Az árstopok betöltötték szerepüket, de ezek átmeneti nehézségek kezelésére valók, most már egyre drágább a fenntartásuk – mondta el Nagy Márton, a gazdaságfejlesztésért felelős miniszter, az InfoRádió Aréna című műsorában.
A miniszter arról beszélt, hogy az ország beruházási rátáját 27 százalék közelében kellene tartani, ehhez pedig magánberuházások kellenek. Arra koncentrálnak, hogy minden olyan beruházást, amely addicionális (ami nem valósulna meg, csak állami segítséggel), támogassanak. Ezt keresik minden beruházás esetén, és azt, hogy beleillik-e a beruházás az iparstratégiába.
Kifejtette: ma a beruházók sokkal óvatosabbak, mert magasabbak a bekerülési költségek (dráguló építkezések, magasabb finanszírozási kamatok), ezért fontosabbak az állami támogatások.
A támogatás alapvetően pénzt jelent az állam részéről: 90 egységhez hozzáteszünk 10 egységet. De ha nem tennénk, nem valósulna meg a beruházás. Az addicionalitás a lényeg, hogy a beruházókat úgy támogassuk, hogy ez megérje nekik.
A cél, hogy az energiavészhelyzetből lehető leggyorsabban kikerüljön az ország. Az energia árán keresztül határozódik meg a növekedés és az infláció, a növekvő energiaárak fűtik az inflációt.
Az ársapkákkal kapcsolatban elmondta: azért léptették őket életbe, mert ársokk érte a gazdaságot. Ez azonban a háborúval egyre nagyobb lett. Az intézkedés jó volt, amíg átmeneti volt a helyzet, de ha állandóvá válik, akkor nem fenntarthatók az ársapkák. Személy szerint azt gondolja, hogy betöltötték a szerepüket, de mivel az energiaválság még tart és az árak egyre emelkednek. Az infláció még nem tetőzött, és nem is látni az emelkedés végét. Az infláció és a fenntarthatóság oldaláról kell mérlegelni az intézkedések fenntarthatóságát, illetve azt is figyelni kell, hogy a megfelelő mennyiségű import is beérkezzen az országba – mondta a tárcavezető az ársapkákkal és konkrétan az üzemanyagárak maximalizálásával kapcsolatban.
A finomítói kapacitások kapcsán kifejtette: nyersanyagot be tudunk hozni, de kérdés, hogy azt tudjuk-e finomítani. “A pozsonyi finomító visszaállt a munkába, Százhalombatta is vissza fog várhatóan – ám a megugró kereslet és az európai gázolajhiány miatt a probléma (hiány) tartósabb lesz, mint gondoltuk” – fejtette ki.
2021-ben egyébként az ország nettó energiaimportja a GDP 4 százaléka volt, 2022-ben viszont akár 8-10 százalék is lehet, ami több milliárd eurós plusz tételt jelent. Ezt az arányt csak a fogyasztáscsökkenés mérsékelheti.
Kijelentette: már az olajembargó is vörös posztó volt, de ott találtak egy kompromisszumot. Ám a gázembargó egy hidrogénbomba, ezért semmilyen lépést nem szabad hozni, ami ahhoz vezet. Ezért lenne jó látni, hogy az EU milyen mechanizmussal szeretné működtetni a gázársapkát, nehogy a fenti indirekt gázembargóvá váljon.
