Óriási bajban a Kurucz-csoport: csődbe ment a sertéságazat három hajdú-bihari cége

Három, Hajdú-Bihar megyei agrárvállalkozás ment csődbe. Megnehezítették a termelést az afrikai sertéspestis okozta piaci zavarok, a covid-19 járvány hatásai, az ellátási láncok zavarai és a drasztikus áremelkedések. Ezzel párhuzamosan a sertésárak mélyrepülése, az exportpiacok elvesztése miatt kialakult európai uniós túltermelés és az ukrán-orosz háború miatti gazdasági károk rontották a helyzetet. 

A Hajdú-Bihar megyei Kurucz-csoport három cége jelentett egyszerre csődöt idén nyáron: a Kurucz Agro Mezőgazdasági Szolgáltató Kft., a Kurucz Farm Mezőgazdasági Kft. és a Pig-Trade Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. A 24. hu számolt be róla, hogy erre nem csak azért figyeltek fel a sertéságazatban, mert egy közepes méretű, összességében bőven 10 milliárd forint feletti forgalmú szereplő fizetőképessége rendült meg, hanem azért is, mert a kormányzat által kiemelten kezelt családi vállalkozások egyikéről van szó. Az agrárkormányzat ráadásul évek óta milliárdokat fordít a sertéságazatra, hogy megfordítsa a trendet, és növekedni kezdjen a hazai állatállomány, a hústermelés volumene. Arra is sokat költenek, hogy időről időre mentőövet adjanak fizetésképtelenné váló cégeknek – írták.

A Hajdú-Bihar megyei Kurucz-csoport három cége jelentett egyszerre csődöt idén nyáron - Fotó: Kurucz FB
A Hajdú-Bihar megyei Kurucz-csoport három cége jelentett egyszerre csődöt idén nyáron – Fotó: Kurucz FB

Az agrártárca ösztönzi a fejlesztéseket és a beruházásokat, az egyik mintadarab a Kurucz-csoport új, sárrétudvari húsüzeme, amelyik „a maga mérettartományában napjaink legkorszerűbb magyarországi húsüzeme”, és Nagy István agrárminiszter adta át ünnepélyes keretek között 2019 novemberében.

A 3 milliárd forintos beruházás csaknem 1,5 milliárd forint támogatást kapott, de a csoport más területen is részesült segítségben. Európai uniós forrásból különféle kutatás-fejlesztési projektre milliárdos támogatást, illetve hitelt nyertek el. A történet ennek ellenére fizetésképtelenséggel zárult.

Így épült fel, aztán le az agrár cégcsoport

A cikk leírja, hogy nagy mezőgazdasági vállalkozásról van szó, közepes méretű vágóhíddal, a piacon feltörekvő cégcsoportnak ismerték meg a Kurucz-csoportot. A vállalkozás sertéstartással kezdte, majd a teljes vertikumot kiépítette a takarmánytermesztéstől a vágóhídon és húsfeldolgozón keresztül a lacikonyháig. A honlapjuk szerint 3500 hektár földön gazdálkodnak. 45 ezer tonna takarmány, 8 sertéstelep, 8 ezer koca, 140 ezer hízó, 6 millió adag étel – számokba sűrítve ennyit közölnek a csoportról, amely maga termeli meg a takarmányt és tenyészti, vágja az állatokat, de a feldolgozást, értékesítést is maga végzi. A lap által megkérdezett versenytársak úgy látták, hogy az utóbbi években a vágás-feldolgozás irányába erősítettek, de túl gyors volt a növekedés. Így égül nem jött be a számítás, felduzzadtak a tartozások, ahogy ez az ágazatban nem ritka, komoly bankhitelt görgettek maguk előtt.

