Önnek is ismerős a parkok és kertek növényein előforduló, fehéres, vattaszerű bevonat? Vagy az apró, ide-oda röpködő bogarak? Most megtudhatja, mi is ez a lényecske valójában.
Az amerikai lepkekabóca (Metcalfa pruinosa) a leírások szerint Amerikából 1979-ben hurcolták be Észak-Olaszországba, ahonnan – melegigényes faj lévén – hamarosan elterjedt az egész országban. Nálunk 2004-ben azonosították be Budapesten, azóta terjedése töretlen. Ebben nagy szerepet játszanak az egyre melegebb, szárazabb nyarak.
Rajzásuk július közepétől nyár végéig tart. Közel 100 növényfaj hajtásain jelennek meg az imágók, amelyek pattogva menekülnek, ha megzavarjuk őket. Az amerikai lepkekabóca októberben rakja le tojásait fás növények kéregrepedéseibe, ahol aztán áttelelnek. Májustól jelennek meg a zöldes színű lárvák, amelyeket fehér viaszszálak védenek. E nagy kiterjedésű, vattaszerű viasztömegről ismerhetjük fel, miféle támadás érte növényeinket.
Közterületeken gyakori vadgesztenyén, ostorfán, kőrisen, akácon, platánon, juharon, hárson. Házi kertekben szőlőn, őszibarackon, birsen, de paradicsomon is megfigyelték már. Mivel valószínűleg egyre melegebb nyarakra számíthatunk, terjedése továbbra is várható, ezért mindenképpen ajánlatos védekezni ellene:
- Hatásosak a mechanikai módszerek:
- – a fás szárú növények kérgét meg kell tisztítani, hogy megelőzzük a tojások áttelelését.
- – A tél végi olajos lemosó permetezés elpusztítja az esetleg megmaradt tojásokat is.
- – Ha májustól felfedezzük a viaszos-vattás telepeket, a fertőzött hajtásvégeket, leveleket vágjuk le és égessük el.
- Ha mégis elszaporodtak, a lárvák és a kifejlett kabóca ellen felszívódó hatású rovarölő szerekkel érdemes küzdeni. A kezeléseket meg kell ismételni, mert a lárvák folyamatosan kelnek.
Allergiások viszont akár hálásak is lehetnek a rovarnak: Magyarországon parlagfüvön is megfigyelték. Szívogatásával a növényt ugyan nem pusztítja el, de megakadályozza, hogy virágozzon, így a parlagfű nem allergizál.
Forrás és fotók: kapanyel.reblog.hu
