Ilyen egy szárítótűz testközelből

A szárítótűz természete címet is adhatnánk írásunknak, melyben egy megtörtént tűzeset eseményeit igyekeztünk rögzíteni, adatokkal, fotókkal alátámasztva. Célunk érzékeltetni a felelősséget, ami a kezelők vállát nyomja. Ugyanis bármi történik, az ő felelősségük kerül előtérbe. A kezelő hibájából keletkezett a tűz! – hangzik el sokszor az igen kényelmesnek tűnő megállapítás, ami szinte bármikor kijelenthető, és nehéz megcáfolni.

A terményszárítás tűzveszélyes technológia, de kordában tartható.

A szárítótüzet leggyakrabban a folyamatos terményáramlás megakadása okozza. Az elakadás helyének behatárolása kulcsfontosságú a gyors és hatékony elhárítás szempontjából. Az események mentén mutatjuk meg, hogy a jól képzett és felkészült szakembereket is próbára teszi egy-egy hirtelen kialakuló veszélyhelyzet.

Az égés feltételei

A tűz kialakulásához három alapvető feltétel szükséges:

  1. Éghető anyag
  2. Megfelelő mennyiségű oxigén
  3. Gyulladási hőmérséklet, amit el kell érnie az éghető anyagnak

Ha mindhárom feltétel fennáll, akkor tűz keletkezik, ha bármelyik hiányzik, akkor nem. Vegyük sorra, hogy melyik feltételt tudnánk a folyamatban nélkülözni!

  1. Éghető anyagunk van bőven, egyes szárítókon több tízezer tonna termény halad át évente. Az éghető anyagot nem vonhatjuk el, hiszen éppen ez az, amit meg kell szárítanunk. Itt kell megjegyezni, hogy a nedves éghető anyagot nem lehet begyújtani sem, csak akkor, ha valamilyen oknál fogva jelentősen túlszárítjuk, például, ha elakad egy kisebb vagy nagyobb méretű tömeg. Ha elakad a termény, az biztosan be fog gyulladni, csak idő kérdése. El kell kerülnünk tehát, hogy a termény elakadjon a toronyban, a szabad áramlást biztosítani kell.
  2. A levegőt ventilátorokkal kényszerítjük át a terményen, aminek a mennyisége akár az óránkénti 100.000 m3-t is meghaladhatja egyes típusoknál. A levegőt sem vonhatjuk el, hiszen a forró füstgázokkal keveredve ez alkotja a szárítóközeget, ennek segítségével vonjuk el a vizet a terményből. Így, ha el akarjuk kerülni a tüzet, csak a harmadik alapfeltételre kell, és lehet koncentrálnunk.
  3. Ha nem engedjük a termény hőmérsékletét a gyulladási hőmérséklet közelébe, akkor nem gyulladhat be. A napraforgó gyulladási hőmérséklete 345 C°. Ha a terményáramlás folyamatos, nem alakulhat ki veszélyes hőmérséklet. A 9%-os nedvességtartalmú napraforgó hőmérséklete a szárítási folyamat végén 40C°. Ha viszont elakad, a víz elpárolog, a mag hőmérséklete emelkedik.

Visszakanyarodtunk tehát az első tételhez, mert nem száradhat ki teljesen a termény, ha a terményáramlás folyamatos. Ez tehát a kulcskérdés.

A veszély első jelei

A keresztáramú szárítótornyok ellenőrzésére készült érzékelő rendszer a teljes szárítózónát kontrollálja, a mért adatokat rögzíti (1. ábra). Ezeknek az adatoknak a segítségével mutatjuk meg, hogy gyulladt be a napraforgó. A táblázat felső sorában látható értékeket a torony legfelső kilépőnyílásaiban mértük. Úgy tekintünk a toronyra, hogy a hideg oldallal szemben állunk, a terményből kilépő szárítóközeg hőmérsékletét folyamatosan figyeljük. A gravitáció folytán a termény a toronyban lassan lefelé halad, felmelegszik 50 C° körüli értékig, és közben vizet ad le, azaz megszárad.

