Júliusban is több agrárhír szólt a technológia és a gépek fontos témáiról, ezekből gyűjtöttünk össze most egy csokrot a kedves olvasóinknak. Beszámoltunk róla, hogy lépést tart a digitális mezőgazdaság kihívásaival a kaposvári agrártananyag és megírtuk, hogyan működik a precíziós állattenyésztés és fejőrobotok a nagy tejtermelő tehenészetekben. Bekerült a hírek közé, hogy részben leállította a jégkármérséklő rendszer működését a NAK, valamint az is, hogy drónos permetezésről és vegyszerhasználat visszaszorításról is beszélt a növényorvosi kamara elnöke.
Nem a legolcsóbb, de hatásos a parlagfűirtásnál az elektromos áram. A parlagfű (Ambrosia) pollenje olyan erős, hogy még azokat is érintheti, akiknek általában nincs pollenallergiájuk. A növény – nem csak az emberek, de az állatok esetében is – még kis mennyiségben is kiválthat allergiás reakciókat, ezek közé tartozik például a szénanátha, a kötőhártya-irritáció és az allergiás asztma. A parlagfű elleni harc évtizedek óta tart, változó sikerrel. A magyar természetvédelem jelenleg egyik legnagyobb kihívása a biológiai invázió. Az élőhelyek megőrzése és az őshonos fajok védelme mellett a lakosság egészségügyi állapotának szempontjából is fontos feladat az agresszíven terjedő özönnövények visszaszorítása.
Halálos fenyegetések, feljelentések: részben leállította a jégkármérséklő rendszer működését a NAK
Egyre szélesebb körben terjed az az elképzelés, mely szerint az országos jégkármérséklő rendszer tehető felelőssé a Kelet-Magyarországon kialakult súlyos aszályért. A helyzet odáig fajult, hogy emiatt több generátorkezelő is halálos fenyegetést kapott. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a munkavállalói biztonsága védelmében a megfenyegetett generátorkezelők körzeteiben leállítja a jégkármérséklő rendszert. Ebből adódóan számos területen csak részlegesen lesz biztosított a jégkár elleni védekezés, ami nem csak a gazdálkodókat, hanem a lakosságot és az ipari létesítményeket is veszélyezteti.
A NAK közleménye szerint az elmúlt időszakban jellemzően a kelet-magyarországi megyékben felerősödtek azok a hangok, amelyek a jégkármérséklő rendszert teszik felelőssé a szárazságért. A „boszorkányüldözés” egyre súlyosabbá vált, egyesek attól sem riadtak vissza, hogy halálosan megfenyegessék a jégkármérséklő rendszer részeként működő manuális generátorok kezelőit. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) ezért megteszi a szükséges jogi lépéseket, feljelentést tesz a fenyegetődzők ellen. Ezzel egyidejűleg – munkavállalói testi épségét mindenek elé helyezve – egyes alföldi megyékben, a fenyegetést kapott generátorkezelők körzeteiben ideiglenesen leállította a jégkármérséklő rendszert. Ez azt jelenti, hogy a NAK több területen nem tudja teljeskörűen biztosítani a jégkár elleni védekezést, ami nem csak a gazdálkodók területeit, hanem a lakossági ingatlanokat és ingóságokat is veszélyezteti. A gépek nem mindenhol működnek.
TechLab negyedszer: ismét indul a magyar agrár startup program
Idén szeptemberben negyedik alkalommal indul az agrár startupokat és nagyvállalatokat összekötő NAK TechLab inkubációs program. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara programjába bekerült startupok nagyvállalatok segítségével fejleszthetik megoldásaikat, a szektor igényeinek megfelelően. A NAK agrár startup programja 2019 óta több programelemmel is támogatja az új típusú fejlesztéseket annak érdekében, hogy az agrárium digitalizációs szintje növekedjen és minél több gazdálkodó kezdje alkalmazni a hatékonyságnövelő és fenntartható megoldásokat. A 2022-es évben már negyedik alkalommal induló nagyvállalati–startup inkubációs program fő célja, hogy a szektort érintő kihívásokra megoldásokat találjon.
