A 2022-es év februárjában is sok pénzről és támogatásról számoltunk be az európai és a magyar mezőgazdaság vonatkozásában. Fontos anyagokat szerkesztettünk a Közös Agrárpolitika támogatásainak újdonságairól, a Green Deal megvalósításának lehetséges forgatókönyveiről. Beszámoltunk róla, hogy több helyen módosultak a gazdálkodási napló vezetésével kapcsolatos szabályok. Cikkbe kerültek az őstermelők és a támogatások, megírtuk mit nem kell számítani a jövedelemnél és a bevételi értékhatárnál. Érdemes átolvasni a márciusi agrártámogatások hírösszefoglaló anyagunkat, mert hasznos információkat hoztunk benne.
KAP-elosztás Ausztriában: a családi kisgazdaságok és a fenntarthatóság a középpontban
Kiemelt figyelmet és támogatási összegeket fordít a kor nagy kihívásaira, illetve a kisméretű családi gazdaságok kiszámítható működésére a 2021 év végén bemutatott osztrák Közös Agrárpolitika stratégiai terv. A dokumentum egyik fontos üzenete, hogy a közpénzekből elsősorban közérdekű célokat szolgáló intézkedések támogathatók. Az osztrák agrárkamara elnöke, Josef Moosbrugger szerint komoly kihívás volt a legkülönfélébb prioritások mentén szerveződő álláspontokat összehozni, de végül minden fél elégedetten beszélt a tervről. Az európai uniós közös agrárpolitika reformjának részeként a 2023–2027 közötti időszakra stratégiai tervet kell írniuk a tagállamoknak, amelyben részletesen kifejtik, hogy milyen célokra fordítják az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA), illetve az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapból (EMGA) finanszírozott támogatásokat.
Az ősszel már az új Közös Agrárpolitika ismeretében kell vetni és tervezni
Mit jelent a magyar mezőgazdaság számára a 2 év átmenet után, 2023-ban induló új Európai Unió biztosította támogatási rendszer? Hogyan, és milyen prioritások mentén lehet hatékonyan felhasználni a forrásokat? Milyen kockázatokkal jár az ágazatba érkező, megnövekedett pénzmennyiség? Miért lenne szükség az intézményrendszer átszervezésére? ezeket a kérdéseket járták körül véleménycikkükben az OTP Agrár szakértői. Az előttünk álló időszak kiemelkedően fontos ebben a folyamatban. Az év első felében kell elfogadtatni nemzeti koncepciónkat a brüsszeli apparátussal, majd a – vélhetően kompromisszumos – megállapodás alapján megalkotni azokat a jogszabályokat, amelyek kijelölik a szabályozási és támogatási körülményeket, megszabják a gazdálkodók lehetőségeit, amelyek keretei közt a következő gazdasági évtől gazdálkodnak. Fontos, hogy ezek a jogszabályok időben elkészüljenek, hogy a gazdák ezeket már 2022 őszén, a vetési terveik elkészítésekor megismerjék.
Kiszámolták, mennyit veszít az Európai Unió a mezőgazdasági termelés zöldítésével, a Green Deal-lel
A koronavírus járvány gazdasági hatásai a most kibontakozó világválság és az infláció. Ilyen körülmények között nehezen elfogadható a Green Deal kapcsán arról beszélni, hogy a termőföldek művelés alóli kivonásával, ökológiai termelésre való átállításával, a vegyszer- és a műtrágyahasználat felezésével csökkentsék a termelést. Fontos kérdések, hogy mennyivel esne vissza az eredmény és ez mennyit drágítana a már egyébként is elszálló árakon. Az USA Mezőgazdasági Minisztériumának anyaga alapján kiderült, hogy milyen forgatókönyveket hozhat a Green Deal, vagyis az Európai Zöld Megállapodás a gyakorlatban. Megnézték, milyen hatásai lesznek és lehetnek az agrártermelésre, a világkereskedelemre és a fogyasztói árakra.
Több változás történt a tejágazati támogatásban
Módosult „A tejágazat szerkezetátalakítását kísérő állatjóléti támogatás” című, VP3-14.1.1-16 kódszámú felhívás. Ez az állattartás fejlesztését célozza meg azáltal, hogy az állatok javát szolgáló szigorú higiéniai és takarmányozási előírásokat teljesítsék a gazdálkodók. Ezért az Európai Unió vissza nem térítendő forrást biztosít a gazdálkodóknak, kompenzálva a növekvő kiadásokat. A változás fontos eleme, hogy egy évvel meghosszabbítják a kötelezettségvállalási időszakot, viszont ezt kérelmezni kell. Több helyen is fontos változásokat vezettek be a “A tejágazat szerkezetátalakítását kísérő állatjóléti támogatás” című, VP3-14.1.1-16 kódszámú felhívás szövegében, amelyekre érdemes odafigyelniük az érintett gazdálkodóknak.
