Nem csak Magyarországon, hanem a romániai Szatmár megyében is kiépítik a jégkármérséklő-rendszert. Utóbbiban az OMSZ is közreműködik. Idehaza pedig zajlanak az előkészületek, hogy a jégkármérséklés májusban már teljes kapacitással működjön. Ráadásul annak a lehetősége is fennáll, hogy a szatmári és a magyarországi rendszer között lesz kapcsolat.
Támogatást nyert a Szatmár Megyei Tanács és az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) közös pályázata a román-magyar határmenti övezet együttműködését elősegítő, Interreg V-A Románia-Magyarország Program keretében. A projekt célja a jégkár mérséklése a romániai Szatmár megye területén. A partnerségi megállapodást Radics Kornélia az OMSZ elnöke, Buda István az OMSZ gazdasági elnökhelyettese, és Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke írta alá Szatmárnémetiben.
A talajgenerátoros jégkármérséklő-rendszer Szatmár megye területén, megyén belüli központi irányítással épül ki. Az OMSZ a napkori radar-állomásnak, és további nyolc határmenti magyar meteorológiai állomás infrastruktúrájának fejlesztésével, továbbá technológiai tudásának adaptálásával vesz részt a megvalósításban. A programot az Európai Regionális Fejlesztési Alap támogatja, melyet a résztvevő két tagállam nemzeti társfinanszírozással egészít ki. A hírről a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara számolt be.
A Kamara elnöke, Győrffy Balázs korábban már többször is jelezte, hogy az idehaza hamarosan induló, a kamara által működtetendő jégkármérséklő-rendszerhez várják a szomszédos országok csatlakozását is. Azt még nem lehet tudni, hogy a szatmári és a magyarországi között lesz-e kapcsolat, de az elvi lehetőség természetesen fennáll. Már csak azért is, mert a NAK számára ugyanúgy az OMSZ szolgáltatja majd a jégeső-adatokat.
Hamarosan működésbe áll a magyar rendszer
A NAK-elnöke egy kecskeméti agrárkonferencián a hazai helyzettel kapcsolatban elmondta, hogy jelenleg a talajgenerátorok kihelyezése és az ezüst-jodidok uniós közbeszerzése történik. Hozzátette, hogy 986 darab ezüst-jodidos talajaggregátor épül országszerte, ebből 222 automata üzemmódban lesz képes védekezni. A szerkezetek és a rendszer működési költsége évente nagyjából 1,5 milliárd forint, a rendszerrel megóvott termelési érték pedig 50 milliárd forintot tesz ki. Ez azt jelenti, hogy 1 forint ráfordítással 33 forint termelési érték menthető meg. A fórumon a jégkármérséklő-rendszer egyfajta hasznosságával kapcsolatban Varga István, a Róna Mezőgazdasági Szövetkezet kertészeti ágazatvezetője mondta el azt, hogyha elkezd működni, akkor kevesebbet kell majd költeni a növénybiztosításra. Győrffy Balázs megjegyezte, hogy a beruházásért nem igazán lelkesedtek a hazai, növénybiztosítást kínáló társaságok, tehát úgy látszik, hogy a jégkármérséklő rendszer kiépítésével jó úton járnak.
