A világon mindenütt, de a Magyarországon talán még inkább az elérhető csapadék mennyiségének van a legnagyobb hatása a termés mennyiségére. Világszinten a kukorica terület 85%-án beszélhetünk különböző fokú csapadékhiányról, ami a termésre is jelentős hatással van. Az aszály okozta terméskiesést nagyjából 13 milliárd USD-ra becsülik.
Az elmúlt évek hazai kukorica átlagtermései is igen nagy szélsőségeket mutatnak: 4 t/ha termésátlagtól 8 t/ha-ig szóródtak az országos átlagok. Nyilvánvaló, hogy mindenki olyan hibridet szeretne, ami a 4 tonnás országos átlag esetén 6 tonna felett fog teremni, és a 8 tonnás átlagnál pedig bőven 10 tonna felett fog produkálni. Az ilyen hibridnek egyrészt tehát kiváló aszálytűrőnek kell lennie, másrészt rekordtermőnek a normál évjáratokban. Ezeknek a követelményeknek elég nehéz megfelelni, mert azok a hibridek, amelyek intenzív csapadékos viszonyok között rekordtermésre képesek, általában érzékenyek a stresszes körülményekre. A Pioneer célja olyan hibrideket nemesíteni, amelyek nagy biztonsággal az elérhető legnagyobb termésre képesek bármilyen is legyen az évjárat.
A Pioneer már a hibridizáció kezdetétől, az 1920-as, 30-as évektől jelentős előrelépést tudott felmutatni a stressztűrő képesség tekintetében. 1957-ben külön nemesítő állomást és intenzív kutatásokat szentelt a vállalat az aszálytűrő képesség fokozása érdekében. A Pioneer az utóbbi években is egyre nagyobb összegeket szánt az ezzel kapcsolatos kutatásokra. Jól példázza ezt az intenzív nemesítői munkát, hogy 2009-ről 2012-re megdupláztuk az aszállyal kapcsolatos kutatásokra szánt erőforrásokat. Európában már 8 nemesítői állomás kifejezetten azzal a céllal működik, hogy kontrolált csapadékviszonyok mellett válasszuk ki a legjobban teljesítő hibrideket.
A közel 100 éves kutatói tapasztalatnak és az óriási ráfordításoknak köszönhetően a Pioneer a nevéhez méltóan az első számú nemesítő, ha aszálytűrő hibridekről van szó. Ezt megtapasztalhattuk Magyarországon 2007-ben, a szélsőséges évben is, amikor a hivatalos kísérletekben (MgSzH) sorban Pioneer hibridek végeztek az élen jelentős előnnyel. Akkor ismerte meg a szakma a PR37N01-et amely éveken keresztül Magyarország legnagyobb területen termesztett, legnépszerűbb hibridje lett.
Mostanra azonban új mérföldkőhöz érkeztünk: 2013-ban bevezettük az Optimum® AQUAmax® hibrideket, melyeknél az aszálytűrés és rekord termőképesség még inkább a fókuszba kerül! 2015-ben pedig már 8 hibridet ajánlottunk a magyar termelőknek az Optimum® AQUAmax® termékkörből.
Mit is jelent az Optimum® AQUAmax® megjelölés?
Optimum® AQUAmax® megjelölést csak a következő szigorú követelmények teljesítése után kaphat meg egy hibrid:
- csapadékhiányos, erősen aszályos körülmények között legalább 5% terméselőny a legjobb Pioneer és versenytárs hibridekkel szemben
- normál csapadékellátottság mellett legalább 3% terméselőny a legjobb Pioneer és versenytárs hibridekkel szemben
- ezeket a követelményeket két egymást követő évben egyaránt bizonyítani kell, hogy megkapja a hibrid az Optimum® AQUAmax® minősítést.
Az Optimum® AQUAmax® hibridek azért is kivételesek, mert kiválogatásuk során nem csak egyes tulajdonságokra fókuszáltunk, hanem a hibrid teljes körű teljesítményére, beleértve a stressztűrő képességet, agronómiai tulajdonságokat, rekord termőképességet. Mindezeket pedig eltérő termőhelyeken és évjáratokban egyaránt bizonyítaniuk kellett! A követelményrendszerben az aszálytűrő képesség a hangsúlyosabb, mert a szárazságnak van a legnagyobb terméslimitáló hatása. Ha hozzávesszük még azt is, hogy aszályos években magasabb a termény ára, akkor még inkább előtérbe kerülnek a jó stressztűrő hibridek, mert az általuk realizálható plusz termés extra bevételt eredményez.
Az Optimum® AQUAmax® hibridek tehát sokkal nagyobb biztonságot nyújtanak a termesztőknek, mint az egyéb hagyományos hibridek, hiszen az időjárásból eredő kockázatot minimálisra csökkentik.
Agronómiai tulajdonságukat tekintetbe véve még egy fontos tulajdonságukat érdemes kihasználni: Mivel ezek a hibridek rekordtermőek és egyben kiváló stressztűrőek, a magasabb tőszámot is jobban elviselik, sűrűbbre vetve még nagyobb termésre képesek. A jobb termőhelyeken érdemes 5-8%-kal az általában alkalmazott tőszám felé tervezni, biztosan magasabb termést tudunk így realizálni hektáronként.
A nagy termésbiztonsággal rendelkező hibridek mellett nagyon fontos a helyre adaptált hibrid választás. Ugyanis minden hibrid másképpen reagál a különböző élettani szakaszokban bekövetkező stressztípusokra (hőstressz, szárazságstressz, stb..). Ha pontosabban ismerjük egy adott hibrid reakcióit a különböző fenológiai szakaszokban bekövetkezett környezeti hatásokra, akkor pontosabban tudjuk arra a környezeti adottságokhoz mérten ajánlani. Ez egy nagyon bonyolult rendszer, informatikai, növényfiziológiai alapok szükségesek hozzá, továbbá az adott környezet pontos meterológiai jellemzői. Erre a célra hozta létre a Pioneer az EnClass (Environmental Classification = Környezeti osztályozás) rendszert, mely segítségével sokkal pontosabban eldönthető, hogy az adott gazdálkodási viszonyok közé mely hibrid illeszkedik a legjobban.
(x)
