Az állattartóknak nehéz dolguk van azzal kapcsolatban, hogy miként ártalmatlanítsák a hígtrágyát a gazdaságaikban. Egy új kutatás azonban olyan tervvel állt elő, hogy a hulladékot állati takarmányfehérje termesztésére használják fel. A walesi Aberystwyth Egyetem kutatói azt vizsgálják, hogyan használhatnák a gazdák a hígtrágyát és a szennyvizet a walesi őshonos növény, a kacsafű termesztésére.
A gyorsan növekvő természete és a szennyvíz tisztítására való képessége miatt csodanövénynek nevezett kacsafű értékes fehérjeforrást is biztosíthat a haszonállatok takarmányozásához.
Mi az a kacsafű? Csodanövény és értékes takarmányfehérje
A kacsafű a Lemnaceae családba tartozó vízinövény, amely gazdag fehérjeforrás, és sejtfalanyagokat is tartalmaz. A Spirodela, a Lemna és a Wolffia a legelterjedtebb kacsafűfajok.
Szójapótló
Az Aberystwyth Egyetem kutatóinak és az írországi University College Cork egy csapatának munkája előnyös lehet a marhatenyésztők és a tejtermelők számára, mivel csökkentheti a fehérjében gazdag takarmány, például a szója importjától való függőségüket.
Víztisztító tulajdonságok
A kutatók megjegyezték, hogy mivel egyetlen tehén naponta akár 60 kg hulladékot is termel, a trágya tárolása jelentős költséget jelent a gazdák számára. A kacsafű szennyvíztisztító tulajdonságai a folyók és a tengerparti területek vízminőségének javításához is hozzájárulhatnak.
Dr. Dylan Gwynn-Jones, aki az Aberystwyth Egyetem Biológiai, Környezet- és Vidéktudományi Intézetének (IBERS) projektvezetője, elmondta: „Nagyon szeretnénk, ha a gazdálkodók és a szélesebb mezőgazdasági ágazat is részt venne a projektben. A globális élelmiszertermelés várható növekedése miatt égető szükség van arra, hogy a mezőgazdaság szén-dioxid-kímélő legyen, ugyanakkor védje a vízminőséget és a biológiai sokféleséget.
A gazdák pénzt csináhatnak a trágyából
Azzal, hogy a kutatás segíti a mezőgazdasági ágazatot a hulladékból értékes zöld fehérjéket előállító technológia kifejlesztésében, a gazdáknak gyakorlatilag lehetővé teszi, hogy pénzt csináljanak a trágyából.
„Az őshonos kacsafűfélék értékes erőforrássá tehetik a trágyát. A leggyorsabban növekvő növények közé tartoznak, tolerálják az ammóniumot, amely a hígtrágyában is megtalálható, és értékes esszenciális aminosavakat termelnek, amelyek ígéretes takarmány-alapanyaggá teszik.” – tette hozzá.
Brainwaves projekt
A projekt a csapatok hidrokultúrával és hulladékgazdálkodással kapcsolatos ismereteit alkalmazza az állati hulladékból származó tápanyagokkal ellátott növénytermesztő rendszerek kifejlesztésére.
Az 1,46 millió eurós Brainwaves projektet (Bilateral Regional Accord between Ireland and Wales for Agricultural Valorisation and Environmental Sustainability) részben az Európai Regionális Fejlesztési Alap 1,16 millió euróval finanszírozza az Írország-Wales Együttműködési Programon keresztül. A projekt az Aberystwyth és a Cork Egyetemek közötti korábbi sikeres együttműködésre épül.
(Forrás: allaboutfeed.net)
