Októberben is sok olyan téma volt a magyar mezőgazdaságban, ami a támogatásokat és a pályázatokat érintette. A válságtámogatás mellett az előlegfizetésekről, a díjtámogatott biztosításokról és az öntözési közösségekről is volt szó. Hírt adtunk még az EU-s kifizetések feltételeinek való megfelelésért tett intézkedéscsomagról, valamint a szántóföldi vetésváltás szabályváltozásairól. Jó olvasást kívánunk az októberi fontos híreink közül válogatott összefoglalóhoz!
Válságtámogatás a hazai gazdáknak: itt vannak a részletek. Az agrárminiszter 25/2022. (VIII. 31.) AM rendelete az orosz–ukrán konfliktus miatt gazdasági nehézségekkel küzdő agrárvállalkozások és élelmiszer-feldolgozó vállalkozások részére nyújtandó válságtámogatás igénybevételének általános feltételeiről 2022.09.01-én lépett hatályba. Az orosz–ukrán háború miatt gazdasági nehézségekkel küzdő elsődleges mezőgazdasági termelést, elsődleges mezőgazdasági termék feldolgozást, illetve forgalmazást, valamint élelmiszer-feldolgozást, az erdőgazdálkodást, a vadgazdálkodást vagy a halgazdálkodást végző vállalkozás részére adható. A válságtámogatás a közlemény 2.1. szakasza alapján vissza nem térítendő támogatás formájában – nehéz helyzetben lévő vállalkozások részére is – nyújtható.
Mutatjuk, hogyan pályázhatnak a kis cégek energiatámogatásra
A kormány közzétette a feldolgozóipari kis- és közepes vállalkozások energiatámogatási programjának felhívását, amire október 20-ától pályázhatnak a cégek. A kiírás szerint, ami a www.energiatamogatas2022.hu weboldalon érhető el, az Energiaköltség és Beruházás Támogatási Program keretében a cégek október, november és december havi áram- és gázköltségnövekményének felét vállalhatja át az állam legfeljebb 500 ezer eurónak megfelelő összegben. A pályázóknak vállalásokat is kell tenniük. Többek közt, hogy az idei harmadik negyedévi statisztikai állományi létszámuk nem csökken tíz százaléknál nagyobb mértékben 2023 szeptember végéig, illetve, hogy hiteltámogatással 2024 végéig energiahatékonyságot növelő beruházást hajtanak végre.
5 milliárd forintból erősítették a sajtgyártást Szekszárdon
Új sajtüzemet avattak a Tolna megyei Szekszárdon, a Tolnatej Zrt-nél. Az üzem 5 milliárdos beruházás eredményeként készült el, itt európai szinten is kiemelkedő technológiával készül a félkemény sajt. A 100 tehenészettel kapcsolatot tartó, évente 260 millió liter tejet feldolgozó Tolnatej Zrt. Magyarország legnagyobb félkemény sajtot gyártó társasága, s a beruházás ennek a pozíciónak megőrzését is szolgálja. Cél az is, hogy az itt készült termékek átvegyék az importált hasonló sajtok helyét. A beruházást kétmilliárd forinttal támogatta a Pénzügyminisztérium. A háború okozta infláció és energiaválság következtében minden eddiginél fontosabb az önellátás erősítése, a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar fejlesztése – jelentette ki Varga Mihály a Tolnatej Zrt. új üzemének átadó ünnepségén. A pénzügyminiszter szerint a magyar élelmiszeripari vállalkozások a háborús válság ellenére is növelték beruházásaikat, az év első felében több mint 170 milliárd forintot fordítottak fejlesztésekre.
Előlegfizetéssel érkeznek a közvetlen támogatások a hazai gazdáknak
Az elmúlt évekhez hasonlóan Magyarország a közvetlen támogatások esetében megindította az előlegfizetést a gazdálkodók számára. A kifizetések 2022. október 17-től kezdődtek meg. Az európai uniós finanszírozású közvetlen támogatások esetében idén is lehetővé válik, hogy az egységes kérelmet benyújtó gazdálkodók előlegfizetésben részesüljenek. Ez segít abban, hogy az őszi munkákat zavartalanul el lehessen végezni. Továbbá a termelők pénzügyi stabilitása és likviditása biztosítható legyen.
