Számos trópusi eredetű fajuk kapható napjainkban már barátságos áron, és egyesek szobai tartása sem bonyolult. Természetben minden fajuk védett, így a hazánkban mocsaras élőhelyeken előforduló képviselőik is: a bangók és a kosborok.
Közel húszezer fajuk ismert, kertészeti nemesített változataik száma ennél is több. A XIX. században indult el szobanövényi karrierjük, ekkor a főúri gyűjtők féltett kincsei voltak.
Lepkeorchideák a kezdőknek
Kezdő orchideakedvelőknek a Phalaenopsis nemzetség fajai ajánlhatók. Ezek a lepkeorchidea-változatok általában nem okoznak csalódást gazdáiknak, és virágaik akár 3-6 hónapon át is díszítenek – írja a magyarmezogazdasag.hu.
Eredetileg epifita, azaz fán lakó növények, a trópusi fák lombkoronaszintjében, a törzseken megkapaszkodva élnek. Szobai tartásukkor is ezt az életmódot kell modellezni számukra, azaz nem szabad virágföldbe ültetnünk őket, mert gyökereik nagyon levegőigényesek.
Nyáron a félárnyékos, télen a világos helyet kedvelik, de tűző napon ne tartsuk őket. Nyáron nappal a 20-22 °C, éjjel a 18 °C körüli hőmérséklet ideális a számukra. “Talajukat” – ami általában vörösfenyőkéreg – tartsuk mindig nedvesen, de soha ne legyen a gyökérzet pangó vízben.
Meghálálja, ha vízzel permetezzük a leveleit. Elvirágzásukat követően tartsuk 1-2 hónapon keresztül a növényeket 16 °C körüli hőmérsékleten, ez a pihenőidőszak szükséges a következő évi virágok kialakulásához. Kétévente célszerű átültetni, nagyon vigyázva, hogy a gyökerek ne sérüljenek meg.
Ültetőedény és közeg
A gyűjtők léckosárban tartják növényeiket, ám ennek hátránya, hogy lakásban szemetel. Legideálisabbak az átlátszó, műanyag orchideacserepek, amelyek nagyon jól mutatnak, hiszen kívülről látjuk a gyökereket, és a cserépben a víz jelenlétét, mennyiségét is ellenőrizni tudjuk.
Az ültetőközegüknek a trópusi fák ágvilláiban megrekedő, és bomló szerves anyaghoz hasonló összetételűnek kell lennie.
Általában az orchidea-“föld” 1-2 centiméteres szemcsenagyságú darált fenyőkéregből, mindössze 2 százaléknyi darált tőzegmohából, nagyon kevés mikroelemekben gazdag műtrágyából és a kémhatás beállítására egy kis mészből áll.
Az öntözés és a kártevők
Az orchideák többsége abba hal bele, ha túlöntözik. A szobahőmérsékleten 22 °C-on tartott növényeket elegendő átlagosan hetente egyszer megöntözni, nyáron mondjuk 5-6, télen 7-9 naponta. Amennyiben magasabb a hőmérséklet, akkor kissé gyakrabban locsoljunk.
A levélhónaljban ne maradjon hosszabb ideig, azaz éjszakára víz, mert az baktériumos betegségek kialakulásához vezet. Amennyiben a növény gyökere jó állapotú, úgy a levelek párásítására sincs feltétlenül külön szükség. Kórokozók fellépésére főleg a helytelen tartási viszonyok között kell számítani, a már említett baktériumos betegségek mellett gombák is megjelenhetnek.
Kártevők közül az atkák, a pajzstetű és gyapjastetű megjelenésére lehet számítani, ezek jól kezelhetők környezetbarát rovarölő szerekkel is.
A pajzstetűnél figyeljünk, hogy gyakran rejtve, a levelek fonákján telepszik meg.
Virágindukció
A lepkeorchideákat nem nehéz lakásban tartani, ám annál nehezebb másodszor, és többedszer is virágzásra bírni. Csak a jó kondícióban lévő, igényeinek megfelelően tartott növények virágoznak újra. A 6-8 hetes pihentetés hűvösebb helyen és a kevesebb fény mind segíti a virágindukciót.
Virágzáskor, amikor a virágzati szár kezd felkopaszodni, és már csak a legvégén van egy-egy virág, akkor a szárat a levélhónalj felett 3-4 centiméterrel érdemes elvágni, hogy új virágzati szárat hajtson a növény.
A virágszárat érdemes pálcához kötni, mert gyakorta nem képes megtartani a virágok súlyát. Virágzáskor a növényt lehetőleg ne helyezzük át, mert egyes érzékenyebb típusok a virágok, bimbók lehullásával reagálnak erre.
Ha hűvös időben vásároljuk, akkor hazaszállítása során gondoskodjunk a kellő csomagolásról, nehogy megfázzon a tő.
Különleges ritkaságok
A tartási tanácsok a hazánkban leggyakrabban kapható lepkeorchideákra (Phalaenopsis sp.) vonatkoznak. Ezeknél a nemesítési elvek között a hosszan tartó virágzás, szín-, forma- és méretgazdagság mellett lényeges szempont a “szobai körülmények” és a “laikus tulajdonos” tűrésének képessége is. Így többségében olyan kertészeti hibridek kerülnek kereskedelmi forgalomba, amelyek a hozzá-nemértésből fakadó hibákat is képesek elviselni. Ez azért nem jeleni azt, hogy mindent kibírnak.
A lepkeorchideákon kívül számos más faj is kapható hazánkban, sőt az igazi különlegességek beszerzésére is van lehetőség, igen borsos áron. Mielőtt egy új fajt szerzünk be, nézzünk utána az igényeinek, hiszen a húszezer faj nem mind ugyanazt a tartási körülményt igényli.
Az orchideák többsége nem szereti, ha túlápolják, ideális számukra a “szükségállapot”. Bár virágait meglátva sokan “babusgatni” kezdik, a növénynek a túl sok törődés is árthat.
Hiszen természetes élőhelyén, a fákon lógva, igen zord körülményekhez szokott e növénycsoport, és ez neki teljesen megfelel hazánkban is. Ha az alapvető környezeti igényei: fény, hőmérséklet, öntözés megfelelőek számára, másra nincs szüksége.
