Pálmaolaj táplálja a tej- és vajtermelést Új-Zélandon

A déli félteke egyik leghíresebb tejtermelő és vajexportőr országa Új-Zéland. Ám a nagy számok mögött szomorú tény húzódik meg. A termeléshez szükséges takarmány felét sem tudják helyben megtermelni, az import fele pedig pálmaolaj-kivonatból áll. A 60 százalékos takarmánybehozatal nagyjából felét a pálmaolaj-kivonat teszi ki. A 3,5 millió tonna import-takarmányból ez összesen 1,8 millió tonna. Ehhez képest búzából 436 ezer, szójadarából 426 ezer és DDGS-ből 349 ezer tonnára volt szükségük 2020-ban.

Az Agrárágazat számolt be róla szakcikkében, hogy Új-Zéland évi 22 millió liter tejet termel. Ez a mennyiség kevésnek tűnhet a világ első számú termelője, Európa 168 milliós kibocsátásához képest, de a déli félteke legnagyobb tej előállító szereplője. Ráadásul a kis ország a világ első számú vajexportőre. Évi 420-460 ezer tonna vajat visz külföldre, elsősorban Ázsiába. Ehhez képest Európa csak 300 ezer tonna körüli mennyiséget juttat a külpiacokra. Az új-zélandi vaj zsírosságát azonban a pálmaolaj adja, és tejágazatuk 60 százalékban import-takarmányokra épül – hivatkozott a cikk az USDA jelentésére.

Az új-zélandi tejtermelő tehenek takarmányának jelentős részét a pálmaolaj adja
Az új-zélandi tejtermelő tehenek takarmányának jelentős részét a pálmaolaj adja

Új-Zélandon Európához képest fajlagosan 1,5-szer több tehénnel állítják elő a tejmennyiséget (EU: 22,6 millió, Új-Zéland: 4,8 millió tehén 2020-ban). A termelés eredményét jelentősen meghatározza a legelők fűhozama és az adott évi gabonatermés. 2020-ban 2,28 millió tonna gabonafélét és takarmánynövényt tudtak előállítani, ami közel 2 százalékos növekedést jelent 2019-hez képest. A búza betakarított mennyisége 21 százalékkal nőtt a rekord magas, 10,9 tonnás átlaghozamoknak köszönhetően. A több szigetből álló óceániai ország takarmányigénye az elmúlt 2 évtizedben jókora növekedést mutatott. A 2000-es évek elején még csak 3 millió tonnás volt, majd az aszályos 2018-ban csúcsosodott ki 5,9 millió tonnával. 2021-ben várhatóan 5,6 millió tonnára lesz szükségük. Eszerint a belső termelés túl kevés ahhoz, hogy ellássa a helyi tehenek táplálását. Új-Zéland teljes gabona- és takarmány-felhasználásának mintegy 60 százaléka importból származik, és a tejtermelés igényli a rendelkezésre álló takarmánymennyiség közel 75 százalékát.

Ennél nincs feljebb

A cikk szerint Új-Zéland minden bizonnyal elérte a maximális tehénlétszámot, sőt, az elemzők úgy vélik, hogy az elkövetkező 5 évben enyhe állománycsökkenés várható. A tejtermelés azonban a javuló laktációs átlagoknak köszönhetően lassan tovább bővül. A kibocsátott tej mennyisége évente várhatóan mintegy 0,5 százalékkal emelkedhet. A tejárak pillanatnyilag jelentős profittal örvendeztetik meg a termelőket, és ha olykor nagyok is a piaci kilengések, a trend növekvő. A termelés további növekedésének egyetlen akadálya a környezetvédelmi előírások szigorodása. Az ország tejágazatának működtetéséhez a továbbiakban is évi mintegy 4,5 millió tonna takarmányra lesz szükség az elemzők szerint, a takarmány összetételében azonban változások várhatók.

Videó az új-zélandi tejtermelésről

Pálmaolajra épülő tejtermelés

A tehenek takarmánybázisát 20-25 százalékban a legelők biztosítják. Ezt egészíti ki a gabonaabrak, a kukoricaszilázs, a széna és a szenázs, illetve több olyan feldolgozási melléktermék, mint a DDGS, azaz a szárított gabonatörköly. Utóbbiból azonban teljes egészében importra szorulnak (82 százalékban az USA-ból érkezett 2020-ban). Az új-zélandi takarmányozásban olyan, magyar szemmel furcsa alapanyagok is megjelennek, mint a szójababhéj vagy a tápióka. Ezek szintén importból érkeznek. Ám a legmeglepőbb egy európai tejtermelő számára, hogy a 60 százalékos importarány bő felét a pálmaolaj-kivonat adja. A behozott 3,5 millió tonna import-takarmányból 1,8 millió tonna a pálmaolaj-kivonat. Ehhez képest 2020-ban búzából 436 ezer, szójadarából 426 ezer, DDGS-ből 349 ezer tonnára volt szükségük. Fontos, hogy a tejfeldolgozó újabban árcsökkentéssel bünteti a termelőt, ha a tejben a nem állati eredetű zsírsavak részaránya meghalad egy határértéket. Ezzel kívánják visszaszorítani a pálmaolaj-kivonat használatát a termelésben, érzékeltetve a környezetvédelem iránti elkötelezettségüket. A teljes cikket itt lehet elolvasni.

Share Button

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Hogy elsőként értesüljön fontos agrárhírekről, támogatásokról, rendeletekről!

Kapcsolódó cikkek

A köles termesztése Májusban vetik, egyéves növény, érzékeny a hűvös időjárásra. Elevenítsük fel, hogy milyen növény is a köles, és milyen odafigyelést igényel a termeszt...
Tejelő szarvasmarha állomány az Európai Unióban... Melyik uniós országban mennyi tejelő szarvasmarhát tartanak? Vajon ki a tejhatalom Európában? Mi a helyzet a magyar tejelő szarvasmarha állománnyal? E...
A takarmánycirok termesztéséről A kölesről szinte már mindent tudunk Jóvér János, a Debreceni Egyetem Karcagi Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa által. Ezúttal a cirokkal kapc...
Neveljen szarvasmarhát, termeljen tejet! Színvonalas és szakmailag is kiváló konferencián vettünk részt október közepén Herceghalmon, a Limagrain jóvoltából. Az egész napos eseményen a Holste...
Rovarokból takarmány? Folyamatosan növekszik a Föld népessége, ezzel párhuzamosan növekszik az élelmiszerek iránti kereslet, különösen a húst, a tejet és a tejtermékeket ke...
Duplájára emelkedik a szarvasmarhát tartók és a te... Több pénz jut jövőre a szarvasmarha-tartóknak és a tejtermelőknek. A támogatás az idei duplájára nő, ami talán fedezheti a csökkenő felvásárlási árak ...