Néhány fontosabb a közvetlen támogatások listájából, kattintásra jönnek a részletek:
A fiatal mezőgazdasági termelők támogatása
Mezőgazdasági kistermelői támogatás
Termeléshez kötött közvetlen anyajuhtartás támogatás
Termeléshez kötött közvetlen anyatehéntartás támogatás
Termeléshez kötött közvetlen hízottbikatartás támogatás
Termeléshez kötött tejhasznú tehéntartás támogatás
Egységes területalapú támogatás (SAPS)
Díjtámogatott mezőgazdasági biztosítások – tíz év alatt tízszeresére nőtt az állomány
A díjtámogatott mezőgazdasági biztosítások népszerűségét jól jellemzi, hogy tíz évvel ezelőtt még másfél milliárd forint alatt maradt a teljes állománydíjuk, tavaly pedig már jóval tizenöt milliárd fölé nőtt. Különösen népszerű a díjtámogatott mezőgazdasági növénybiztosítás. 2012 óta a mezőgazdasági biztosítások kötését uniós forrásokat is felhasználó díjtámogatással ösztönzi az állam.
A tíz éve megújult agrárkárenyhítés és növénybiztosítási díjtámogatás mellett 2018 óta üzemel az országos lefedettséget biztosító jégkármérséklés. A tavalyi évtől pedig elérhető a mezőgazdasági krízisbiztosítás is. Ez a rendszer a biztosítók által értékesített termékektől függetlenül működik. A tárca értékelése szerint nem helyettesíti, hanem kiegészíti a piaci biztosítók által forgalmazott, a minisztériummal közösen kifejlesztett díjtámogatott növénybiztosításokat.
Rendkívüli támogatást kaptak a hazai baromfi- és sertéskoca tartók
Az orosz-ukrán háború következményei által leginkább sújtott termelők támogatására – az európai uniós tagállamok, köztük Magyarország nyomására – 500 millió eurós rendkívüli EU-s mezőgazdasági válságkezelési csomag született tavasszal. Az Agrárminisztérium ezt követően azt a döntést hozta, hogy a kiemelkedően magas takarmányárak miatt különösen nehéz helyzetbe került, abrakfogyasztó sertés- és baromfiágazatok igényelhetnek támogatást a hazánknak jutó keretből, amit az érintett gazdálkodók júliusban meg is tettek.
Indul a roham: kérhető a rezsitámogatás kkv-k számára
Megjelent az energiaintenzív tevékenységet folytató feldolgozóipari termelő vállalkozások pályázati kiírása. Az energiaköltségek növekedésének felére, az energiahatékonyság javítását célzó beruházásoknak 15 százalékára lehet támogatást kérni. Regisztrálni 2022. október 20-tól lehet. A programra 75 milliárd forintot különítettek el. A keretösszeg nagysága és a meghatározott határidők alapján érdemes gyorsan lépniük az érdeklődőknek. Az Energiaköltség és Beruházás Támogatási Programban az energia-árrobbanás hatásainak leginkább kitett feldolgozóipari kis- és középvállalkozások (kkv-k) vehetnek részt. A rezsitámogatás részleteivel jövünk.
Fontos magyar döntések segíthetnek azért, hogy megjöhessenek az EU-s pénzek
Az Európai Bizottsággal való megegyezés és az európai uniós források lehívása érdekében módosította az Országgyűlés a büntetőeljárási törvényt, döntött az Integritás Hatóság létrehozásáról és változtatott a jogalkotási törvényen, valamint a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok szabályozásán. A korrupció elleni küzdelem elősegítését is támogatják. Létrejön az Integritás Hatóság a korrupció elleni küzdelem jegyében. Autonóm államigazgatási szervként létrejön az Integritás Hatóság az európai uniós források felhasználásával kapcsolatos csalás, összeférhetetlenség, korrupció vagy más jogsértés kivizsgálása érdekében. A hatóságnál bárki tehet panaszt, de az intézmény hivatalból is indíthat eljárást olyan esetekben, amikor azt látja, hogy az illetékes hatóságok nem tették meg a szükséges lépéseket a korrupció visszaszorítása érdekében – írta az MTI.
