Óvári gazdász az ország legfiatalabb ménesigazgatója Szilvásváradon

A magyar lovaskultúra éltetése nemzeti ügy, amiért Cseri Dávid, a szilvásváradi Állami Ménesgazdaság vezetője minden követ képes megmozgatni. A Széchenyi István Egyetem mosonmagyaróvári karán végzett gazdász szerint felemelő megtapasztalni, hogy a lovas fajtamentés olyan érték, amely összeköti az embereket és a nemzeteket is. A fiatal szakember a ménesgazdaság élén egyfajta nagyköveti szerepet is betölt: járja a világot, népszerűsíti a magyar lófajtákat és az országot is.

Cseri Dávid a Széchenyi István Egyetem interjúja kedvéért tért haza Szilvásváradról Győrzámolyra családjához és lovához, hiszen mint mondja, nélkülük nem lenne teljes a róla szóló portré. Radó nyergében már kisbabaként is ügetett édesapjával, 5 évesen egyedül lovagolt tereplovaglásokon, később pedig hű hátasával, a ma is istállójukban álló 25 éves Nárcisszal érte el versenysikereit. Úgy érzi, mosonmagyaróvári gazdásztanulmányai mellett ez a kapcsolat alapozta meg, hogy mára közel 2 éve vezeti sikerrel az ország legifjabb ménesigazgatójaként a szilvásváradi Állami Ménesgazdaságot. 

Cseri Dávidot Nárciszban és általában a lovakban lenyűgözi saját személyiségük - Fotó: Májer Csaba József
Cseri Dávidot Nárciszban és általában a lovakban lenyűgözi saját személyiségük – Fotó: Májer Csaba József

Óvár és a lovak tisztelete

A történelemrajongó ménesgazdaság-vezetőt már középiskolásként is lenyűgözte a Széchenyi István Egyetem mosonmagyaróvári Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi kara, ahol a gazdászok olyannyira összetartók, hogy – a generációs különbségeket figyelmen kívül hagyva – bárhol járjanak is a világban, testvérként fogadják egymást. 

„A Széchenyi Egyetem közössége a támogatáson kívül olyan közeget teremtett, ami táptalaj ahhoz, hogy az ember maradandót alkothasson. Ezért a mai napig, hogyha tehetem, visszajárok Mosonmagyaróvárra előadást tartani. Leendő mintagazdaságként is kapcsolatban vagyunk, gyakornokokat fogadunk, erősítjük ezzel a régiókon átnyúló szövetségeket is. Meg szeretném hálálni azt a sok jót, amit az akadémia adott, a mai napig segítjük egymást” – mondta Cseri Dávid.

Amikor azt kérdezték tőle, hogy fiatal kora ellenére honnan ered benne az elköteleződés, az elszántság, a felelősségtudat és a motiváció, így válaszolt: 

„A példaképemnek is tekinthető európai hírű lótenyésztő-fogathajtó-méneskari tiszt Pettkó-Szandtner Tibor és bajtársai sokkal nehezebb helyzetből, az első világháború viszontagságai után virágoztatták fel, emelték világszintre a magyar lovas kultúrát a 20-as, 30-as években. Ha most nem folytatjuk minden erőnkkel és szenvedélyünkkel munkásságukat úgy, ahogy ők tették, akkor kárba vesznek több évezredes értékeink, melyeket elődeink erőfeszítéseinek köszönhetünk. Az irántuk érzett tisztelet mellett bőven elég motiváció, hogy ez nemzeti ügy. Szeretném, ha a magyar lófajtákat az őket megillető előkelő helyen jegyeznék a világban.”

Cseri Dávid, a szilvásváradi Állami Ménesgazdaság igazgatója - Fotó: Májer Csaba József
Cseri Dávid, a szilvásváradi Állami Ménesgazdaság igazgatója – Fotó: Májer Csaba József
Dávid hozzátette, hogy az eredményei a látszat ellenére a csúcstól még nagyon messze vannak. 

“A lótenyésztésben legalább 10 év távlatában láthatjuk meg munkánk valódi eredményeit, ezért 2 év alatt még csak az alapokat sikerült letennünk a kollégáimmal. Első számú célunk az 1500-as évek óta tenyésztett lipicai fajtagén megőrzése és népszerűsítése, helyének megtalálása a XXI. században is, de emellett fontos, hogy a Heves megyei lovasközpontot is élettel töltsük meg” – mondta.