1. ábra 2014.09.19-én, 07:42 Napraforgómag szárítása
1. ábra 2014.09.19-én, 07:42 Napraforgómag szárítása

 

Az üzem közben rögzített hőképen jól látható, hogy a torony bal oldala folyamatosan magasabb hőterhelést kapott (1. ábra). A 10. sor 1-es pozícióban 42,8 C°, míg a 11. sor 1-es pozícióban 49,2 C°, a szárítási folyamat ezen szakaszában általában jellemző 30 C° körüli hőmérséklet helyett.

A 2. ábrán látható, hogy 10 perccel később a kilépő szárítóközeg hőmérséklete hirtelen 10C°-kal magasabb lett, (53 és 52,4 C°) ugyan ezeken a pontokon. Ez már nyilvánvaló elakadást mutat.

2. ábra 2014.09.19-én, 07:52 perckor a 10. és 11. sorban elakadt kisebb méretű, emelkedő hőmérsékletű tömeg látható
2. ábra 2014.09.19-én, 07:52 perckor a 10. és 11. sorban elakadt kisebb méretű, emelkedő hőmérsékletű tömeg látható

 

A terményt mindig optimális időben és állapotban igyekszünk betakarítani. Az elmúlt évben a napraforgó betakarítását 10 napos esős periódus zavarta meg, ami meghiúsította, hogy a terményt egyenletes nedvességtartalommal vágják le.
A napraforgó biológiailag érett, ha a kaszat nedvességtartalma 28-35%. A lassú hatású deszikkálószerek 40% nedvességtartalomnál kijuttathatóak, azonban a kijuttatást követően behatárolt a betakarítás időszaka, mert 8-10 nap múlva már a szél is okozhat veszteséget, kirázza a magokat a tányérokból. Ha közben eső is esik, nem biztos, hogy egyenletes lesz az állomány nedvességvesztése a táblán. Az sem biztos, hogy lábon megszáradhat, mert a termésveszteség napról napra nagyobb, ezért le kell vágni, nem lehet várni, hogy megszáradjon. Így megtörténhet, hogy a szakszerű deszikkálás ellenére szélsőséges nedvességtartalom értékek adódhatnak egy táblán belül is.

A tűzeset körülményei

Hogy tanulhassunk belőle, a tűzeset előzményeit is vizsgáljuk meg. Vegyük sorra a napraforgó elakadását okozó tényezőket!

  • A kombájnoktól érkező napraforgó nedvességtartalma a 30%-ot is meghaladta egyes beszállított tételeknél.
  • A beszállított termény sok szár, levél és szivacsos tányér törmeléket tartalmazott.
  • A gázégők nem biztosítottak egyenletes hőterhelést a szárítózóna teljes felületén (1. ábra).
  • A hirtelen melegítés a 11. sorban a nedves napraforgót gyors vízleadásra ösztönözte, megizzadhatott, a felületi nedvesség a magok összetapadását okozhatta (2. ábra).
  • A tűz kialakulását megelőzően 10 órát állt a napraforgó a toronyban, a kiszolgáló technológia javítása miatt. Ez a körülmény is fokozta az elakadás veszélyét.
3. ábra Újabb 10 perc elteltével 08:02 perckor, a 119 C° azt jelenti, hogy a napraforgó már ég, 40 cm mélységben a kilépőnyílás alatt.
3. ábra Újabb 10 perc elteltével 08:02 perckor, a 119 C° azt jelenti, hogy a napraforgó már ég, 40 cm mélységben a kilépőnyílás alatt.

 

A 4. ábrán jól látható, hogy a tűzgóc távol van a kép felső szélén lévő csatornától. Ez az észlelést nehezítette, mert 40 cm vastag terményrétegen ment át a forró levegő, mire elérte a kilépőnyílást, ahol megmérhettük a hőmérsékletét.
A szárítónál szolgálatot teljesítő személyzet határozott, célratörő és azonnali intézkedésének eredményeként a szárítóban semmiféle kár nem keletkezett. A 3. ábrán látható hőmérsékletet már az égő napraforgó idézte elő. Ezt onnan tudjuk biztosan, hogy a 11. sor 4. pozícióban látható 300 C°-os érték zárlatot jelent, amit a légcsatornából kicsapó láng okozott a mérőkábelen.