A NAK TechLab
A NAK TechLab program a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara hosszú távú innovációs programja.
A program a magyar mezőgazdaság digitális modernizációjára összpontosít. A 2019-es alapítása óta több mint 50 agrártechnológiai startup fejlesztésében segédkezett, melyből számos kézzelfogható, a szektor számára új szolgáltatás és megoldás jött létre, melyek az ágazat versenyképességét növelhetik – írták.
Drónos permetezésről és vegyszerhasználat visszaszorításról is beszélt a növényorvosi kamara elnöke
A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara elnöke, Labant Attila szerint a hazai növényvédelmi szakemberek többféle szorításban kénytelenek működni ma Magyarországon. A korábbi évekhez képest sokkal kevesebb vízzel kell gazdálkodni, ehhez pedig a talajművelésnek is alkalmazkodnia kell. A technológiai átállás, a gépek új beállítása azonban olyan növényvédelmi problémákat vet fel, amire nincs minden gazdálkodó felkészülve. Másrészt a klímaváltozás miatt folyamatosan új károsítók jelennek meg – fogalmazott. A Sonline készített interjút Labant Attilával, a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara elnökével.
Precíziós állattenyésztés és fejőrobotok a nagy tejtermelő tehenészetekben
A VMS Batch Milking rendszerben a fejőrobotok nem az istállóban, hanem egy központi épületben helyezkednek el, ezért már meglévő fejőházakba is beszerelhetőek. Így a hagyományos és a robotizált fejéstechnológia terén is használhatóak a nagy tehenészetek számára. A világ legnagyobb robotizált tejelő szarvasmarha telepén, Chilében jelenleg 72 darab DeLaval VMSTM V300 fejőrobot végzi a fejést. Európán belül is egyre több nagy tehenészet dönt a technológia bevezetése mellett. Ezek igényeit és kihívásait megismerve dolgozta ki a cég a Batch Milking, vagyis a központosított robotfejés koncepcióját.
A robotfejés technológiája kezdetben csak a kisebb tehenészetek számára nyújtott megfelelő megoldást – írta a svéd DeLaval vállalat weboldala. Az elmúlt években azonban elsősorban a munkaerőhiány okozta problémák miatt a nagy tehenészetek is egyre inkább ezt a megoldást választják. Sok esetben új, kifejezetten a robottechnológiához tervezett istállókat építenek, ám az is előfordul, hogy korábban épített istállót alakítanak át. Ez utóbbi megoldás azonban nem minden alkalommal bizonyul tökéletesnek. A VMS Batch Milking rendszer azonban egyszerűbb kialakítású épületekben vagy akár a korábban épült fejőházakban is elhelyezhető megfelelő átalakításokkal. Így alternatívát biztosít azoknak a gazdaságoknak, akik eltökéltek az automatikus fejés mellett, de az egyedi bokszos fejőrobotok nehezen, vagy egyáltalán nem adaptálhatóak a meglévő istállóikba.
Drónokkal segítik a precíziós termelést a szántón, a gyümölcsösben és a szőlőben is
Drónos tájékoztató rendezvénysorozaton igyekeznek közelebb hozni az új technológiát a felhasználókhoz a szakemberek. A szántóföldön és a gyümölcsültetvényben történő első két bemutató után a harmadik állomáson egy szőlőültetvény felett repkedtek a drónok. A mezőgazdasági feladatokra tervezett pilóta nélküli repülő szerkezetek tökéletesen támogatják a precíziós gazdálkodást, segítségükkel a gazdálkodók képessé válnak a növények fejlődésének méretarányos értékelésére.
