Bár sok új fajtáról szó esett Kecelen, a szilva szakmai napon, úgy tűnik, konzervatív marad a fajtahasználatunk, amit piaci és környezeti tényezők is magyaráznak. Nyugat-Európában keresett a lepotica-típusú szilva. Az idén az európai fagykárok miatt különösen jól húz a piac, de nem szabad megfeledkeznünk arról, mennyi megoldandó probléma van az ágazatban.
A rendezvény egyik szervezője, az évenként mintegy 3000 tonna szilvát exportáló Fresh Fruit Tész vezetője, Juhos Csaba elmondta, hogy ennek a mennyiségnek közel a fele Cacanska lepotica, ezen kívül elsősorban Cacanska rana, President és Stanley fajtákat termesztenek a tész tagjai. Kecel környékén korán érnek a gyümölcsök, az első szilvaszállítmányokat július elején tudják indítani a Cacanska rana fajtából, a szüret pedig szeptemberben zárul a Presidenttel. Ez a magyar gyümölcs 10 nappal előzi meg a német vagy a lengyel szilvát, és nagyon nagy a kereslet a lepotica-típusú szilva iránt.
Több mint egy tucat országba szállít a Fresh Fruit Tész, és mindenütt több partnerrel állnak kapcsolatban. E kereskedelmi tapasztalatokról elmondták, hogy tavaly egész Európában sok volt a szilva, ezért nagyon lement az ára, ami viszont megélénkítette a keresletet, nem volt gond az áru elhelyezésével. Problémát okozott ugyanakkor, hogy a sokféle próbálkozás ellenére nem sikerült megoldani a hatékony védekezést a monília ellen. Ha egy-két napos eső után szedik a szilvát, szinte biztos, hogy a tárolóban vagy a szállítás alatt elkezd rothadni.
Az idén nagyon erős a kereslet, július óta mindenki szilvát akar venni, mert az Európát sújtó tavaszi fagyok miatt Lengyelországban megfeleződött a termés, Németországban pedig csak az ötödére számítanak, mint a szokásos mennyiség. Itthon körülbelül 30-40 százalék körüli a terméskiesés.
A későn érkezett esők az idén is gondot okoznak a moníliás gyümölcsrothadás miatt. Ez a probléma sokkal jobban érezhető, mint 6-8 éve. Megismétlődhet a húsbarnulásból eredő tavalyi kifogás is, ugyanis éppen a tanácskozás hetében tetőzött a nyári hőhullám, ami megint azzal fenyeget, hogy a nem öntözött ültetvényekben a szilva húsa megbarnul. Ez annak a vevőnek elfogadhatatlan, aki felezve adja tovább a szilvát az élelmiszeriparnak.
Kereskedelmi szempontból a szétaprózott kínálat okoz komoly gondot, mert mint a tészvezető fogalmazott: a saját szilvánk árát nyomjuk le. Ha sok a termés, a legtöbben sokfelé kiajánlják ugyanazt a tételt, és tovább rontja a helyzetet, hogy legendásan rossz a magyar termésbecslés, és nagy a feketekereskedelem súlya az ágazatban.
Fejleszteni kell a csomagolást és a logisztikát is, mert az ismert versenytársainkon kívül itt kopogtat a bosnyák szilva, amit nagyon szépen, hamvasan tudnak leszedni és tavaly jelentős mennyiséggel jelentek meg a piacon, lenyomva az árakat. Egyedüli előnyünk velük szemben, hogy uniós tagként nem kell vámolni a mi árunkat.
Az idén jól húz a piac, de ez nem ment föl bennünket a felsorolt problémák megoldása alól – mondta összegzésként Juhos Csaba.
Forrás: magyarmezogazdasag.hu
