A biztosított mezőgazdasági őstermelőknek a III. negyedévi járulékbevallás benyújtása során az adatokat már nem lehetett átemelni a II. negyedévi bevallásból, mert július 1-től már az új Tbj. 41. szakaszában foglaltak szerint kell meghatározni a kötelezettségeket. A járulék megállapításának elvei nem módosultak, viszont a járulékalap, illetve -mérték változott a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (új Tbj.) szerint.
A járulékalap megállapítására vonatkozó szabályok mentén, továbbra is négy csoportba sorolhatóak az őstermelők – írta az Adózóna. A tevékenységét kezdő mezőgazdasági őstermelő havi járulékalapja az eddigi minimálbér helyett a minimálbér 92 százalékára módosult. Kezdőnek változatlanul azt kell tekinteni. Függetlenül attól, hogy ezen jogviszonya alapján biztosított volt-e vagy sem az, aki a tárgyévet megelőző évben nem minősült mezőgazdasági őstermelőnek). Szintén a minimálbér 92 százaléka alapul vételével köteles járulék fizetésére az az őstermelő, akinek az előző évi (támogatásokkal csökkentett) bevétele meghaladta a 8 millió forintot.
Tizenkettedek és százalékok
Ugyanakkor a 8 milliós bevételt el nem érő mezőgazdasági őstermelő az előző évi bevétel (itt már figyelembe kell venni a támogatások összegét is) 15 százalékának az egy tizenketted része után köteles havi szinten a járulékot megállapítani. Július 1. előtt ez a bevétel 20 százalékának az egy tizenketted részét tette ki, tehát magasabb járulékalapot jelentett – írták. Fontos továbbá, hogy a fent említett őstermelők bármelyike dönthet úgy, hogy a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében az adóévre vonatkozóan nyilatkozattal vállalja az előzőek szerint megállapítottnál magasabb járulékalap után a járulék fizetését. A törvényt erre a hivatkozásra kattintva lehet megtalálni.
Ki minősül mezőgazdasági őstermelőnek?
A személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezése szerint mezőgazdasági őstermelő az a 16. életévét betöltött, belföldön lévő saját gazdaságában a 6. számú mellékletben felsorolt termékek előállítására irányuló tevékenységet (a továbbiakban: őstermelői tevékenység) folytató, ezen tevékenysége tekintetében nem egyéni vállalkozó magánszemély, aki ennek igazolására őstermelői igazolvánnyal rendelkezik, ideértve az erre a célra létesített nyilvántartásban családi gazdálkodóként bejegyzett magánszemélyt és e magánszemélynek a családi gazdaságban nem foglalkoztatottként közreműködő családtagját is, mindegyikre vonatkozóan a 6. számú mellékletben felsorolt termékek előállítására irányuló tevékenysége(i)nek bevétele (jövedelme) tekintetében – írta a NAV.