Lengyelország meglépte: február 1-től drasztikusan csökkent az áfa
Az inflációellenes pajzs részeként drasztikus áfa-csökkentést hajt végre a lengyel kormány. A napokban aláírt törvény szerint február 1-től 5 hónapon keresztül tart az áruk és szolgáltatások adókulcsának minimalizálása, ami sok esetben nulla százalékos áfát jelent. Andrzej Duda, Lengyelország köztársasági elnöke aláírta az élelmiszerek, műtrágyák és a gáz áfájának csökkentéséről szóló törvényt, amely idén február 1-től július 31-ig lesz érvényes Lengyelországban. A törvény az úgynevezett „inflációellenes pajzs 2.0” része – közölte az elnöki hivatal. A törvény értelmében a jelenleg 5%-os adómérték alá tartozó élelmiszerek és italok áfája nullára csökken. A motorikus üzemanyagokra, gázolaj, független üzemanyagnak minősülő biokomponensek, benzin, PB-gáz kivetett áfa-mértéke 23%-ról 8%-ra mérséklődik. A műtrágyák, növényvédő szerek, kertészeti, talaj és egyéb mezőgazdasági inputanyagok esetében az áfa 8 százalékról nullára csökken. A gáz adója 8 százalékról nullára, a hőenergiáé 8 százalékról 5 százalékra csökken, a villamos energia esetében pedig megmarad a kedvezményes, 5 százalékos adókulcs.
Összesen 6 helyen módosultak a gazdálkodási napló vezetésével kapcsolatos szabályok
Megjelent a Magyar Államkincstár 89/2021. számú közleménye, ami a gazdálkodási napló vezetésével kapcsolatos szabályokra hívja fel a figyelmet. Az új módosítás célja a gazdálkodási napló vezetéséről szóló 118/2020. (XII. 21.) számú Kincstár Közlemény alapján kötelezően alkalmazandó gazdálkodási napló nyomtatvány kitöltésével kapcsolatos segédlet, valamint a közlemény gazdálkodási napló vezetésével érintett intézkedései módosításának a közzététele. A 118/2020. (XII.21.) számú Kincstári Közlemény „II. Gazdálkodási napló vezetésével érintett intézkedések, jogcímek” fejezet az 1., 2., 9., 12., 13. és 14. pontokban felsorolt intézkedések tekintetében módosul. A gazdálkodási naplót a 2022-es évben január 1. és január 31. között kellett beküldeni.
Őstermelők és a támogatások: mit nem kell számítani a jövedelemnél és a bevételi értékhatárnál?
A 2021-es évtől nem kell bevételként figyelembe venni a mezőgazdasági őstermelő e tevékenységével összefüggésben kapott támogatás összegét. Az új szabállyal kapcsolatban gyakori kérdés, hogy mely támogatásokra alkalmazható a kedvező szabály. Korábban, 2020. december 31-ig a mezőgazdasági őstermelői tevékenységre tekintettel folyósított, egyébként bevételnek minősülő támogatás – ideértve különösen az egységes területalapú támogatást is – összege megemelte a bevételi értékhatárokat, így például a kistermelői értékhatárt is. 2021-től az szja-törvény 7. paragrafusának (3) bekezdése alapján nem kell bevételként figyelembe venni a mezőgazdasági őstermelő e tevékenységével összefüggésben kapott támogatás összegét. Lényeges, hogy az őstermelők ezen támogatásait sem a bevételi értékhatár, sem a jövedelem számításakor nem kell figyelembe venni. Egyéni vállalkozók esetében viszont a szabály nem változott.
A mezőgazdaság jövője vagy sírásója a Green Deal?