A könyvelés szólt

Konkrét csődről a tavasszal leadott mérlegbeszámolókban még nem tettek említést, de a fő cég, a Kurucz Agro könyvvizsgálója már megkongatta a vészharangot, a pénzügyi mutatókra és a veszteségre utalva felhívta a figyelmet, hogy „a vezetésnek sürgős intézkedéseket kell hozni a pénzügyi válság elkerülésére”.

A cég 6,7 milliárd forint árbevételt könyvelt el és ehhez képest méretes, 653 millió forint veszteséget mutatott ki. Az összes tartozás a múlt év végén közelítette a 4,9 milliárd forintot, ennek a nagyobb része, 3,5 milliárd forint rövid lejáratú, éven belül fizetendő tartozás volt és 1,3 milliárd forint hosszú lejáratú kötelezettség (ebből 935 millió forint beruházási hitel). A Kurucz Farm mérlege sem festett jobban. Abban 5,1 milliárd forint bevétel és 498 millió forint veszteség szerepelt, a tartozások pedig itt is meghaladták a 4 milliárd forintot. A kereskedő cég, a Pig-Trade 2,8 milliárdos forgalmat mutatott ki tavaly, 105 millió forint veszteséget és 1,6 milliárd tartozást halmozott fel.

Parasztsonka is volt a cég termékei között - Fotó: Kurucz FB
Parasztsonka is volt a cég termékei között – Fotó: Kurucz FB

A kezdetek és a tulajdonosok

Azt írják a három Kurucz testvér üzletéről, hogy idősebb Kurucz Ferenc vállalkozását viszik tovább, aki egyetlen disznóval kezdte a 90-es évek elején, de „napjainkra sikerült az ágazat meghatározó szereplőjévé válnunk”. Hogy mik a pontos tulajdoni arányok, az a cégadatokból nem derül ki, az látszik, hogy a cégek alapítói határozatait ifjabb Kurucz Ferenc egy személyes tulajdonosként, mint bizalmi vagyonkezelő írta alá. Arra a kérdésre nem válaszolt, hogy a vagyonkezeléssel a testvérei bízták meg vagy esetleg más üzletrész-tulajdonos is képbe került – írta a 24.

Azt viszont kifejtette, mi okozta a csődhelyzetet.

Megnehezítették a termelést az afrikai sertéspestis okozta piaci zavarok, a covid-19 pandémia, az ellátási láncok zavarai és a drasztikus áremelkedések. Ezzel párhuzamosan a sertésárak mélyrepülése, az exportpiacok elvesztése miatt kialakult európai uniós túltermelés és az ukrajnai háború miatti gazdasági károk rontották a helyzetet.

Az energia drámai drágulása mellett a takarmányárak két év alatt megháromszorozódtak, a tetejébe a csoport takarmánytermelő területeit aszály sújtotta. Mindezek és a „sertéságazat negatív banki megítélése” súlyos likviditási hiányhoz vezettek – részletezte Kurucz Ferenc a csőd okait.

A csoport honlapján megjelent hirdetmények szerint szeptember 27-28-29-én nagyüzem volt a sárrétudvari központban: egymást követő napokra hívták a három cég hitelezőit csődegyezségi tárgyalásra. A hirdetmény alapján azon munkálkodtak, hogy tovább működjenek a cégek. A csődegyezségi tárgyalás előtt az egyezségi javaslatot és a reorganizációs tervet is megkapták az érintettek, hogy eldönthessék, elég fantáziát látnak-e a kilábalási tervben, illetve hajlandók-e lemondani követelésük egy részéről, és ha igen, milyen fizetési ütemezést fogadnak el.