Novemberben is lehet pályázni a támogatásokra, van amire csak az év végéig
Több mezőgazdasági témájú támogatásra lehet pályázni még az idén, érdemes ezeket figyelmesen átolvasni. A beruházásokat támogató pályázatok között a kisüzemek bővítésére, a tanyák háztartási léptékű fejlesztéseire és az erdei termelési potenciál mobilizálását szolgáló tevékenységek fejlesztésére is lehet kérelmet benyújtani. Jó olvasást és eredményes pályázást kívánunk kedves olvasóinknak 2022. novemberében is!
Új EU-s kifizetési feltételek és fogalmak: jövőre jön a kondicionalitás
A kétéves átmeneti időszak után 2023. január elsejétől indul az Európai Unióban, így hazánkban is az új 7 éves támogatási ciklus. Ehhez az elmúlt 2 év alatt megtervezett Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervet is leadták az illetékes magyar szakemberek. Rengeteg uniós kifizetés érkezik a következő időszakban is, amikre pályázhatnak a hazai gazdák. Érdemes megismerkedni az újdonságokkal, hogy sikeres legyen az EU-s támogatások megszerzése. A nemzeti Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv keretein belül kellett megtervezni és felépíteni a közvetlen és a vidékfejlesztési támogatások rendszerét és célkitűzéseit úgy, hogy a leírt célok megfeleljenek az Európai Unió különféle stratégiáinak, irányelveinek (Zöld Megállapodás, Termőföldtől az asztalig, Biodiverzitás Stratégia stb.), ugyanakkor a gazdálkodók számára is vonzóak legyenek a rögzített lehetőségek, melyek által a gazdaságaikat is gazdaságosabban tudják üzemeltetni, védve a talajaikat és az életteret is.
56 ezer hektárt erdősítenek támogatással Romániában
Összesen 56 ezer hektárnyi területet erdősítenek Romániában 2026-ig. Erről Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter beszélt, miután közvitára bocsátották az erdősítésre és erdőfelújításra vonatkozó útmutatókat. Ezek alapján a romániai minisztérium közvetlen támogatást nyújt az erdősítésre alkalmas földterületek után. Függetlenül attól, hogy azok magán- vagy állami tulajdonban vannak. A támogatás feltétele, hogy legalább 0,5 hektáros erdőterületet vagy 0,1 hektáros erdősávot, azaz a mezőgazdasági területeket a széleróziótól és aszálytól védő fasorokat kell létrehozni.
Áttörnék a költséggátakat az öntözési közösségek támogatásával
Kiemelt feladatként kezeli a kormány az öntözésfejlesztéshez kapcsolódó beruházások megvalósítását és támogatását – mondta el az Országgyűlés rendkívüli plenáris ülésén Nagy István. Az agrárminiszter a parlamenti felszólalásában jelezte: jelentős fejlesztésekkel és támogatással igyekeznek tenni azért, hogy a magyar gazdák alkalmazkodni tudjanak a klímaváltozáshoz, és elkerüljük, hogy Magyarországon az élelmiszerbiztonság veszélybe kerüljön. Soha korábban nem volt akkora jelentősége az öntözéses gazdálkodásnak, mint napjainkban. Az elmúlt hónapokban pusztító méretet öltő aszály egyik legkézzelfoghatóbb ellenszere – ahol arra lehetőség adódik – az öntözés, mellyel pótolják a termelők a hiányzó csapadékot – fogalmazott Nagy István agrárminiszter.