Egy fenntarthatóbb jövő felé – írja a Green Deal, a Zöld megállapodás témáját bemutató weboldal az Európai Unió első klímasemleges kontinens megteremtését célzó programjáról. Az éghajlatváltozás és a környezeti károk elleni küzdelem sürgető feladat az EU és az egész világ számára. A jobb jövő érdekében olyan stratégiára van szükség, amelyben Európa továbbra is világelső szerepet tölthet be a fenntarthatóságra és a klímasemlegességre irányuló erőfeszítésekben. Ebben nagy része van a mezőgazdasági termelés szabályozásának is. Az uniós gazdaság fenntarthatóságát célzó európai zöld megállapodás, a Green Deal az EU ütemterve, amellyel a környezeti és éghajlati kihívásokból lehetőségeket kovácsolhatunk, és az átalakulást mindenki számára méltányossá és befogadóvá tehetjük – írják. Az új növekedési stratégia az EU gazdaságát modern, klímasemleges, erőforrás-hatékony és versenyképes gazdasággá hivatott átalakítani. Célja többek között, hogy:
- az üvegházhatású gázok kibocsátásának mértéke 2050-re nettó nullára csökkenjen;
- a gazdaság növekedése függetlenedjen az erőforrás-felhasználástól;
- a klímasemleges és reziliens társadalom felé vezető úton mindenkinek esélye legyen az érvényesülésre, és ne legyenek elmaradott térségek.
Ökológiai termesztés: kérdések és felkiáltójelek
Szakmai rendezvényre invitálta az AGROmashEXPO látogatóit az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet. A konferencia előadásai az ökológiai ágazat jelenlegi helyzetét, a támogatási rendszer környezeti és társadalmi hatásait, az ökogazdálkodás gyakorlati oldalát, valamint a hazai ökológiai szójatermesztést helyezték a középpontba. Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKI) hazánk egyedüli ökogazdálkodásra specializálódott kutatóintézete. Célja, hogy segítse az ökológiai gazdálkodás hazai fejlődését és szélesebb körű alkalmazását. A kutatóintézet által szervezett konferencián Allacherné Szépkuthy Katalin az ökológiai ágazat jelenlegi helyzetét és a támogatási rendszer környezeti és társadalmi hatását foglalta össze. Hazánkban jelenleg mintegy 300 000 hektáron folytatnak ökológiai gazdálkodást, és nagyjából 6000 vállalkozás foglalkozik mezőgazdasági termeléssel vagy állattartással, illetve feldolgozással. Az ökoterületek részaránya a szántó művelési ágban volt a legmagasabb. 2020-ban 105 ezer hektáron gazdálkodtak ökológiai módon, ez az összes szántó 2,61%-a. Az összes mezőgazdaságilag művelt területet figyelembe véve 6,12% az ökológiai gazdálkodás részaránya.
Csúsztatják a határidőket az áremelkedések miatt: több mint 4100 halasztási kérelmet adtak be a vidékfejlesztési pályázatok beruházásaira
Több mint 100 milliárd forintnyi vidékfejlesztési forrás jutott el a 2021-es év végéig a magyar gazdákhoz. A kifizetések ütemezésében azonban komoly változás történt, mert nagyon sokan éltek a kormány által lehetővé tett határidő-módosításokkal. Ennek következtében az idei év során továbbra is jelentős összegek kerülhetnek a korábbi nyertes pályázókhoz. A vidékfejlesztési pályázatok közül összesen 4117 esetben kérték a vállalt beruházás megvalósítási idejének meghosszabbítását a nyertesek, a határidő-módosítások mintegy 351 milliárd forintnyi megítélt forrást érintenek. Jelentős összeghez jutottak az elmúlt év végéig a magyar gazdálkodók: a Vidékfejlesztési Program keretéből mintegy 1070 milliárd forintot fizetett ki a nyertes pályázóknak a Magyar Államkincstár. A Magyar halgazdálkodási operatív program forrásai közül pedig további 12,24 milliárd forint jutott el az érintettekhez.
Felvidéken segíti a többségében magyar termelőket a Falugazdász program
A Falugazdász program célja képviseletet és segítséget nyújtani a régiók mezőgazdászai számára. A szlovák határon túl, a Felvidéken, a Garam mentén, a Lévai járásban ezt a munkát egy olyan szakember végzi, aki az elméleti és a gyakorlati ismereteket is elsajátította a szakmában. Suba Viktória 2019-től tölti be a régió falugazdásza tisztséget, ami a magyarországi Agrárminisztériumhoz tartozik. A szaktárcának és a Szlovákiai Agrárkamarának köszönhetően évről évre több magyarlakta területet térképeznek fel, ami által folyamatosan bővül a falugazdász hálózat.
