Bár tavaly összesen 156 488 őstermelő szerzett bevallásköteles összeget elérő bevételt, alig több, mint 47 ezren fizettek valamekkora összegű járulékot ebből a tevékenységükből befolyó bevételeik után. Sőt, a számuk nem változott 2016-hoz képest. 2017-ben havi átlagban 44138 olyan termelő volt, aki 10 százalékos nyugdíjjárulékot fizetett. Az átlagosan megfizetett összeg 16347 forint volt a főállású őstermelők között.
Az Agro Napló anyagát szemléztük. Nem változott a járulékfizető őstermelők száma 2017-ben az előző időszakhoz képest – válaszolta az lap megkeresésére a Nemzeti Adó és Vámhivatal. Az őstermelők adózására és járulékfizetésére vonatkozó különös szabályok figyelembe vételével ez azt jelenti, hogy meglehetősen kevés a főállású, és a tevékenysége alapján járulékfizetésre kötelezett gazdálkodó. Alapesetben ugyanis, ha más jogviszonyból – például munkaviszonyból – a termelő nem számít biztosítottnak, akkor a mezőgazdasági őstermelőnek – ideértve a tevékenységét a tárgyévben kezdő mezőgazdasági őstermelőt is – a minimálbérnek megfelelő összeg után kell megfizetni a 7 százalék egészségbiztosítási járulékot (4 százalék természetbeni-, és 3 százalék a pénzbeli egészségbiztosítási járulék), valamint a 10 százalék nyugdíjjárulékot.
Kivétel, ha az őstermelői tevékenységből származó előző évi bevétele nem érte el a támogatások nélkül számított 8 millió forintot.
Ekkor ugyanis csak az őstermelői tevékenységből származó, tárgyévet megelőző évi bevételének 20 százaléka után kell 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulékot és 10 százalék nyugdíjjárulékot fizetnie. A havi járulékalap megállapításánál a tárgyévet megelőző évi bevétel 20 százalékának 1/12 részét kell figyelembe venni. A jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján folyósított, egyébként bevételnek számító támogatást kizárólag a 8 millió forintos bevételi összeghatár számításánál kell figyelmen kívül hagyni, a járulékalap megállapításánál már figyelembe kell venni.
A lapnak az előző adóévi járulékbevallások alapján megküldött adatok szerint havi átlagban 43 704 olyan őstermelő volt, akinek a 2016. évi támogatások nélküli bevétele nem lépte túl a 8 millió forintot, és a magasabb összeg utáni járulékfizetést sem választotta, és csak 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulékot fizetett. Ennek összege havi átlagban 6537 forint volt. 2017-ben havi átlagban 44138 olyan termelő volt, aki 10 százalékos nyugdíjjárulékot fizetett. Az átlagosan megfizetett összeg 16347 forint volt. Az ebben a körben átlagosan megfizetett összes járulékösszeg havi 22884 forint volt.
Még kevesebb, az őstermelői igazolványok (2017 végén 256758 darab), vagy a NAV tudomása szerint bevételt szerzők (2017-ben 156 488 magánszemély) számához képest nagyon kicsi azoknak a köre, akik a minimálisan kötelezőnél hajlandóak, vagy tevékenységük eredményeképp képesek magasabb összegű járulékot fizetni az öngondoskodás jegyében, vagy a megelőző évi bevételük meghaladta a 8 millió forintot.
Kevesen gondolnak a nyugdíjra a főállású őstermelők közül adózáskor
A NAV adatai szerint a 2017-ben a magasabb járulékalapot választók közül havi átlagban 3073-an fizettek 4 százalékos természetbeni, 3077-en pedig 3 százalékos pénzbeli egészségügyi hozzájárulást is. Ennél valamelyest többen, 3122-en vállalták magasabb összegű nyugdíjjárulék megfizetését, itt az átlagos havi összeg 33898-ra jött ki. A magasabb járulékfizetést választóknál az összes járulékkötelezettség havi átlag 57708 forint volt.
Az adatokat egyébként befolyásolhatja az is, hogy hányan érvényesítettek családi járulékkedvezményt az őstermelői tevékenységből befolyó járulékfizetési kötelezettség terhére.
A szabályok szerint ugyanis a kedvezmény feltételeinek megfelelő őstermelők a kedvezményt úgy érvényesíthetik, hogy a kiszámolják a családi járulékkedvezmény negyedéves összegét. Ez a családi kedvezmény negyedévre eső összege (közös igénybevétel esetén a biztosított mezőgazdasági őstermelőre jutó összege) és a mezőgazdasági őstermelésből származó jövedelem vagy az átalányban megállapított jövedelem negyedéves összege után megállapított személyi jövedelemadó adóelőleg-alap különbözetének – ha az pozitív – 15 százaléka, de legfeljebb a mezőgazdasági őstermelőt a tárgynegyedévben terhelő természetbeni egészségbiztosítási járulék és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, és nyugdíjjárulék összege lehet – írja a cikk.
A negyedéves családi járulékkedvezmény úgy érvényesíthető, hogy az annak megfelelő összeget
- természetbeni egészségbiztosítási járulékként,
- vagy ha a természetbeni egészségbiztosítási járulék nem nyújt teljes fedezetet a járulékkedvezményre pénzbeli egészségbiztosítási járulékként,
- vagy ha a természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék sem nyújt teljes fedezetet a járulékkedvezményre nyugdíjjárulékként nem fizeti meg az állami adóhatóságnak.
A NAV közölte a mezőgazdasági őstermelői tevékenységgel kapcsolatban a 2017. évi személyi jövedelemadó-bevallásokon feltüntetett legfontosabb adatokat is, a bevallások statisztikai célú feldolgozásának 2018.08.06-i záró állapotának megfelelően, összesített formában.
Ez alapján összesen 156 488 magánszemély szerzett bevallásköteles összeget elérő bevételt 2017-ben mintegy 886,537 milliárd forint értékben. Közülük 80891-en tettek nemleges nyilatkozatot. Emiatt nem is számítottak jövedelmet összesen 234,879 milliárd forint után. Az őstermelőkre vonatkozó adószabályok szerint ugyanis, aki az őstermelésből származó jövedelme megállapítására a tételes költségelszámolást választja, és a támogatások összege nélküli bevétele az adómentesség értékhatárát meghaladja, de az nem több 4 millió forintnál és legalább a (támogatásokkal együtt számított összes) bevételének a 20 százalékát kitevő összegű, az őstermelői tevékenységével kapcsolatosan felmerült, költségként elismert kiadásait számlával (számlákkal) tudja igazolni, annak nem kötelező jövedelmet számolnia, élhet nemleges nyilatkozatételi jogával is.
