Júniusban sem állt meg az agrárpénzek körüli hírforgatag, több cikkünkben számoltunk be az agrártámogatások aktualitásairól. Szó volt róla, hogy sok beruházás nem valósul meg, így lecsúszó pályára kerülhet az agrárfinanszírozás, igényelni lehet a fagykárok megelőzésére szolgáló beruházásokra is kifizetéseket, valamint az élelmiszeripar számára elérhető pályázati pénzekről is írtunk. Jó olvasást és sikeres pályázást kívánunk!
Kiemelkedő támogatások a hazai állattenyésztők és az élelmiszeripar számára, nagyot fejlődik az agrárszakképzés is
Mintegy hárommilliárd forintot kapnak fejlesztések megvalósítására az agrárszakképzési centrumok – mondta az agrárminiszter a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Baktalórántházán. Nagy István az állattenyésztők és az élelmiszeripar számára biztosított támogatásokra is kitért. Az Agrárgazdasági képzések és felkészítő tréningek című program projektzáró rendezvényén arról beszélt; a cél, hogy a pályaválasztás előtt álló tanulók minél többen az agrárszakképzést válasszák, tudásuk pedig olyan naprakész, korszerű és modern legyen, amellyel versenyképesek az ágazatban.
Meglepő elemzés az Európai Unió mezőgazdaságáról: a fejlesztések eredményeit vizsgálták
Az Európai Unió fenntarthatósági céljai közé tartozik az éhezés és az alultápláltság megszüntetése, valamint az is, hogy biztosítsa a hozzáférést a biztonságos, tápláló és elegendő élelmiszerhez az állampolgárai számára. Ennek a célnak a megvalósítása nagyrészt a fenntartható termelési rendszerek népszerűsítésétől, valamint a vidéki infrastruktúrába, illetve az agrárkutatásba és fejlesztésbe történő növekvő beruházástól függ. Hogyan teljesített az EU ilyen téren? Az Eurostat legfrissebb jelentése alapján a legtöbb területen mérhető, néhol egészen határozott előrelépések történtek. Az Eurostat legfrissebb jelentése az Európai Unió fenntarthatósági célkitűzéseiről és azok megvalósulásáról szól. A sikerhez elengedhetetlenek a fenntartható mezőgazdasági rendszerek, amelyekre a megbízható élelmiszer-ellátás miatt van szükség. Ez különösen fontos az olyan globális kihívások miatt, mint az éghajlatváltozás és a népességnövekedés. Noha Európa mezőgazdasági termelékenysége az elmúlt évtizedekben nőtt, és vannak jelei a környezetkímélőbb gyakorlatok elterjedésének, a mezőgazdaság bizonyos negatív környezeti hatásai komolyan veszélyeztetik a termelés hosszú távú fenntarthatóságát.
Nagy változások: elindítja az uniós szerződések módosítására irányuló eljárást az Európai Parlament
Az Európai Parlament felszólította az Európai Tanácsot, hogy járuljon hozzá az uniós szerződések felülvizsgálatának megkezdéséhez: a Ház erről szóló állásfoglalást fogadott el 2022. június 9-én, csütörtökön. A képviselők a jelenlegi és közelmúltbeli válságokra való tekintettel a szerződések felülvizsgálatára vonatkozó parlamenti joggal élve kértek változtatásokat az uniós szerződésekben. Az állásfoglalást 355 szavazattal, 154 ellenszavazat és 48 tartózkodás mellett fogadták el, a vitában nem szólalt fel magyarországi képviselő.
Az esemény háttere, hogy az “Európa jövőjéről szóló konferencia” 2022. május 9-i, strasbourgi ünnepélyes záróeseményén az Európai Parlament elnöke, Roberta Metsola, a Tanács elnökségét képviselő Emmanuel Macron francia elnök, és az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen a vezető testület társelnökeitől átvette a konferencia végeredményét tartalmazó jelentést. A jelentés összesen 49 javaslatot tartalmaz az uniós intézmények számára megfogalmazott konkrét célokkal és a megvalósításukhoz szükséges 320 intézkedéssel kilenc témakörön belül. A javaslatok az európai polgári vitacsoportok 178 ajánlásán, a nemzeti vitacsoportok hozzászólásain, és a többnyelvű digitális platformon összegyűjtött ötleteken alapulnak.
