A szántóföldek elárverezésének mintájára a halastavaktól is megválna az állam a jövőben. Szakértők szerint ez azonban nem lesz egyszerű és ésszerű döntés sem lenne. A haltenyésztés ugyanis nem olyan nagy üzlet, mint azt sokan gondolnák, így nem csábít sok embert hazánkban.
Szakértők szerint az állami halastavak eladása nem a legjobb döntés, sokkal hasznosabb lenne, ha hosszú távú haszonbérbe kerülnének. Komoly bevétel úgy sem származna a halastavak eladásából, azok piaci áron történő értékesítéséből hektáronként maximum 500 ezer forint nyereség kerülne az államhoz.
Arra, hogy miért kerülnek ennyivel kevesebbe a halastavak, mint a szántóföldek, egyszerű a magyarázat. Halastavakat olyan földterületeken építettek ki, amelyeken nem lehetett, vagy nem volt érdemes szántóföldi növénytermesztést folytatni, sőt, még legelőnek és faültetvénynek sem voltak ideálisak a területek. Jellemzően 8-9 aranykoronás földeken terülnek el.
Azért sem lesz egyszerű értékesíteni az állami halastavakat, mert nem nagy üzlet halgazdálkodással foglalkozni. Egyes értékbecslők akár 1,8 millió forintra is felértékelik a halastavak hektárját. belegondolva, hogy jellemzően évente 50-60 ezer forint (!) hasznot lehet kifacsarni egy hektárnyi horgásztóból, több mint 1 év alatt térülne meg a vételár, szakértők szerint így már nem éri meg belevágni a beruházásba.
További hátrányuk a halastavaknak, hogy amíg a szántóföldekért akár 70 ezer forintos Európai Uniós támogatás is ütheti a gazdák markát, addig a halastavak után nem jár területalapú támogatás.
A felsoroltakból is látszik, hogy ésszerűbb döntés lenne a haszonbérbe adás, mint a halastavak eladása.
Forrás: index.hu
