A vásárlók megnyugodhatnak, a karácsonyfának való fenyőfák ára nem növekedett nagymértékben az idén a tavalyi évhez viszonyítva. A kereskedők azonban szorosabbra húzhatják a nadrágszíjat: az útdíj miatt ugyan 3%-kal nőtt a fuvarozási költségük, amit azonban nem érvényesíthetnek a végső árban, ha azt szeretnék, hogy ne csökkenjen a vásárlók száma. A hazai fenyőfa-kereskedelem jövedelmezősége évek óta téma. Valaki szerint megéri, mások csak kiegészítő jövedelemként tekintenek rá, és mellette mást is termesztenek. Magyarországon legkeresettebb a normand fenyő, amiből azonban hiány van, míg a lucfenyő iránti kereslet folyamatosan csökken. Minőségben az ezüstfenyő jelenti a középkategóriát. Utóbbi kettő esetében túltermelés tapasztalható a piacon.
Ezt erősítette meg egy tapasztalt somogyi fenyőfakereskedő is, akit a magyarországi fenyőfa kereskedelem kapcsán kérdeztünk meg: „Lucfenyőre nagyon kicsi a kereslet, ellenben hatalmas a túltermelés. Az ezüstfenyőnél is kis mértékben meghaladja a kínálat a keresletet. Tehát a lucfenyő eladással, és az ezüstfenyő eladással szenvedünk. Normand fenyőből pedig, sokszor be kell zárnunk a kaput.” Interjúalanyunk cége dán, és magyar fenyőmagokat vásárol, majd az abból nevelt fenyőcsemetéket, és a nagy fenyőket is értékesítik. Azért döntöttek a dán magok mellett az ezüst és normand fenyők esetében, mert egy ottani szabályozás előírja, hogy mekkora távolságban (több száz kilométer) lehetnek a legközelebb jegenyefenyők. Ez azért fontos, ugyanis, hogy azok ne tudják beporozni a többi fenyőfát. Így ezekből a fenyőmagokból tiszta, minőségi, genetikailag formás, vastag tűlevelű fenyőfákat tudnak nevelni. Várhatóan a lucfenyő magot is külföldről fogják beszerezni ugyanezen érvek miatt. Fésűszerűen kétfelé nyíló (kétsoros) ágak helyett a dán fajtánál 3-5 sorban, körkörösen helyezkednek el a tűlevelek az ágakon.
A fenyőárak érdemben nem változtak az elmúlt időszakban a hazai infláció ellenére sem, bár a haszon egyre kevesebb rajta:
- A lucfenyő darabja 500 és 1000 Ft között mozog, az ára a minőségétől függ.
- Az ezüstfenyő darabára a méretétől függ, 120 cm-ig 2000 Ft, 120-150 cm között 2500 Ft, 150 cm fölött 2800 Ft.
- A dán normand egyelőre 5000 Ft/db, mivel visszatérő vevőket szeretnének megnyerni maguknak, ez így is marad még 1-2 évig, az osztrák és magyar magokból nevelt normandokat pedig 2500 Ft-ért árulják.
- Illetve minden esetben hozzájön 150 Ft a vágásért és hálózásért.
A hazai árak változatlansága azonban köszönhető annak is, hogy a külföldről, Dániából behozott fenyőmagok ára évek óta változatlan. A kereskedő elmondta, hogy külföldön nagyobb támogatást kapnak a termelők az örökzöldek termesztésére, főleg akkor, ha nem vágják ki a fenyőfákat, mivel ezzel nagymértékben hozzájárulnak a levegő tisztaságához, s így a környezetvédelemhez. Egy dán gazda tehát anyagilag jobban jár, ha a normand fenyőjét meghagyja, mintha drágán eladná Magyarországra. Mindez, sajnos, itthon még nem kap ekkora figyelmet. „A nyugati országok odafigyelnek a környezetvédelemre… mi nem annyira”-mondja.
A lucfenyő és ezüstfenyő túltermelése egész Európát érinti. Ennek megoldásként a kevesebb, de minőségi fenyők termesztését látja a somogyi termelő. A normand fenyő hiányát pedig több ültetéssel lehetne ellensúlyozni. Ami azonban nem könnyű feladat. A normand csemeték elég drágák ahhoz, hogy csak nagy cégek tudjanak bevásárolni belőle.
Pozitívumként elhangzott az interjú során, hogy egyre nagyobb figyelmet kap a hazai fenyőfatermesztés, egyre több külföldi érdeklődő (németek, dánok, angolok) érkezik, hogy a magyar fenyőcsemete piacot is jobban szemügyre vegye. Dániából azért érkeznek, mert saját fenyőjüket a támogatás miatt nem vágják ki, helyette pedig Magyarországról szerzik be a normandot. Németországból pedig nagy tételek iránt érdeklődnek, főként barkácsáruházak számára.
A kereskedők előtt tehát két út nyílik. Az egyik a szebb, magasabb és terebélyesebb fenyőfák egyedi, magas áron való értékesítése, ami fedezheti a költségnövekedést. A másik, ha megtalálják a megfelelő eladót vagy kereskedőt, akivel a legjobb áron sikerül megegyezni. Ennek ad teret az online kereskedési forma, mint amilyen a Magro.hu piactér is, ahol magunk határozhatjuk meg, hogy mennyiért szeretnénk vásárolni, vagy eladni fenyőfát és milyen mennyiségben. Ráadásul, ha készítünk fotókat a fenyőfákról, ezeket fel is lehet tölteni az oldalra, így megkönnyítve az érdeklődők dolgát.