Részletesen a szántóföldi vetésváltás szabályváltozásairól
Az európai uniós Közös Agrárpolitika 2023-ban induló új időszakának hazai végrehajtási kereteit és feltételeit rögzítő magyar KAP Stratégiai Terv jóváhagyása érdekében az Európai Bizottsággal folytatott egyeztetések egyik sarkalatos pontja a szántóföldi vetésváltás szabályrendszerének kérdése. A 2021-ben elfogadott új uniós jogszabályok alapján, rendkívül hosszadalmas brüsszeli tárgyalások és érdekütköztetések eredményeként Magyarország kidolgozta a rugalmas szántóföldi vetésváltás szabályrendszerét, amit az Európai Bizottság informálisan már elfogadott. Jönnek a részletek. Az új konstrukció lényegesen különbözik attól a vetésváltási- és terménydiverzifikációs modelltől, amit 2021. december 30-án benyújtottak az Európai Bizottsághoz a magyar KAP Stratégiai Terv első változatának részeként.
Újra megnyílt a mezőgazdasági kisüzemek támogatására kiírt pályázat
Ismét pályázhatnak támogatásra a mezőgazdasági kisüzemek. A kérelmeket 2022. november 17-től a hónap végéig várják. A mezőgazdasági kisüzemek pályázatának idei utolsó, immár hetedik szakaszában nincs keretösszeg, az igények alapján döntenek majd. Előnyben részesülnek azok a kérelmek, amelyek magasabb élőmunka-igényt céloznak meg, vagy hátrányos helyzetű térséget fejlesztenek. A 2020 októberében megjelent felhívásra 2 év alatt 17 305 pályázat érkezett, a keretet 2,5 milliárd forintról tavaly 32,5 milliárd forintra, majd 52 milliárd forintra emelték. A napokban újabb 2132 kérelem támogatásáról született döntés 11,8 milliárd forint értékben.
A mezőgazdasági kisüzemek támogatásának célja, hogy a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar nemzetközi szinten is versenyképes legyen. A pályázati rendszerben a legkisebbektől kezdve a legnagyobbakig minden üzemnek jut támogatás, az országnak ugyanis mindegyikükre szüksége van, minden termelő számára biztosítani kell a fejlődés lehetőségét.
Indul az adategyeztetés, az egységes kérelmek beadása a tét
A Magyar Államkincstár (MÁK) 2022. október 20-án megkezdte a területalapú egységes kérelmeket érintő adategyeztető végzések kiküldését. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) falugazdászai által beadott kérelmeknél idén is alacsonyabb volt az adategyeztetésben érintett kérelmek aránya, mint az egyénileg benyújtott kérelmeknél. 2016-ban még 27 ezer, 2017-ben 12 ezer, tavaly mintegy 7 ezer, idén pedig a 6 évvel ezelőttihez képest alig több mint ötödannyi, 5760 gazdálkodónak küldött értesítést a MÁK. Közülük 2650-en a kamarai falugazdászok segítségével adták be kérelmüket. A Magyar Államkincstár (MÁK) a korábbi évekhez hasonlóan idén is felszólító végzés kiküldésével hívja fel az érintettek figyelmét, ha a benyújtott egységes kérelemmel kapcsolatban adategyeztetésre van szükség.
Már az idén kifizettetné a klímavédelmi csomag 100 milliárd dollárját az Európai Unió
Közleményt adott ki az Európai Unió arról, hogy példát mutatva magasabbra kell emelnie a 2030-as kibocsátás-csökkentési céljait. Ebben megírták, hogy a globális energiarendszer átalakítása az Ukrajnában zajló háború miatt is egyre sürgetőbb. Azt javasolták, hogy a korábbi kötelezettségvállalásoknak megfelelően a fejlődő országoknak idén folyósítani kellene a klímavédelmi csomag megvalósítását segítő évi 100 milliárd dollárt. Az EU biztosítja a legtöbb forrást a fejlődő országok klímaváltozás elleni küzdelméhez.
