Ebben az évben nehézségekbe ütközhet a vetőmagszükségletét előteremtése a másodvetéshez, a műtrágyák piaci ára stagnálni fog, míg a növényvédő szerek drágulhatnak. Ezek voltak a legfontosabb üzenetek a kecskeméti Portfolio Agrárium 2018 konferencián, ahol inputpiaci szereplők összegezték a magyar piac várható történéseit a közeljövőben.
A zöldítési szabályok szigorodása miatt a szója vetésterületének kisebb csökkenésére számít Bene Zoltán, a Karintia Kft. cégvezetője. Az általa bemutatott példa szerint a növény akár vegyszerek használata nélkül is termeszthető. A sógoroknál a 64 ezer hektáros terület közel egyharmadán, 21 ezer hektáron bioszója terem, ami a piacon 50-80 százalékos árprémiummal értékesíthető. És nem csak ez a figyelemre méltó. Az adatok szerint a vegyszerek nélkül termesztett szója átlagos hozamai elérik a hagyományos módon termelt szója teljesítményét. Itthon nagyon mások a számok. Az összterület, a 70 ezer hektár 1 százalékánál is kisebb részen termesztenek szóját vegyszermentesen. Van tere tehát a fejlődésnek és érdemes próbálkozni. Az is elhangzott, hogy a gazdálkodást leginkább a kultúra jövedelmezősége pezsdíti fel. Ez a szójánál 2,5 tonna feletti átlagokkal már biztosan elérhető. Magyarországon ez öt megyében Baranyában, Borsod-Abaúj-Zemplén, Győr-Moson-Sopron, Vas és Tolna megyében érhető el a legnagyobb valószínűséggel.
Bene Zoltán szerint, mivel a termeléshez kötött támogatást mindenképpen megkapják a gazdák, ezért ahol a szója rentábilisan termeszthető, biztosan benne marad a vetésszerkezetben a továbbiakban is. Azokon a területeken viszont, ahol a hozam a 2 tonnát sem éri el, többen elgondolkodhatnak a folytatáson. Mivel viszont idén várhatóan kevesebb gazdaság fog szóját termeszteni, a termeléshez kötött támogatásának fajlagos növekedése várható. Akár a hektáronkénti 70 ezer Ft-os szint sem zárható ki. A jövőben, ha ténylegesen elindul a nemzeti Fehérje Program, és 8 milliárd forint érkezik a kultúra támogatására, 2023-ra akár 100 ezer hektár felett alakulhat a szójatermő területek nagysága.
Áll a piac és a kiszállítás is
A kukorica határidős tőzsdei ára 11, a búzáé 15, a szójáé pedig 8 százalékot csökkent az elmúlt 5 évben. A piaci szereplők jelenleg kivárnak, ezért a kiszállítások is állnak, ez pedig Bene Zoltán szerint logisztikai problémákat okozhat tavasszal. A műtrágyaárak egy viszonylag szűk sávban ingadozva csökkennek. A piacon befolyásoló erővel bíró Németországban, például, az elmúlt 10 évben 275 euróról 200 euróra csökkent a 27 százalékos nitrogéntrágyák tonnánkénti ára. Eközben pedig az éves ingadozása is 50 euró/tonna körüli szintre mérséklődött.
Ennek ellenére Rácz Zoltán, a Nitrogénművek kereskedelmi vezérigazgató-helyettese a műtrágya kisebb mértékű drágulásával számol, mivel a földgázárak a 2016. évi mélypontjuk óta nőnek. Ennek pedig – a várakozások szerint – előbb-utóbb tükröződnie kell a fogyasztói árakban is. Az éves áringadozás is megmaradhat, hiszen a termelési ciklusok felzavarják a kereslet-kínálat egyensúlyát.
Simon Péter, az Eurochem Agro Hungary Kft. operatív igazgatója – talán a cég háttere miatt is – az Uráltól délre zajló kálibánya-beruházásokról beszélt. Elmondása szerint a két említett bánya a globális kálium-felhasználás 13 százalékát tudja majd biztosítani. Ez a kínálatot növeli majd, így várhatóan árcsökkenést eredményez a kálisó piacán. Erre a gyártól – szerinte – a termelés visszafogásával is válaszolhatnak.
Nőnek a gyomirtók árai
A növényvédő szerek piacán ugyanakkor az áremelkedés a valószínűbb – mondta a Monsanto-t képviselő Kökény Benő. Ez azzal magyarázható, hogy Kína környezetkímélőbb gyártási technológiákra áll majd át, ami a gyártási költségeket növeli. Az olyan hatóanyagok, mint a glifozát is drágulhatnak ezen okból. A szakember szerint a glifozátos készítmények pillanatnyilag nélkülözhetetlenek, mert a tarlókezelésben mindenképpen szükség van rájuk.