A különböző elnevezéseket (mesterséges hús, tenyésztett hús, in vitro hús stb.) felölelő új termék előállítását eredményező, eredetileg orvosi célokra kifejlesztett sejttenyésztési technikák az állattenyésztés területén is fellendülőben vannak.
A tenyésztett hús az összes állattenyésztési láncot érintő téma. Ez világosan kiderült a témával foglalkozó, 2021. november 18-án Párizsban, Franciaországban tartott konferencián. Mindez egy évvel az után történt, hogy Szingapúrban engedélyezték a csirkeizomszövetek in vitro előállításából származó nuggetsek értékesítését.
November közepén különböző szakértők találkoztak a Francia Mezőgazdasági Akadémia és a Francia Állattenyésztés-technikai Szövetség által a Francia Állatorvosi Akadémiával és a Francia Táplálkozástudományi Társasággal közösen szervezett konferencián. Megosztották véleményüket a tenyésztett hús témájáról. Öt fő kérdést emeltek ki.
1. Mekkora az érdeklődés a termesztett húst érintő kezdeményezések iránt?
Azóta, hogy 2013-ban Hollandiában bemutatták az első in vitro élelmiszernek szánt izomszövetet, egyre több startup cég érdeklődik e technikák iránt, jelentős befektetésekkel.
Céline Laisney, az AlimAvenir igazgatója elmondta: „2016 óta 80 startup vállalkozás több mint egymilliárd dollárt fektetett be”. Hozzátette, hogy a tenyésztési technikák minden állati termékre, így a húsra, a halra és a tejre is vonatkoznak.
Egy kutató, Marie-Pierre Ellies-Oury hozzátette: „A tenyésztett hús valódi növekedésen mehet keresztül, 2030-ra a világ teljes hústermelésének 10%-át, 2040-re pedig 35%-át képviselheti”. A kutató az UMRH-hoz, a francia Nemzeti Mezőgazdasági, Élelmezésügyi és Környezetvédelmi Kutatóintézet (INRAE) növényevő állatokkal foglalkozó kutatási egységéhez tartozik.
További ilyen üzeneteket osztott meg Gabriel Lesveque, a Tremblay társalapítója, technológiai igazgatója az Orbillion nevű amerikai startupnak, amelyet 2019-ben hoztak létre, hogy különböző tenyésztett hústermékeket dobjon piacra. Elmondta: „Az állati fehérjék piaca évente 1%-kal növekszik, és 2030-ra a tenyésztett hús ennek a növekedésnek a felét biztosíthatja, ami több ágazatra is hatással lehet. Az Egyesült Államokban 2023-ban kerülhet sor az első tenyésztett hústermékek forgalomba hozatalának engedélyezésére”.
Megjegyezte, hogy Washingtonban a hústermelők egy csoportja (Alliance for Meat, Poultry, and Seafood Innovation) erőteljes lobbitevékenységet folytat az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériumánál (USDA) és az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatalánál (FDA).
2. Mi is pontosan a tenyésztett hús?
Didier Toubia, az Aleph Farms – a tenyésztett húsokkal foglalkozó ágazat egyik vezető vállalata, székhelye az izraeli Rehovotban van, és Európában és az Egyesült Államokban is rendelkezik irodákkal – társalapítója és vezérigazgatója igyekezett definiálni a fogalmat. Elmagyarázta, hogy az előállítás folyamata az egészséges élő állatból vett kis kezdeti sejtmintából származó indítósejtek kiválasztásával kezdődik.
Ezek a sejtek ezután tápanyagokban (cukrokban, aminosavakban, lipidekben, vitaminokban stb.) gazdag közeggel felszerelt bioreaktorokban fejlődnek. Majd az állat testében lévő extracelluláris mátrixot növényi alapú mátrixra cserélik. Ez olyan struktúrát biztosít, amelyen a sejtek növekednek, szerveződnek, és izomszövetet képeznek.
„A tenyésztett hús a termékek és koncepciók végtelen lehetőségeit kínálja” – mondta Gabriel Lesveque, szerinte a tenyésztett hús kiegészíti majd a hagyományos mezőgazdaságot.
Didier Toubia szerint „a tenyésztett hús áthidalhatja a szakadékot a biogazdálkodás korlátozott termelési kapacitásai és a hús iránti növekvő globális kereslet között, miközben lehetővé teszi a nagyobb rugalmasságra és fenntarthatóságra való áttérést”.
3. Milyen kihívások várnak a tenyésztett húsra?
A gyártási folyamatok ellenőrzésén és a költségek csökkentésén túl számos kihívással kell szembenézniük a Toubia által „mezőgazdasági forradalomként” leírt új technológiákkal foglalkozó startupoknak: etikai, szabályozási és környezetvédelmi kihívásokkal, nem megfeledkezve a fogyasztói elfogadottságról.
„Ez az új termék valóban hús?” – tette fel a kérdést Ellies-Oury, kijelentve, hogy az „izom” (amely főként jól szervezett izomrostokból áll) és a „hús” két különböző fogalom. Majd így folytatta: „Az induló vállalkozásoknak nagy kommunikációs tevékenységgel, különösen a média segítségével sikerült a mindennapi nyelvben a ’hús’ elnevezést ezekre a ternyésztett izomrostokra ráerőltetniük”. Bemutatta a felmérés eredményeit, amelyek szerint a brazil vagy kínai fogyasztók sokkal inkább hajlandóak rendszeresen fogyasztani a tenyésztett hústermékeket, mint a franciaországiak.
4. Hol tart ma a tenyésztett hús?
Laisney rámutatott, hogy több országban (USA, Izrael, Katar, Szingapúr) már több gyár is létrejött.
Toubia elmondta: „Most fejeztük be az első üzemünk építését, amely 2023-ra évi 8-10 tonnát fog termelni, 2025-2026-ra pedig évi több ezer tonnára számítunk”.
5. Milyen esélyei vannak a takarmányozási üzletágnak?
Végül, az állati takarmányok beszállítói számára ezek a tenyésztett húsprojektek is jelenthetnek egy olyan fejlesztési rést, amely a bioreaktorok összetevői iránti igényeket elégíti ki.
Ahogyan azt Pierre-André Geraert, az Adisseo tudományos marketingigazgatója, kifejtette: „Az állati fehérjék előállításának minden jelentős szereplője számára időszerű, hogy jobban megértse a termelési módszerek összes lehetőségét és fejlesztését.
Az ipari sejtes húsok fejlesztéséhez természetesen szükség lesz kiegészítő táplálkozási megoldásokra, amelyek versenyképesek, és jelentős mennyiségben támogatják a termelési ambíciókat, és fontos, hogy már most foglalkozzunk velük”.
(Forrás: pigprogress.net)
