2016-ban háromszorosára nőtt az értékesített mező- és erdőgazdasági földek területe, és a magyar termőföld ára is nagyot emelkedett. 2016-ban átlagosan 22 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban.
Tavaly megtört a termőföld-értékesítés mértékének 2013 óta tartó csökkenése. A Központi Statisztikai Hivatal friss termőföldárakat tartalmazó kiadványának beszámolója szerint a növekedés a 2015 őszén meghirdetett Földet a gazdáknak! program hatása. Az összefoglalót a Világgazdaság cikke közölte.
2016-ban háromszor annyi az mező- és erdőgazdasági földterületet adtak el az előző évhez képest. A magyar termőföld ára is kiugróan emelkedett. 2016-ban átlagosan 22 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel azelőtt. A legjelentősebb művelési ág, a szántó átlagára hektáronként 1 millió 302 ezer 400 forint volt.
A mező- és erdőgazdasági hasznosítású területek közel 4 százalékát adták el 2016-ban. Ez összesen 232 ezer hektár termőföld értékesítését jelentette. Ez nagymértékű bővülés az előző évek 70–150 ezer hektáros értékesítési mértékéhez képest. Az összes eladott termőföld 83 százaléka a szántó művelési ágba tartozott. Szántóból négyszer akkora terület cserélt gazdát, mint 2015-ben. Ezt követte 10 százalékkal a gyep és 5,2 százalékkal az erdő, a fennmaradó 2 százalékot a szőlő- és gyümölcsösterületek eladása tette ki.
A mezőgazdasági termőföldárak – a korábbi 16, majd 10 százalékos növekedések után – tavaly átlagosan 22 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. Ezen belül a szántó ára emelkedett a legjobban.25 százalékkal kerültek többe a szántóföldek. Így egy hektár szántóföld országos átlagára 1 millió 300 ezer forint volt. A többi művelési ág esetében is folytatódott az árak emelkedése. A szőlőültetvények ára 18, az erdőé 11, a gyep- és gyümölcsösterületeké 8-8 százalékkal lett magasabb.
A magyar termőföld ára a megyéket nézve is hasonlóan alakult
Fejér megyében adták el a legtöbb termőföldet, 28 800 hektárt. Az eladott területek megyei termőterülethez viszonyított aránya 11 százalék volt, ez felülmúlta a 4 százalékos országos átlagot. Az értékesített terület nagysága minden megyében legalább a kétszerese volt az előző évinek. Ez a megyék több mint felében meghaladta a 10 ezer hektárt. A szántóföld hektáronkénti átlagára Észak-Magyarország kivételével az összes régióban meghaladta az 1 millió forintot. Nyugat-Dunántúlon volt a legmagasabb.
Győr-Moson-Sopron, Tolna és Hajdú-Bihar megyében nőtt a legjobban az értékesített szántó átlagára: hektáronként 1,5 és 1,7 millió forint között alakult. A legdrágább szántókkal rendelkező járások is a fenti megyékben, valamint Békés és Pest megyében vannak. A földbérleti díjak növekedése is folytatódott. Egy hektár szántó éves bérleti díja 2016-ban 49 400 forint volt, ami 8 százalékkal magasabb, mint 2015-ben volt.
