Sötét jövő elé nézünk, ha nem történik sürgősen valami a mezőgazdaságban. A szektor ugyanis az üvegházhatású gázok ötödének kibocsátásáért felelős. Ezt kis odafigyeléssel és technológiai újításokkal jócskán vissza lehetne fogni. A fejlődő országok lakói biztosan hálásak lennének érte…
A FAO által nyilvánosságra hozott legfrissebb jelentés szerint a mezőgazdasági szektor – beleértve az erdőgazdálkodást, a halászatot és az állattenyésztést – felelős az üvegházhatású gázok kibocsátásának ötödéért. Ebből adódóan a mezőgazdaságnak – a szakértők egybehangzó véleménye szerint – komolyabban ki kell vennie részét a klímaváltozás elleni küzdelemből, valamint ideje szembenéznie a saját maga okozta hatások következményeivel is.
Amennyiben az agráriumban tevékenykedők homokba dugják a fejüket és nem néznek szembe az általuk is okozott problémával, milliók kerülhetnek az éhezés küszöbére. Elsősorban Afrikában és Dél-kelet Ázsiában lehetnek veszélyben azok az emberek, akik mezőgazdaságból tartják fenn magukat.
Látható, hogy mielőbb lépni kell az ügyben, de az már most nyilvánvaló, hogy a számtalan érintettnek, az általuk alkalmazott eltérő módszerek, valamint a természeti adottságok miatt nem lesz könnyű átalakítani a gazdálkodási és élelmiszerellátó rendszereket.
A sokszínűségből adódóan nincsen általános megoldás, ami mindenhol orvosolni tudja a fennálló problémát. Minden térségben más és más lesz a megoldás menete, ugyan azt a sokszínűséget kell látni a megoldások terén is, mint a problémák terén.
Léteznek bizonyítottan jó megoldások
A FAO jelentése szerint több, bizonyítottan működő megoldás is létezik. Ellenálló növényfajok termesztésével redukálható a kijuttatott növényvédő szerek mennyisége. Kisebb talajterheléssel csökkenthető a kémiai úton előállított műtrágyák kijuttatása, valamint a talaj-termőképesség integrált módon történő javítása is sokat javíthat a jelenlegi helyzeten.
Az ajánlások között szerepel például a vízkímélő módszerek alkalmazása, a metánkibocsátást 45 százalékkal visszafogó árasztásos rizstermesztés, vagy éppen az állattartás hatékonyságának javítása. Ezzel akár 41 százalékkal is csökkenthető lenne az állattartás károsanyag-kibocsátása.
Az éghajlatváltozás már most is érezteti kedvezőtlen hatását egyes gabonák esetében. Ezen túlmenően, a jövőben várhatóan csökkeni fog egyes ételek tápanyagtartalma (pl. cink, vas vagy a bennük található fehérje) vírusos hasmenéshez vezetve, illetve növekedhet az embernél vagy az állatoknál a határokon átterjedő betegségek gyakorisága.
2030 után a tudomány jelenlegi állása szerint még erősebb lesz a nyomás az élelmiszertermelésen, miközben főleg a fejlődő országokat már azt megelőzően is nehéz helyzetbe hozza a magasabb átlaghőmérséklet.