A nyári programok tervezésekor érdemes a pályázatokra is figyelni
A folyamatban lévő mezőgazdasági pályázati lehetőségek 2022. júniusában sem hagyták nyugodni a fejlesztésen, a bővítésen vagy a beruházáson gondolkodó gazdákat. Ezért összegyűjtöttünk néhány olyan kiírást, amellyel érdemes a nyári hónapokban foglalkozni. Támogatást lehet igényelni az ültetvénytelepítés és gyógynövénytermesztés munkáira, a lovas létesítmények kialakítására, a tavaszi fagykár elleni gépek beszerzésére és az erdei termelési potenciál mobilizálását szolgáló tevékenységekre. Jó olvasást és még jobb pályázást kívánunk!
Újra megnyílt a pályázat a tavaszi fagykár megelőzését segítő gépek beszerzésére
A szélsőséges időjárási jelenségek, a klímaváltozás, illetve a tavaszi fagykár évről-évre komoly nehézségeket okoznak a növénytermesztési ágazatnak. A környezeti feltételekhez alkalmazkodás, valamint a kármegelőző- és mérséklő tevékenység rendkívül fontos a termésbiztonság és a jövedelmezőség szempontjából. Az Agrárminisztérium ezért újra elérhetővé tette a Vidékfejlesztési Program keretében 2021. október 19-én megjelent “Tavaszi fagykár megelőzésére szolgáló beruházások támogatása” című pályázati kiírást.
Az Agrárminisztérium írta meg, hogy a tavaszi fagyok jelentik az egyik legnagyobb termesztési kockázatot, különösen a gyümölcstermesztésben, ahol a fagykár fokozottabban jelentkezik. A meteorológiai előrejelzések szerint a szélsőséges időjárási események növekedése várható a jövőben, így a fagyok elleni védekezés szerepe felértékelődik. A vidékfejlesztési intézkedések jelentős mértékben járulnak hozzá a fagykárok megelőzéséhez is. A 2022. június 15-től újranyíló felhívás a kármegelőző beruházások megvalósításához kíván támogatást nyújtani a termésbiztonság növelése érdekében.
Közel 70 millió forintos támogatással nyernek ki hatóanyagokat a mezőgazdasági hulladékból Szegeden
Fenntartható módon, a környezeti terhelést csökkentve fejlesztenek ki új készítményeket a Alzheimer-kór ellen a Csongrád-Csanád megyei, szegedi Pharmacoidea Kft. szakemberei. Számos külföldi partnerrel együttműködve a céljuk a bioaktív természetes hatóanyagok hasznosulása az új népegészségügyi kihívások megoldására irányuló termékfejlesztésben. A technológiát a kis- és középvállalkozások nemzetközi együttműködését elősegítő pályázati kiíráson elnyert 69 millió forint segítségével valósítják meg, együttműködve a román HOFIGAL, az INCDCP-ICECHIM és az USAMV szakembereivel. Természetes, nagy hozzáadott értékű bioaktív hatóanyagokat nyernek ki ipari mennyiségben a mezőgazdasági, elsősorban gyógynövény hulladékból és biomasszából a szegedi Pharmacoidea Kft. szakemberei. Mindezt új, Alzheimer-kór elleni gyógyszerjelöltek és innovatív étrend-kiegészítő, valamint speciális gyógyászati célra szánt tápszerek kifejlesztéséhez használják fel.
Túlárazás a köbön: 2,5 milliárd forintnyi támogatást csaltak el a csirketartó telepek korszerűsítésével ügyeskedő beruházói kör tagjai
Közel 2,5 milliárd forintnyi uniós és hazai vissza nem térítendő támogatást tett zsebre egy csirketartó telepek korszerűsítésével ügyeskedő beruházói kör. A technológiai fejlesztések egy része megvalósult ugyan a támogatásokból, de jóval alacsonyabb színvonalon, gyakran túlárazott kivitelezéssel. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal vádemelési javaslattal adta át az ügyet a Baranya Megyei Főügyészségnek. A NAV dél-dunántúli pénzügyi nyomozóit egy korábbi költségvetési csalás szálai vezették el a pályázati csalásokhoz, amelyekben egy már lebuktatott bűnszervezethez köthető cégek is közreműködtek.
A csaknem 2,5 milliárd forintos támogatási összegekből Baranya, Tolna, Bács-Kiskun és Csongrád megye területén korszerűsítettek baromfitartásra specializálódott állattartó telepeket, ám a beruházások költségeit jelentősen – egyes esetekben 20-25-szörös mértékben – túlárazták és a feltüntetettnél jóval olcsóbb technológiákat és berendezéseket építettek be. A pályázatokban valótlan tartalmú szerződéseket és beszerzési számlákat nyújtottak be, a beruházások költségvetését fiktív elszámolásokkal igazolták, megtévesztve a pályázatot kiíró szervet a csirketartó telepek korszerűsítésével kapcsolatos ügyletekkel.