Visszaút Európa és a világ lovassportjának térképére

 „Az utóbbi egy évtizedben Szilvásvárad kiesett a nemzetközi lovas sportélet vérkeringéséből, de ez a folyamat 2021-ben végre megtört. Összesen 3 szakágban is nemzetközi versenyeket rendeztünk háromcsillagos szinten, a fogathajtás mellett díjugratásban és díjlovaglásban is. Ennek köszönhetően a visszajelzések alapján kijelenthetjük, hogy visszakerültünk Európa és a világ lovassportjának térképére. Ez mindenképpen olyan eredmény, amire büszkék lehetünk. Továbbá nagy öröm, hogy 2024-ben négyesfogathajtó-világbajnokságot rendezhetünk” – mondta a szilvásváradi Állami Ménesgazdaság igazgatója.

Az édesapa, Cseri Oszkár, lovuk, Nárcisz és Cseri Dávid - Fotó: Májer Csaba József
Az édesapa, Cseri Oszkár, lovuk, Nárcisz és Cseri Dávid – Fotó: Májer Csaba József

Cseri Dávid a ménesgazdaság élén egyfajta nagyköveti szerepet is betölt: járja a világot, népszerűsíti a magyar lófajtákat és az országot is. Úgy gondolja, hogy felemelő megtapasztalni azt, hogy valóban vannak olyan közös értékek, amik olykor gazdasági vagy politikai érdekek felett állnak, és képesek összekötni az embereket és a nemzeteket. Ennek kulturális hozadéka mellett közvetett módon a gazdasági és a piaci hatása is érzékelhető. Annak érdekében, hogy ez mérhető, közgazdasági szempontból is értékelhető legyen, a fiatal szakember egy kutatócsoporttal közösen ennek kidolgozásán munkálkodik.

Az ország legfiatalabb ménesigazgatójának névjegye

Cseri Dávid a Szigetközben, Győrzámolyon nőtt fel lovas családban, istállóval a háznál. A Széchenyi István Egyetem mosonmagyaróvári karán szerzett állattenyésztő mérnöki diplomát. Az Akadémián töltött évek alatt 3 könyvet írt, melyekkel lovas szakemberek munkájának, értékrendjének állít emléket. 2015 óta rendszeresen publikál a Lovas Nemzet lapban. Részt vett a Pettkó-­Szandtner Tibor életéről és munkásságáról szóló dokumentumfilm létrehozásában és forgatásában. 2019-ben egy Kínában megrendezett lovas világkonferencián képviselte hazánkat. 2020. január 15-től a szilvásváradi Állami Ménesgazdaság vezetője. 2020 nyarán segítő közreműködésével újraalakult a magyar honvédség huszársága a Honvéd Huszár Díszalegység keretein belül, melynek tartalékos huszár századosaként szolgál. Ez évtől választotta kuratóriumának tagjává a Némethy Bertalan alapítvány és az Óvári Gazdászok Szövetsége Egyesület Tanácsadó Testülete – írta róla az interjú szerzője, Czeiner-Szücs Anita.

Share Button

Kapcsolódó cikkek

Lótartók 10 pontja Tudta, hogy 10 fő tulajdonság határozza meg a ló viselkedését? Akár tapasztalt lótartó, akár kezdő, a júliusi Lovas Nemzetben megjelent Kormos Ferenc ...
Hasznos, de veszélyes is lehet a katicabogár A levéltetvek, talán a gyermekkorban hallott mesék miatt, legkedvesebb és legismertebb ellensége a katicabogár. Viszont a lótartókon kívül kevesen tud...
Éltető etetés – 1. rész Érdekes cikket találtunk a Lovas Nemzet legfrissebb számában az idős lovak takarmányozásának sajátosságairól. Tudja például, hogy melyek az öregedés j...
Éltető etetés – 2. rész Érdekes cikket találtunk a Lovas Nemzet legfrissebb számában az idős lovak takarmányozásának sajátosságairól. Az előző részben már megtudhatta, hogy m...
Természetes lókiképzés – Jobbos lovak Sok lovas tesz fel olyan kérdéseket, amelyek az „ijedős”, bizonytalan, félős, elrohanó lovak kérdéskörét feszegeti. Ebben az írásban összefoglaló módo...
Segítség, megsérült a lovam! Mit tegyen, ha lesántul a lova, vagy ha felmerül a csontrepedés veszélye? Mikor kell mindenképp állatorvoshoz fordulni, és mikor orvosolható a baj ott...