Szamócatermesztéssel bővítette ki az üvegházi termelését a Veresi Paradicsom Kft. a Pest megyei Veresegyházon, ahol 2022. őszétől a paradicsomok mellett 2 hektáron fognak télen is édes és egészséges szamócákat termeszteni. Az innovatív, hidrokultúrás rendszer bemutatásán elhangzott, hogy a kertészeti vállalat számos kiemelkedő szakmai partnerrel és kutatóval dolgozik együtt. Egy kutatásban például olyan LED fényforrás optimalizálására törekednek, amellyel a jövőben maximálisan ki lehet elégíteni a téli növényházi termesztés specifikus fényigényeit.
A FruitVeB riportjában István Gábor számolt be arról, hogy a rendezvény nyitásaként Pásztor Béla, Veresegyház polgármestere idézte fel a Veresi Paradicsom születésének történetét. Elismerően szólt arról, ahogyan a kezdetekkor talán távoli célnak tűnő korszerű üvegházas paradicsomtermesztés létrejött Veresegyházon, és évről évre fejlődve elérte azt a színvonalat, amit ma képvisel.
Koncz Zsófia, a Technológiai és Ipari Minisztérium miniszterhelyettese kiemelte, hogy a minisztérium fontos célja a digitális fejlesztések, képzések, mesterséges intelligencia jövőbeli további építése. Dr. Juhász Anikó, az Agrárminisztérium helyettes államtitkára a korábbi felszólalóhoz kapcsolódva megerősítette, hogy létfontosságú az agrárium és technológia még szorosabb összefonódása. 2023-tól ezért külön terv fog szerepelni a KAP-ban az agrárszektor technológia és innovációk által történő fejlesztésére. Ebben 4 fő intézkedési kör, – a tanácsadás, képzés, innováció és digitalizációt fog szerepelni.
Záró gondolatként Széchenyi Istvánt idézve hívta fel a figyelmet arra, hogy az agrárium jövője nem a földeken, hanem sokkal inkább a mezőgazdasági termelők tudásán fog állni.
Tuzson Bence kormányzati államtitkár pedig arról beszélt, hogy mindig is döntő jelentőségű volt az, hogy miként tud válságban reagálni egy vállalat. Úgy látja, hogy a Veresi Szamóca egy példaértékű választ adott a paradicsomtermesztésben megjelenő ToBRFV vírus és a megnövekvő energiaárak adta válságra. A szamóca termesztésének régóta hagyománya van Veresegyházon, ugyanakkor ezt most a Veresi Szamócával sikerült csúcstechnológiai szintre hozni – tette hozzá.
Kutatások, vizsgálatok és kísérletek
A kertészeti vállalat számos kiemelkedő szakmai partnerrel és kutatóval dolgozik együtt, akiknek a munkáját rövid előadásokban ismertették. Dr. Helyes Lajos, a MATE professzora mutatta be azokat az előzetes eredményeket, amelyeket a Veresi Paradicsommal alkotott konzorciumban, egy pályázat keretében eddig elértek. A kutatásban olyan LED fényforrás optimalizálására törekednek, amellyel a jövőben maximálisan ki lehet elégíteni a téli növényházi termesztés specifikus fényigényeit. Szintén kutatói együttműködés keretében mutatta be dr. Urbányi Béla, a MATE Halgazdálkodási Tanszék vezetője, hogy az üvegházi zöldségtermesztésben hogyan hasznosítható az akvapónia, és milyen új lehetőségeket rejthet még magában ez a technológia. Zárásként Dr. Kiss István, a Bay Zoltán Kutató Intézet divízió igazgatója beszélt arról, hogy a piacon felvetődő fejlesztési akadályok által vezérelve milyen kutató-fejlesztő munkákat végeznek, és miképpen segítik a Veresi Paradicsomot és a Veresi Szamócát innovatív megoldásokkal, elsősorban mikrobilológiai fejlesztésekkel.
A Veresi szamóca születése a válságra adott válaszok eredménye
Márkus Zsolt, a Veresi Paradicsom Kft. ügyvezető igazgatója előadásában rávilágított azokra a tényezőkre, amelyek következtében itthon úttörőként indult el a Veresi Szamóca, reagálva ezzel a válságok által felállított akadályokra. A vállalkozás életében az elmúlt időszakban hatványozottan érkeztek a válságtényezők, amelyek az üzleti stratégia átalakítására késztették a vezetést. Három fő kihívással kellett megküzdeniük, ilyen volt a Covid-19, a növényeket sújtó ToBRFV vírus, illetve a jelenlegi gazdasági- és energiaválság.
A paradicsom palántákban megjelenő ToBRFV – amely a növényekre nézve végzetes vírus, ugyanakkor emberi egészségre semmilyen kockázattal sem bíró – felére csökkentette a lehetséges tenyészidőszakot és a terméshozamokat. Az energiaválság okozta megnövekvő költségek és ennek fogyasztói árakban való nem megfelelő letükröződése pedig veszélyeztette a kertészet rentabilitását. A válságból kivezető utat egy előremutató fejlesztésben látták. Kertészeti szakemberek tanácsaival és holland, valamint belga példákat megvizsgálva jutottak arra a döntésre, hogy üvegházi szamócatermesztésbe kezdenek.
Az üvegházi szamócatermesztés azért is lehet egy ígéretes irány, mert a termesztés energiaszükséglete jóval alacsonyabb, mint a paradicsomé, továbbá ezzel képes lesz a vállalat a téli időszakban is biztos hazai forrásból, egészséges, minőségi és a nyári szamóca ízét idéző gyümölcsöt kínálni a fogyasztóknak.
A szamócák termesztéstechnológiája az üvegházban
A szamócák termesztéstechnológiája több dologban is eltér a paradicsométól, így alapvető átalakításokat is el kellett végezni az induláskor. A palánták itt is hidrokultúrás rendszerben vannak termesztve, hasonlóan a paradicsomtermesztéshez – függesztett asztalokon és sorokban -, ugyanakkor a termesztőközegnek szolgáló kókuszrost és perlit keverék nem matracokban található, hanem ültető cserepekben. Ezekben kettesével fejlődhetnek a növények. Érdekesség, hogy a szamócáknak különös igényük van a rendkívül tiszta öntözővízre, így tisztítóberendezések fejlesztése is szükségessé vált, továbbá más biológiai növényvédelmet is igényel a paradicsomhoz képest.
Az energiaválságban az egyik legnagyobb előnyt jelenti a szamóca azon tulajdonsága, hogy a termesztéséhez elegendő a 13-15 Celsius fok, ami összevetve a paradicsomtermesztés kb. 20 fokjával számottevő különbség. Ahhoz, hogy fenn lehessen tartani a szükséges hűvös klímát, automatizált vízköd képző rendszer is fel lett szerelve. A termesztésben a korábbi nátrium lámpák helyett energiatakarékos és korszerű LED pótmegvilágítás is ki fog épülni, ami tovább csökkenti majd az energiaköltségeket. A szamócapalánták az augusztusi telepítést követően október végére már beérlelték az első nagy szüretre való gyümölcsüket – írta a FruitVeB szakembere.
