A húspiac szigorúbb szabályozásának eredménye: trükközés és sok-sok ellenőrzés

Augusztustól már nem lehet mindenféle terméket virsli és párizsi néven értékesíteni. Minimum 51 százalékos hústartalmat kell elérnie ugyanis a fent nevezett készítményeknek, ellenkező esetben más nevet kell adni nekik. Viszont most kiderült: szinte ellenőrizhetetlen, hogy a termékek valóban megfelelnek-e a követelményeknek.

A húskészítmények elsőszámú hátránya, hogy a gyártók teljes értékű hús helyett mechanikusan lefejtett húst (MSM) használnak fel az elkészítés során. Ezzel azonban lényegesen rosszabb lesz a termék minősége, mintha egyszerű húsból készülne a szalámi. Ennek érdekében jön augusztus elsejétől a szigorítás, miszerint a párizsi és a virsli hústartalmának el kell érnie az 51 százalékot. Ennél kisebb hústartalom esetén nem forgalmazható a termék párizsi vagy virsli néven. Az MSM tartalmat is maximalizálták az új törvényben, maximum 10 százalék mechanikai úton lefejtett húst tartalmazhatnak a készítmények.

Komolyan trükköznek a hústartalommal a szalámit gyártó cégek
Komolyan trükköznek a hústartalommal a szalámit gyártó cégek

 

A dolognak azonban van egy hátulütője: az MSM mennyiségét nem lehet megbízhatóan kimutatni semmilyen laboratóriumi módszerrel. Viszont van olyan, nemzetközileg elismert indikátor, amellyel nagyjából meghatározható a felhasznált mennyiség, ez pedig a termék kalciumtartalma. Minél több kalcium van egy termékben, annál nagyobb mennyiségben tartalmazhat MSM-et. Ha egy húskészítmény kalciumtartalma egy bizonyos határértéken belül marad, akkor a gyártó valószínűleg betartotta az előírásokat. Ám ha aránytalanul magasnak tűnik, ott alighanem valamilyen „cselezés” áll a háttérben.

Az MSM egyébként arra szolgál, hogy a csontokról az értékes húst le lehessen szedni valamilyen gépi módszerrel, például magasnyomású vízsugárral. Ez elméletileg nem rontaná az ilyen hússal dúsított termékek minőségét, viszont az utóbbi időben egyre durvább technológiákat alkalmaznak erre a cégek. Ennek során bőr, porcogó és csontszilánkok is kerülhetnek a hús közé.

Az új rendelet mellé szigorúbb ellenőrzések is érkeznek. Az ellenőrzések során már a gyártás helyszínén is vesznek mintákat az ellenőrzést végző szakemberek. Annak érdekében, hogy ne lehessen két receptúrát alkalmazni – ellenőrzés idején egy jót, egyéb időszakban egy magasabb MSM tartalmút – nem fogják előre bejelenteni a mintavételek időpontját. Ezt követően a késztermékekből is vesznek mintát az ellenőrök és laboratóriumi vizsgálatokkal állapítják meg, hogy minden valóban szabályos-e a termékekkel kapcsolatban.

Share Button

Kapcsolódó cikkek

Lopott sertéshús Máriakálnokon A Mosonmagyaróvári Rendőrkapitányság beosztottjai szerdán hajnalban Máriakálnok belterületén ellenőriztek egy tehergépkocsit. A megállított tehergépko...
Baromfihús előállítás az Európai Unióban Mai cikkünkből kiderül, mennyi baromfihúst állítanak elő az Európai Unió területén, melyik ország termeli a legtöbbet, illetve Magyarország hol áll az...
Húsfeldolgozók igényelhetnek támogatást Húsfeldolgozók technológiai fejlesztéséhez tegnaptól, állatbetegségek megelőzéséhez 2015. januárjától igényelhető vissza nem térítendő támogatás. A tá...
Negatívan hathat a hússzektorra a rákkeltő húsokró... A vörös húsok rákkeltő hatását valószínűsítő WHO-tanulmánynak káros hatásai is lehetnek. Többek között az állatok tartásával, vágásával és húsfeldolgo...
Idén sem marad el a tavaszi élelmiszer vizsgálat... A nagy tavaszi razzia során a szokásoknak megfelelően a húsvéti ünnepkörrel kapcsolatos termékeket vizsgálja alaposabban az illetékes hivatal. A 10 év...
Rovarölős paprikát fogtak Kaposváron Egy Kaposváron tárolt paprika tételből rutinellenőrzést követően mutattak ki a szakértők rovarölő növényvédőszer-maradékot. Az érintett árut lefoglalt...