4. ábra A tűzgócot pirossal jelöltük. Itt izzott a lemez, az elszíneződés is erre utal. Fölötte pedig fehérrel jeleztük a légcsatornát, ahol a kicsapó láng elégette a kábelt, bekormozva az oldalfalat is.
4. ábra A tűzgócot pirossal jelöltük. Itt izzott a lemez, az elszíneződés is erre utal. Fölötte pedig fehérrel jeleztük a légcsatornát, ahol a kicsapó láng elégette a kábelt, bekormozva az oldalfalat is.

 

Összefoglalva a történteket

A dokumentált pontok szerint, tehát nagyon kevés idő állt a személyzet rendelkezésére, hiszen az első hőmérsékletemelkedést követően, 10 percen belül már lánggal égett a napraforgó. A monitoron látták, beazonosították, hol keletkezett a túlmelegedés (2. ábra), ami a beavatkozást nagyban segítette, mert nem kellett keresniük a gócot. Szinte ezzel egyidejűleg, már a füstöt is látták a torony tetején lévő ventilátoroknál. A felkészültségüket és bátorságukat dicséri a helyes és célravezető intézkedéssorozat. Azonnal leállították a gázégőt és a ventilátorokat, (ezt a 3. ábra igazolja, a góc körüli hőmérsékletek már alacsonyabbak, mint a 2. ábrán) és megkezdték a napraforgó kiürítését a toronyból. A leggyorsabb fokozatra kapcsolták az ürítő szerkezetet, és ezzel egyidejűleg a gyorsleürítést is használták, az erre a célra kialakított oldalajtókat kinyitották. Mire a tűzoltók kiérkeztek a füstölgő terménygócot a térbetonon különválasztva találták, a tüzet a kezelők eloltották.

A gyors mozgatás megakadályozta, hogy a tűz nagy területre kiterjedjen, az égő termény összekokszosodjék, vagy a belső lemezfelületekre ráégjen. Egyedül az oldalfal izzott, elszíneződött a lemez, ami a 4. ábrán jól látható. Más jelét nem lehetett felfedezni a tűznek a leürített torony belső felületén sem.

A bemutatott esetben villámgyorsan peregtek az események, de előfordul olyan helyzet is, amikor több idő jut a tűz megelőzésére. A kezelők szakértelmét dicséri, hogy amikor az egyre magasabb hőmérsékleti értékeket látták a monitoron, nem engedték kicsúszni az irányítást a kezükből, habozás nélkül a torony teljes leürítése mellett döntöttek. Ezzel megmentették az értékes technológiát és a napraforgót is.

Szerző: Speiser Ferenc, a precíziós szárítás szakértője, az RS Kereskedelmi és Szolgáltató Bt. tulajdonosa
http://www.termenyszaritas.hu/

Fotók forrása: termenyszaritas.hu

Share Button

Kapcsolódó cikkek

Drágább és veszélyesebb a termények szárítása a so... Országszerte megkezdődött az aratás. Azonban sok helyen előbb, és magasabb nedvességtartalommal kell megkezdeni a betakarítást ami nem csak a költsége...
Kombájn alatt a napraforgó Igen, elérkezett ez is: megkezdődik a napraforgó betakarítása. Sok helyen nem lesz gond idén a napraforgószemek nedvességtartalmával, a hőhullám igenc...
Ne rontsa el értékes terményét hibás szárítással... A WAXY kukorica értékesebb, mint a takarmánykukorica, ezért azok a termelők, akik képesek teljesíteni a magasabb agrotechnikai követelményeket, vélhet...
Amit a gabonaszárításról mindenkinek tudnia kell... Elkezdődött a szárítási szezon, amikor is számos gazdaságban már élvezhetik a szárítón sikeresen végrehajtott optimalizálási folyamat előnyeit. A prec...
Óriáscéggel kötött együttműködési megállapodást az... A KITE Zrt. hosszú évek óta a mezőgazdaság egyik kiemelkedő szereplője, kínálati palettájában számtalan, mezőgazdasággal kapcsolatos termék szerepel. ...