Míg az Egyesült Királyságban folyamatosan javulnak a baromfitartók körülményei, addig Kazahsztánban egyre kilátástalanabb a baromfis gazdák helyzete. Mi lehet ennek az oka és mi történik eközben a magyar piacon?
A Brit Baromfi Tanács (BPC) szerint a 2014-es baromfihús-termelése 1,6 millió tonna körül alakult. Ezzel az Egyesült Királyság Lengyelország mögött a második legnagyobb európai kibocsátóvá lépett elő. Az ágazat kibocsátásának 92 százalékát a csirkehús, 3 százalékát a pulykahús, 2 százalékát a kacsahús tette ki, a többi faj kibocsátás jelentéktelen volt. Vágócsirke-állományát tekintve 900 millió darab volt, míg a csirkehús-termelés 1,4 millió tonnás volt összesen. A pulykahústermelés 8 százalékkal, 173 ezer tonnára mérséklődött 2013 és 2014 között, ez közel fele a 2000. évi kibocsátásnak.
Az egy főre jutó baromfihús-fogyasztás 28,7 kg volt 2014-ben az Egyesült Királyságban, ami 1 százalékos emelkedés volt 2013-hoz képest. (Csak összehasonlításként, Magyarországon az egy főre eső baromfihús fogyasztása egy főre vetítve mintegy 25 kg.) Az ország teljes húsfogyasztásából a baromfihús-fogyasztása 47 százalékot ért el. Ez azzal magyarázható, hogy a baromfihús ára egyre inkább versenyképes a többi húsfélével szemben.
Az Egyesült Királyságban összesen 417 millió euró volt az értéke az exportált baromfihúsnak, melynek 69 százaléka az unió területén került eladásra. Érdekesség, hogy az elmúlt 14 évben összesen 120 százalékkal gyarapodott az Egyesült Királyság baromfihús kivitele. A fő célpontok a kivitel céljából Hollandia, Írország és a Dél-afrikai Köztársaság voltak. Az országból kikerülő szállítmányok jelentős része, 75 százaléka fagyasztott formában lépte át a határt.
Kazahsztánban eközben romlik a baromfitartók helyzete, ugyanis a Kazahsztáni Baromfitartók Szövetsége szerint a baromfitartó gazdaságoknak egyre nagyobb gondot jelent a termelési költségek növekedése és a baromfihúsimport emelkedése. Egyesek szerint a legnagyobb problémát az Oroszországból érkező nagymennyiségű baromfihús jelenti. Ezért az érdekképviselet további intézkedéseket sürget a baromfitartók megsegítése érdekében.
Lássuk az árakat
Az Európai Bizottság adatai szerint 2015 első 34 hetében 189,6 euró/100 kg volt az egész csirke uniós átlagára. Ez az ár 2,4 százalékkal alacsonyabb, mint egy évvel korábban volt.
Eközben hazánkban a vágócsirke élősúlyos termelői ára 5,4 százalékkal csökkent a tavalyihoz képest, 262 forinton állt meg kilónként. A friss egész csirke feldolgozói értékesítési ára 502-ről 479 forint/kg-ra, a csirkecombé 504-ről 470 forint/kg-ra csökkent, a csirkemellé nem változott számottevően, 1004 forint/kg körül alakult a megfigyelt periódusban.
Forrás: AKI
