Jogszabályi szinten szigorítanák a fémzárolt vetőmag használatát az országban. A jó minőségű, jogtiszta vetőmagokkal ugyanis nagy előrelépést érhetne el a hazai szántóföldi növénytermesztés. A megfelelő vetőmagok alkalmazásával nagyban javíthatók a termésátlagok, és a gabona minősége is kedvezőbb lehet.
Jelentős tartalékok vannak még a hazai szántóföldi növénytermesztésben, a fémzárolt vetőmagok használatának szélesebb körű elterjedésével például a megtermelt növények mennyisége és minősége is javulhat. Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) főigazgatója a Magyar Időknek elmondta: hazánkban az egyes növények esetében nagyon alacsony szintű a minőségi, fémzárolt vetőmagok használata. A gazdálkodók a vetés mindössze 20 százalékán alkalmaznak ilyen szaporítóanyagot, míg máshol a korábban megtermelt gabonát vetik vissza.
A legrosszabb helyzet egyértelműen a legnépszerűbb haszonnövények, a búza és a többi kalászos esetében tapasztalható. A gazdák gyakran 3-4 éven keresztül vetik vissza a magot. Ennek az az eredménye, hogy aratáskor egyre gyengébb termésátlagok lesznek. Gyuricza Csaba szerint az elkövetkező időszak egyik legfontosabb agrárpolitikai feladata lesz, hogy növeljék ezt az arányt a magyar agrárgazdaság szereplői.
A megfelelő vetőmaghasználattal nagyban javíthatók a termésátlagok, és a gabona minősége is kedvezőbb lehet.
Gyuricza Csaba
Nincs kötelezettség arra, hogy igazolják a forrást
A főbb szántóföldi növények esetében semmilyen előírás nem kötelezi a termelőket arra, hogy igazolt forrásból származó vetőmagot használjanak. Ugyanakkor az európai uniós termeléshez kötött támogatásoknál kötelező a fémzárolt szaporítóanyag használata. Szójából például többségében minőségi szemek kerülnek a talajba. A termelők itt igyekeznek betartani az előírásokat, mert ha nem tudják igazolni, hogy fémzárolt vetőmagot használtak, nem kaphatják meg a támogatást.
A főigazgató szerint a vetőmagkérdésben elsősorban gazdálkodási szemléletváltásra van szükség. Azonban mindaddig nem lesz érdemi előrelépés, amíg a törvényi szabályozást nem szigorítja a kormányzat. A támogatási oldalon nincs különösebb mozgástér, mivel a közvetlen források odaítélésére szigorú európai uniós szabályok vonatkoznak. Ezért Gyuricza Csaba szerint nemzeti hatáskörben kell megkeresni annak a módját, hogy érdemben ösztönözhessék a gazdálkodókat arra, hogy a maguk megtermelt, gyengébb vetőmagok helyett a korszerű fajtákat válasszák.
Az Agrárgazdasági Kutató Intézet adatai alapján a gyártók a hazai szaporítóterületekről egy évben átlagosan 220–350 ezer tonna vetőmagot fémzárolnak. A magyar vetőmag-kereskedelem évente mintegy 100 milliárd forintos forgalmat ér el, az értékesítés felét a kukorica, a napraforgó és az őszi káposztarepce forgalma adja. A gyártók évente közel 100 faj 1500 fajtáját adják el.