Így látja a jövőt a cégvezető

Ami a jövőt illeti, Kurucz Ferenc bízik benne, hogy sikerül átvészelni a nehéz időszakot, hogy pontosan milyen módon tervezik helyreállítani a fizetőképességet, azt nem fejtette ki, de azt írta a lapnak, hogy a vállalkozás a csődeljárás alatt folytatni kívánja a működését, és egyezséget akar kötni a hitelezőivel, remélve, hogy megmarad a bizalom a több évtizede működő vállalkozás iránt. A Kurucz Farm mérlegbeszámolójában a megoldásról is szó esett:  

a működéshez többletforrást kell bevonni banki hitel vagy tőkebefektetés által. A dokumentum szerint a tárgyalásokat még 2021-ben elkezdték a fő hitelezővel: a CIB Banknál azt próbálták elérni, hogy a rövid lejárú hiteleket hosszú lejáratúvá alakítsák.

Azt tudták, honnan jön a hús, de merre tart a cég jövője? - Fotó: Kurucz FB
Azt tudták, honnan jön a hús, de merre tart a cég jövője? – Fotó: Kurucz FB

Egymilliárdból kutatták, milyen algával érdemes etetni a sertéseket

A Kurucz-csoport a milliárdos korszerűsítő beruházáson kívül a kutatás-fejlesztésbe is belevágott. A honlapjukon közel 2 milliárd forintnyi európai uniós pénznek, a gazdaságfejlesztési és innovációs operatív programjából (GINOP) elnyert vissza nem térítendő támogatásnak, illetve visszatérítendő hitelnek van nyoma. A Kurucz Farm csaknem egymilliárd forint visszatérítendő hitelhez jutott „A sertéstenyésztés antibiotikum felhasználásnak csökkentését célzó, kombinált heterotróf algatermesztő és csíragyártó rendszer fejlesztése” címén.

Olyan algabiomassza előállításáról van szó, amelyet a sertések takarmányába kevernek, hogy ezzel erősítsék az állatok immunitását, így csökkentve a tartás során adagolt antibiotikumok mennyiségét.

A Kurucz Farm további 503 millió forint vissza nem térítendő támogatásra szerződött egy szintén GINOP-forrásból megvalósítandó projektre, amely „A Rövid Takarmányozási Lánc helyreállítását és egyben a szójafüggőség csökkentését célzó, a GMO-mentességet biztosító neotradicionális termelési eljárás kidolgozására” szolgált. Továbbá a Kurucz Agro 294,14 millió forint vissza nem térítendő támogatást, valamint 149,74 millió forint visszatérítendő hitelösszegre vonatkozó támogatást nyert kísérleti fejlesztési folyamatok megvalósítására. A projekt célja a sertéstenyésztésben alkalmazott takarmányozás fejlesztése asztaxantin tartalmú biomassza alkalmazásával – írták.

Share Button

Kapcsolódó cikkek

A hét egyben – 49. hét Beruházási rekord a harmadik negyedévben, bővülő agrárkapcsolatok, sikeres volt az idei év a zöldség-gyümölcs ágazat számára, előtérben az élelmiszeri...
70%-kal több élelmiszert kell előállítani 2050-ben... 2050-re több mint 10 milliárd ember fog élni a Földön. Ahhoz , hogy őket elláthassuk, több mint 1,5-szer annyi élelmiszerre lesz szükség, mint amennyi...
Fellendülhet a magyar édesipar A hazai édesipari termelés bővülését, az ágazat technológiai fejlődését is segítheti az élelmiszeripari fejlesztési stratégia megvalósulása. A program...
Mi lesz a tejkvóta rendszer nélkül? 2015 április 1-től megszűnik az Európai Unióban a tejkvóta rendszer. A rendszer megszűnése azt fogja eredményezni, hogy minden tagállam annyi tejet te...
Újabb GMO-k az engedélyezettek listáján Bővült az engedélyezett GMO-t tartalmazó növények listája az Európai Unióban. Az Európai Bizottság tíz új GMO-t tartalmazó növény élelmiszeripari és t...
Javul a sütőipar helyzete Hozzávetőleg 300 milliárd forintos pályázati forrást nyit meg az Európai Unió 2020-ig a kis és közepes élelmiszer-feldolgozó vállalkozások fejlesztésé...