Rekordot döntött tavaly az orvhorgászok száma a magyar tengernél, és ezzel arányosan a kiszabott bírságok összege is megközelítette összességében a 18 millió forintot. A jelenség valószínűleg többszörösen összetett, és az új koronavírus-járvány nyomában alakult ki.
Az egyre inkább elhúzódó pandémiás helyzet tehát kihat a balatoni horgászatra is. A jelenségnek azonban több oka van: az orvhalászok egyrészt nem foglalkoznak a kijárási tilalommal, hanem inkább kihasználják azt, másrészt a szabadban tartózkodás lehetőségével élve sokan kezdtek el csekély ismeretekkel és engedély nélkül horgászni az elmúlt időszakban.
fagyasztják le a halakat (Fotó: Pixabay)
A legmagasabb, orvhalászatért kiszabott bírság ezúttal 235 ezer forint volt. A HelloVidék a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. segítségével szedte össze az aktuális statisztikákat, és a portál cikke alapján ismerhető meg az is, hogy milyen jelentős változások történtek idén a Balatoni és a Behúzós Horgászrend formai és tartalmi kialakításában.
Soha nem volt még ennyi horgász a parton
Úgy tűnik, néhányan talán már a nyári balatoni turistaszezonra fagyasztják le a halakat. Nem véletlen, hogy a halőrzési ágazat eredményei minden szempontból rekordot hoztak 2020-ban. A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. közösségi oldalán összegezte és elemezte a szabálytalanságokkal kapcsolatos statisztikát.
Soha nem látott számban jelentek meg horgászok az éppen engedélyezett partszakaszokon. A tavaszi időszakban, főleg az északi parti strandokon vagy parti területeken az önkormányzatok sok helyen tiltották a tartózkodást – így a horgászatot is. Ahogy haladtunk előre a vírusos időszakban, a társadalom egészéhez hasonlóan a horgászoknak is egyre jobban csökkent a tűrőképességük és a fegyelmezettségük.
Szabályszegés, feljelentés, rendőrségi ügyek
A szervezet tájékoztatása szerint tavaly 1022 esetben kellett szabályszegés miatt intézkedniük a szakembereknek, míg a korábbi évben csak 537 ügy miatt. Ezek között azonban akadt otthon felejtett engedély vagy például a gazdátlanul hagyott felszerelés is. Hasonló a helyzet a feljelentések tekintetében is: a sok intézkedés után a 2020-as évben összesen 817 alkalommal kellett feljelentést tenni a különböző megyei Kormányhivatalokhoz, míg 2019-ben „csak” 453 helyzetben.
A rendőrségi ügyek száma még ennél is nagyobb arányban nőtt: a korábbi esztendőhöz viszonyítva több mint ötszörösére emelkedett; a hivatalos halőrök munkája 17 esetben végződött rendőrségi feljelentéssel, ezeknek az ügyeknek a többsége illegális hálós halászat, illetve gereblyézés miatt született.
évekhez tartozik (Fotó: Pixabay)
A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. adatai szerint 2014-től számítva hat év elteltével tavaly 3 és félszer több határozat született (192/702), az eltiltások összesített száma elérte a 3375 hónapot (a 2014-es 1349 hónapról), a bírságok összege 4 650 000-ről 17 622 400-ra nőtt.
A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. statisztikái szerint az egy feljelentésre jutó pénzbírság átlagban 2018-ban volt a legmagasabb, ami határozatonként 26 652 forintot tett ki. A 2020-as év a magasabb átlagos bírsággal (25 103 forint ) jellemezhető évekhez tartozik.
A 2020-as év határozatai átlagban 4,8 hónap eltiltást tartalmaztak. Az egy időben három horgászbot használatáért 3 hónap eltiltás, az engedély nélküli horgászatért pedig 6-12 hónap eltiltás járt általában. Az év során a leghosszabb, hatóság által kiszabott eltiltás 36 hónap volt.
A legtöbb eset Tihanyban történt
Úgy tűnik, hogy az új koronavírus miatt a legnagyobb számban előforduló szabályszegés az engedély nélküli horgászat lett, második „helyen” a megengedett horgászeszközöknél több készség használata áll. A feljelentések területi eloszlását illetően a legtöbb eset Tihanyban történt, ezt követi Siófok-Balatonvilágos térsége, majd Balatonkenese. A szabályszegők lakóhelye szerint Pest megye vezet (263), az ezüstérmes Somogy megye (133), de az orvhorgászok között akadtak külföldi állampolgárok is.
Jelentős változások a Horgászrendben
Idén érdemes lesz még inkább odafigyelni a Balatoni Horgászrendre, ami 2021-ben jelentősen változott. A módosítások között szerepel többek közt:
A gyermekjegyet váltott horgász csak általános jeggyel rendelkező felnőtt horgász jelenlétében horgászhat lajstromszámos vízi járműről;
A március 1. és április 30. közötti időben csalihalat, halszeletet, műcsalit, bármely horgászhelyen (parton, stégen, vízi járművön) tartani, azzal horgászni, továbbá süllőt, balint, csukát, kősüllőt és sügért megtartani tilos;
A november 1. és március 31. közötti időben vízijárműről (vitorlás, csónak stb.) csak 06:00 és 22:00 között szabad horgászni, az éjszakai horgászat tilos (az időpontok a kikötőből való indulást, valamint beérkezést jelölik);
A behúzós, behordós horgászmódszer kizárólag behúzós (7 napos, 72 órás) területi jegy birtokában gyakorolható;
Élő vagy holt csalihallal, halszelettel való horgászat esetén kizárólag egyágú horog használata engedélyezett, de kivételt képeznek ez alól az olyan harcsázó horgászmódszerek, amelyekhez legalább 15 centiméteres élő csalihalat használ a horgász;
feldolgozni tilos (Fotó: Pixabay)
Több napig tartó horgászat esetén a horgász egy időben legfeljebb a Hhvtv. által 2 naptári nap alatt megtartható halmennyiséget tarthat magánál (például: maximum 6 darab süllőt) a horgászhelyen vagy a horgászathoz használt vízi járműben, amennyiben azokat a napi fogható mennyiségek betartásával fogta és könyvelte el a fogási naplójában. A zsákmányt kizárólag addig tarthatja a horgászhelyen, vagy a vízi járműben, ameddig ő maga is a helyszínen tartózkodik, de legfeljebb 48 órán át;
A horgászzsákmányt a (horgászat befejezéséig) a horgászhelyen, vízijárművön feldolgozni tilos;
A helyi kikötőrendek és az egyes partszakaszokon kitáblázott helyi horgászrendek, területhasználati szabályzatok betartása kötelező;
A 7 napos területi jegy a bejelentkezés időpontjától számított 168. óra végéig érvényes. A bejelentkezés kezdő időpontja a jegy érvényességi idejének első napján vagy azt 1 nappal megelőzően adható meg.
