A FAO adatai szerint a világon a málna termésmennyisége emelkedő tendenciát mutat. A legnagyobb málnatermesztők Oroszország, az Egyesült Államok, Lengyelország, Szerbia, Ukrajna és Bosznia-Hercegovina.
Az Európai Unióban Lengyelország termeli a legtöbb málnát, ahol a málna termőterülete 30 ezer hektár körül, termése évente 110-120 ezer tonna között alakul. Lengyelországban csökkent a málna ára 2018-ban, ennek okai között szakértők a málna harmadik országokból (Szerbiából és Ukrajnából) származó behozatalának növekedését, a jelentős munkaerőhiányt, valamint a tartósan magas hőmérsékletet és a szárazságot említették.
Szerbiában 2017-ben több mint 109 ezer tonna málnát termesztettek, ennek legnagyobb részét külföldön értékesítették. Tekintettel arra, hogy 90 százalékban egy fajtát, Willamette-et termesztenek, rövid időre koncentrálódik a betakarítás időszaka. Ez növeli a termelés kockázatát, és átmeneti túlkínálatot idézhet elő, ami lenyomhatja az árakat. Az idei évben is alacsony árakkal szembesültek a málnatermelők. Több száz málnatermesztő több napra tartotta zárlat alatt a Montenegróba vezető utat. A termesztők azt követelték, hogy a málna kilogrammonkénti 160 dináros (432 forint) árát emeljék meg 180 dinárra (486 forint).
Az Eurostat adatai szerint az EU belső piacán Spanyolország a legnagyobb frissmálna-exportőr, a vezető importőr Németország. Az unió frissmálna-külkereskedelmi egyenlege negatív, a behozatal 24,3 ezer tonnára, a kivitel 5,9 ezer tonnára emelkedett 2017-ben az előző évihez képest. Marokkóból 38 százalékkal 14,5 ezer tonnára, Szerbiából 60 százalékkal 5,3 ezer tonnára emelkedett a friss málna importja.
Az unió belső piacán a legnagyobb fagyasztott-málna-exportőr Lengyelország, importőr pedig Németország. A közösség fagyasztottmálna-külkereskedelmi egyenlege negatív, a behozatal 114,7 ezer tonnát, míg a kivitel 10,2 ezer tonnát tett ki 2017-ben. Az unió legnagyobb fagyasztottmálna-beszállítója Szerbia, 76,8 ezer tonnát szállított a közösségbe 2017-ben. Emellett jelentős növekedés figyelhető meg Ukrajnából is, ahonnan az ötszörösére, 10,4 ezer tonnára bővült a beszállított mennyiség 2017-ben az előző öt év átlagához képest.
A KSH adatai szerint Magyarországon a málnából a kilencvenes évek elején 27 ezer tonna termett, ez mára 1,2-1,5 ezer tonnára csökkent. A málnaültetvények elöregedtek, a jövedelmezőség csökkent, sokan felhagytak a munkaigényes gyümölcs termesztésével. Szakértők szerint a málnatermesztés visszaesésének hátterében a klimatikus viszonyok átalakulása áll, valamint a versenytársak (szerb és lengyel), akik gazdasági előnyüket kedvezőbb klímájuknak és olcsóbb munkaerejüknek köszönhetik. Mindezek mellett gondot jelent a munkaerőhiány is. A gombás betegségekkel szemben ellenállóbb, valamint a folyton termő fajták használata adhatna lendületet a málnatermesztésnek.
A friss és a fagyasztott málna külkereskedelmi egyenlege negatív. A friss málna behozatala 121 százalékkal 268 tonnára nőtt, ugyanakkor a kivitele 62 százalékkal 2,3 tonnára csökkent 2017-ben az előző évihez képest. Az export elsősorban júliusra és augusztusra koncentrálódik, és döntő hányada Romániába kerül. Az idei év első öt hónapjában a friss málna behozatala (elsősorban Spanyolországból) 64,3 tonnáról 74,9 tonnára nőtt az egy esztendővel korábbihoz képest.
A Budapesti Nagybani Piac kínálatában az elmúlt évihez képest idén két héttel később – a 23. héten – került piacra a belföldi málna 1175 forint/kilogramm termelői átlagáron. A málna termelői ára 8 százalékkal 1205 forint/kilogrammra csökkent a 23–31. héten az elmúlt év azonos időszakának átlagárához viszonyítva.
Forrás: AKI
