ez a környezetvédelem, a termőföldek védelme, valamint a költségek csökkentése szempontjából is igen fontos lenne. Ebből is látszik, hogy napjaink mezőgazdasági fejlődésének alappillérévé válhat a precíziós gazdálkodás.
