Növelheti a magyar gabonaexport nagyságát, hogy erősödött a lengyel és a német piaci szereplők érdeklődése a szabad gabonakészletek iránt a hőség és aszály okozta terméskiesés miatt. Magyarországon a szélsőséges időjárás miatt tavalyhoz képest a szántóföldi növényekből 200-300 ezer tonnával kevesebb termett, ami 4-8 százalékos terméskiesést jelent.
Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke azt nyilatkozta a Magyar Távirati Irodának, hogy a lengyel partnerek érdeklődésének növekedése főleg Magyarország északi részén, míg a németeké a nyugati országrészben tapasztalható. De a kereslet növekedése fokozatosan kiterjed az egész országra. A megkötött üzleteknek köszönhetően már elindult a gabonák kiszállítása.
Petőházi Tamás közölte, hogy Magyarországon az idén, tavalyhoz képest, a szélsőséges időjárás miatt, minden szántóföldi növényből 200-300 ezer tonnával kevesebb termett, ami 4-8 százalékos terméskiesést jelent.
A GOSZ jelenlegi adatai szerint búzából 2-2,5 millió tonna exportáru áll rendelkezésre, amelynek felvásárlása ősszel várható.
Az elnök azt is elmondta, hogy a gabona exportára jelenleg tonnánként 50 ezer forint felett van, az előző év azonos időszakában tonnánként 45 ezer forint volt. A nyugat-európai tőzsdéken a búza tonnánként 200 euró (mintegy 62 ezer forint), a kukorica ára tonnánként meghaladja a 190 eurót (mintegy 59 ezer forint).
Így alakul a német és a lengyel gabonatermés
A német mezőgazdasági termelők országos szövetsége (DBV) augusztus eleji előrejelzésében jelentősen lefelé módosította a gabonatermésre adott prognózisát. A betakarítás első szakaszának végeztével frissített előrejelzés szerint 36 millió tonna lehet a termés, szemben az utóbbi öt év 47,9 millió tonnás átlagával és az előző prognózisban megadott 41 millióval. A szárazság Lengyelországban a szántóföldek 63 százalékát érinti. Mintegy 2 millió hektáron, több mint 100 ezer gazdaságban okozott károkat. Emiatt a lengyel kormány közel 190 millió euró támogatást hagyott jóvá szárazság sújtotta gazdaságok támogatására.
A szövetség elnöke azt is elmondta, hogy a 2018-as év rendkívüli volt a szántóföldi növénytermesztésben. Az első három hónapban közel 30 százalékkal több csapadék esett az átlagos évekhez viszonyítva. Ennek következtében a tavaszi vetési munkák két héttel később kezdődtek meg, amelyeket áprilisban és májusban egy hathetes száraz időszak nehezített meg. Az elmúlt évekhez képest az aratás két héttel korábban, június közepén kezdődött meg, amelyet a pár naponta érkező csapadék jelentősen lassított. Ugyanakkor az őszi kapás növényeknek – kukorica, burgonya, répa – kedvezett a júniusi eső – tette hozzá Petőházi Tamás.