Már az egyiptomi ENSZ-klímakonferencia előtt vállaljanak bátrabb éghajlati célokat 2030-ra: erre szólítja fel az EP a világ országait a globális felmelegedés visszafogása érdekében – írta az EU közleménye.
Elindult a regisztráció az energiatámogatási programra
A nemzetközi energiaválság hatásait a leginkább a feldolgozóipari kis- és középvállalkozások érzik meg. Az ezen munkahelyeinek megőrzését vissza nem térítendő támogatással segítő, idén 100 milliárd forintos keretösszegű energiatámogatási program első, regisztrációs szakasza 2022. október 20-án, csütörtökön kezdődött meg. A cégektől az október, november és december havi áram-, gáz- és távhőköltség-növekményük felét vállalhatja át az állam, legfeljebb 500 ezer eurónak megfelelő forintösszegben.
A Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM) közleménye szerint a feldolgozóipari kkv energiaköltség és beruházás támogatási programban magyarországi székhelyű, tavalyi beszámolójuk alapján kis- és középvállalkozásnak minősülő cégek vehetnek részt.
22 milliárd forintból fejlesztettek Foktőn, 40 új munkahely jött létre
Közép-Európa egyik legnagyobb növényolajgyára mintegy 22 milliárd forintból épített új üzemet, ami jelentősen növeli a versenyképességét. Ehhez 1,8 milliárd forintos állami támogatást is igénybe vett. A Bács-Kiskun megyei Foktőn található gyárban élelmiszer minőségű finomított olaj jön létre. Az itt zajló nyersolajtermelés ötven százaléka már helyben finomításra kerül, és az itt előállított termékek mintegy 80-85 százaléka az exportpiacokon kerül értékesítésre.
A Viterra Növényolajgyártó nemzetközi cégcsoportjának vezérigazgatója, David Mattiske rövid köszöntőjében elmondta: nagy örömére szolgál, hogy éppen itt adhatnak át egy világklasszis új létesítményt, amivel kibővül a mezőgazdasági termékeket kezelő, feldolgozó és forgalmazó globális portfóliójuk. Jelenleg 37 országban vannak jelen és több mint 18 ezer embert foglalkoztatnak. A bővülésük Magyarországon is jól érzékelhető: 26 éve működnek hazánkban, és mostanra 310 embernek adnak munkát, többek között a foktői üzemben.
Már a nyári aratásnál jelentősen csökkentek a termésátlagok, őszre sem várható javulás
A Betakarítási Koordinációs Bizottság ülése utáni sajtótájékoztatón Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára hangsúlyozta: „Rendkívüli körülmények alakultak ki a magyarországi szántóföldi növénytermesztésben az idei súlyos aszály, valamint az orosz-ukrán háború okozta gazdasági nehézségek miatt.”
A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy az idei aszály miatt már a nyári aratásnál jelentősen csökkentek a termésátlagok: a szokásos 5-5,5 millió tonna búza helyett csak 3,9 millió tonnát takarítottak be. Már akkor látszott, hogy az őszi betakarításnál szintén súlyos helyzet várható.
Akár aláírásgyűjtéssel is fel kell lépni az egészséges, itt termelt fehérjeforrás érdekében
A világ tojástermelése évente 3-3,5 százalékkal emelkedik – hangzott el a Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetsége 20. tojásvilágnapi konferenciáján. A hazai fogyasztás jelenleg 240 db/év, és folyamatosan növekszik. 1996-ban döntött úgy a nemzetközi szövetség, hogy világnappal népszerűsítik a tojásfogyasztást. Mára a tudósok megállapították, hogy a tojás a legértékesebb táplálékok egyike.
Ahogy a szakmai konferencián Dr. Sütő Zoltán, a tojásszövetség elnöke hangsúlyozta, a tojás a fogyasztókhoz jelentős részben ma is természetes formájában, vagyis héjas tojásként jut el, ellentétben számos más, feldolgozott vagy szuperfeldolgozott élelmiszerrel.