Sok beruházás nem valósul meg, lecsúszó pályára kerülhet az agrárfinanszírozás
A jelenlegi gazdasági környezetben a mezőgazdaságot finanszírozó bankoknak be kell húzniuk a kéziféket – hangzott el a Világgazdaság Bankszektor 2022 című konferenciájának agrárfinanszírozási kerekasztal-beszélgetésén. Az agrárágazat nincs rossz kondícióban, az előző 8 évben folyamatosan javult az eredménytermelő-képessége. Ám most az inputanyagok árának elszállása miatt 100-200 milliárd forgótőke hiányzik az agrárszereplők büdzséjéből – mondta a kerekasztal-beszélgetésen Hollósi Dávid, a Magyar Bankholding agrár- és élelmiszeripari ügyvezető igazgatója. Az ágazat likviditási helyzete ezzel együtt is jó, több 10 milliárd forintnyi kamattámogatott forrás még rendelkezésükre áll. Mivel a termékpályákon még nem tudták mindenütt teljes mértékben érvényesíteni a költségnövekedéseket, még további átvételi ár emelkedésekre lehet számítani, és ha ez a folyamat végigmegy, „az ágazat rendben lesz” – fogalmazott Hollósi Dávid.
Nincs sok oka a vidámságra a tejágazatnak
2020 elején még határozott trendek jellemezték a tejpiacot, az emelkedő árak mellett jók voltak a kilátások. Ugyanazon év tavasza óta azonban példa nélküli események tapasztalhatók Magyarországon és az Európai Unióban egyaránt. A nyerstejárakból eltűnt a szezonalitás, folyamatos az áremelkedés. Miközben a növekvő költségek miatt lassul a tejhozambővülés üteme, és felgyorsult az állománycsökkenés. A világon mindenütt a termelés színvonalának alapja, elsődleges feltétele a belföldi termelés és fogyasztás stabilitása.
Még inkább így van ez a tejgazdaságban, amit az is bizonyít, hogy a tejtermékek világkereskedelme nem éri el az összes termelt tej 10 százalékát. „A nemzetek tejtermelésének nagyságát tehát – kisebb-nagyobb kivételektől eltekintve – a hazai tejtermékfogyasztás határozza meg” – foglalta össze a kérdést dr. Szakály Zoltán, a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Karának egyetemi tanára, a Táplálkozásmarketing és a Tejgazdaság című tudományos folyóiratok főszerkesztője.
A hazai tejtermékfogyasztási cél megfogalmazásánál az egyik kiindulási pont, hogy a gyakran „magyar néma járvány”-ként is minősített csontritkulás (oszteoporózis) mögött álló 1:2 Ca:P aránynak az 1:1 ideálisra való kiegyenlítéséhez, mint népegészségügyi alapelváráshoz, mintegy 260–270 kg/fő/év tejben kifejezett összes tejtermékfogyasztásra lenne szükség.
Ennek az ideális célnak az elérése azonban kevés realitással bír.
Nemcsak amiatt, hogy jelenleg szinte a felét éri el az összes tejfogyasztás a kívánatosnak, hanem amiatt is, hogy annak nincsenek meg a gyökerei a sajátságos magyar étrendben és diétában. Másfelől az ilyen hatalmas növekmény a lehetségesnél nagyobb és dinamikusabb agrárfejlesztéseket, termelést, vásárlóerőt és marketinget feltételezne.
Pályázni lehet a pénzre: megújult és bővült az Agrár Széchenyi Beruházási Hitelprogram
Agrár Széchenyi Beruházási Hitel Max néven új beruházás finanszírozási eszköz áll a kis-és középvállalkozások rendelkezésére 2022. július 1-től. Az új hiteltermék megtartja a korábbi Agrár Széchenyi Beruházási Hitel GO termék minden előnyös tulajdonságát, így a futamidő továbbra is 10 év és a hitel a teljes futamidőre ezentúl is fix kamaton, rendkívül kedvezményes szinten, évi 1,5 százalékon vehető igénybe. A fenntarthatóságot-, a technológiaváltást célzó beruházások magasabb támogatásban részesülnek, esetükben a támogatással csökkentett kamat mindössze 0,5 százalék évente.
A bajban jön az átmeneti krízistámogatás pénze. A kamat-, kezelési költség és kezességi díj támogatás igénybe vehető lesz – az ukrán-orosz háború okozta válság miatt – az Európai Bizottság által bevezetett átmeneti krízistámogatási jogcímen.