Szőlő helyett végre több bort adhatnak el a Balatonboglári borvidékről a milliárdos fejlesztéssel
Szőlőfeldolgozó üzemet épít a Balaton Agrár Zrt. Ordacsehiben. A cég a márciusban kezdődő, közel 1 milliárd forintos beruházáshoz 464 millió forint támogatást nyert az élelmiszeripari üzemek komplex fejlesztésére meghirdetett pályázaton – jelentette be az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára a Somogy megyei településen. Feldman Zsolt a támogatói okirat átadásán elmondta: a fejlesztéssel olyan feldolgozókapacitás jön létre, amivel a 3461 hektáros Balatonboglári borvidék szőlőtermelői nagyobb hozzáadott érték előállításával nagyobb jövedelemhez juthatnak. Tavaszi József, a beruházó részvénytársaság elnök-vezérigazgatója azt mondta: az építkezés két évet vesz igénybe, annak eredményeként képessé válnak bor vagy hűtött, szűrt must előállításra, amelyet nagyobb távolságokra, akár külföldre is szállíthatnak értékesítésre. A 30 állandó és jelenleg 60 alkalmi munkavállalót foglalkoztató, szőlőtermeléssel és egyebek között vetőmagelőállítással is foglalkozó vállalat 200 hektár saját szőlőültetvénye mellett 100 hektár integrált területet kezel, ahonnan egy szüreti időszakban 300-350 kamionnyi szőlőt szednek le és szállítanak el. Tavaszi József az MTI kérdésére elmondta, a 6 évtizedes múltra visszatekintő Balaton Agrár Zrt. tavaly és 2020-ban is mintegy másfél milliárd forint árbevételt és mintegy 100 millió forint nyereséget ért el.
Milliárdokat kapnak kézhez március végéig a magyar termelők
Jó ütemben halad a hazai termelők számára legfontosabb támogatási jogcímek kifizetése – közölte Nagy István agrárminiszter. A 2021-es kérelmek után február közepéig már csaknem 324 milliárd forintot fizetett ki a Magyar Államkincstár az alaptámogatás (SAPS) és a zöldítési jogcímhez kapcsolódóan. A termelők a korábbi előleg- és részfizetés után március végéig a végfizetés összegét is megkapják. A MÁK a 2021. évi egységes kérelemben alaptámogatást igénylő termelők 99%-ának fizetett előleget, illetve február közepéig részfizetést. E folyamat során a gazdálkodók összesen 227,7 milliárd forintot kaptak, ami a várhatóan tényleges kifizetésre kerülő teljes támogatási keret 96%-a – tette hozzá a miniszter.
Több, mint 500 milliárd forint agrárhitel mögött áll garancia
Az agrárium korszerűsítésének időszakát éljük, a vidék fejlesztése pedig nem megy beruházások nélkül – utóbbiakhoz pedig a támogatásokon kívül hitel, ahhoz kamattámogatás, illetve állami kezességvállalás szükséges, ezek pedig mind rendelkezésre állnak – mondta sajtótájékoztatóján Nagy István agrárminiszter. Az utóbbi 4 évben másfélszeresére nőtt az élelmiszergazdaság hitelállománya, és duplájára nőtt az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány által garantált hitelösszeg. Jelzi az agrárgazdálkodók fejlesztés iránti igényét, hogy az élelmiszergazdaság teljes hitelállománya négy év alatt a másfélszeresére bővült, és már eléri az 1500 milliárd forintot. Ebből a hitelállományból 500 milliárd forintnyi mögött áll az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (AVHGA) kezességvállalása.
Összesen 140 millió forintos támogatás igényelhető a civil géngyűjtemények kezelésére
Az Agrárminisztérium az állami intézmények keretei között őrzött géngyűjteményeken kívül a civil szféra kezelésében lévőeket is kiemelt fontosságúnak tartja. Ezért egy több mint 140 millió forintos keretösszegű támogatási felhívást tett közzé a honlapján ezekre a célokra – közölte az Agrárminisztérium környezetügyért felelős államtitkára. Rácz András kiemelte, hogy a Kárpát-medence Európa egyik legrégebbi és leggazdagabb mezőgazdasági kultúráját őrzi, amit kezelni és fenntartani kell. Az ország sajátos klimatikus és ökológiai viszonyai, a termesztésben eltöltött hosszú idő és az ezzel együtt járó szelekció következtében a kultúrnövényeink hihetetlen értéket jelentő gazdagsága alakult ki és a magyar nemzeti identitás részét képezik – tette hozzá a politikus.