A mezőgazdasági feladatokra tervezett drónok és kiegészítők alkalmazása tökéletesen támogatja a precíziós gazdálkodást, segítségükkel a termelők képessé válnak a növények fejlődésének méretarányos értékelésére. Létrehozhatók olyan, akár multispektrális kamerával készült növényzeti térképek is, amelyek segítenek a termények jobb kezelésében, öntözési és tápanyag kijuttatási stratégia megtervezésében, esetleges betegségek, elváltozások korai feltárásában, illetve a vad- és belvízkárok dokumentálásában. A rendezvényen a precíziós gazdálkodásban gondolkodó gazdálkodók átfogó képet kaphattak arról, milyen eszközök és gépek állnak rendelkezésre az adatok begyűjtésére illetve az adatok kiértékelése után a növényvédő, kondicionáló szerek kijuttatására. Működés közben figyelhették meg a DJI drónokat, de mindezek mellett megismerkedhettek a technológiához kapcsolódó jogszabályi háttérrel és a biztonságos üzemeltetésre vonatkozó információkkal is – írták.
Kiemelkedő támogatások a hazai állattenyésztők és az élelmiszeripar számára, nagyot fejlődik az agrárszakképzés is
Mintegy hárommilliárd forintot kapnak fejlesztések megvalósítására az agrárszakképzési centrumok – mondta az agrárminiszter a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Baktalórántházán. Nagy István az állattenyésztők és az élelmiszeripar számára biztosított támogatásokra is kitért. Az Agrárgazdasági képzések és felkészítő tréningek című program projektzáró rendezvényén arról beszélt; a cél, hogy a pályaválasztás előtt álló tanulók minél többen az agrárszakképzést válasszák, tudásuk pedig olyan naprakész, korszerű és modern legyen, amellyel versenyképesek az ágazatban.
A térségi agráriskolák vezetőihez és kancellárjaihoz szólva az agrárminiszter kifejtette: a fejlesztések mellett az a lényeg, hogyan lehet az iskolákra bízott gyerekeket a szakma felé terelni, számukra jövőképet mutatni, mert – szavai szerint – mit sem ér a technológia, ha nincs, aki ezeket üzemeltesse. A nagy értékű gépek, a precíziós technológia és az ebből származó rengeteg adat nem használható, ha nincs szaktudás ezeket üzemeltetni, ha nincs értő ember, aki ezeket az adatokat feldolgozza és meghozza a legjobb gazdálkodási vagy művelési döntéseket – mondta Nagy István agrárminiszter.
Lépést tart a digitális mezőgazdaság kihívásaival a kaposvári agrártananyag
A REGIONalStrategies 4 FOOD 4.0 nemzetközi projektnek köszönhetőn hosszú távon akár egy új, a digitális agrárium és élelmiszeripar kihívásaira reagáló mesterképzés indulhat el a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen. A 2021-ben kezdődött program keretében már megvalósult az oktatók képzése és tananyagok is készültek, többek között a precíziós mezőgazdaság, a robotika, a drónok, valamint az okos megoldások és innovációk témájában. A projekt szorosan illeszkedik a szakpolitikai törekvésekhez és tovább erősíti a MATE Kaposvári Campus térségben betöltött szerepét.
A REGIONalStrategies 4 FOOD 4.0 nemzetközi programban 7 ország agrárminisztériumai, regionális fejlesztési szervezetei, valamint felsőoktatási intézményei vesznek részt. A program során a MATE elsősorban azt vizsgálta, hogy a Sevillai Egyetem nagy sikerű „Digitális Mezőgazdaság és Agrár Élelmiszer Innováció” mesterképzési programja hogyan ültethető át a Dél-Dunántúli régióba. Ennek első lépéseként megtörtént a MATE oktatóinak képzése, valamint
tananyagok is készültek, amelyek fókuszában a precíziós termelés, a robotok, a gépek, a drónok, valamint az agráriumban és az élelmiszeriparban használt okos megoldások álltak. A megújított tananyagokat pedig a hallgatók bevonásával értékelik majd.
