A gazdagabb nyugat-európai országokban egyrészt nagyobb a biotermékek iránti kereslet, ami kiváló piaccá teszi őket Magyarország számára, másrészt nagyobb mértékben képesek támogatni a biogazdálkodást, ami hosszú távon veszélyezteti értékesítési lehetőségeinket. Nyugaton és északon ökorobbanás várható, de mi lesz Magyarországon?
Magyarország uniós forrásból 64,4 milliárd forintnak megfelelő eurót fordít 5 év alatt ökogazdaságok indítására és fenntartására. A francia kormány ugyanerre a célra 1.1 millárd eurót, azaz 341 milliárd forintnak megfelelő összeget szán az elkövetkező 5 évben, ebből az állami forrás mintegy 83,7 milliárd forinttal egyenlő. Állami forrásból növelnék a biogazdálkodók számát Dániában is. A kormányzat 45,5 milliárd forintnyi dán koronát áldoz arra, hogy minél több gazda átálljon az organikus élelmiszer-termelésre. A rendelkezésre álló összegből idén és 2019-ben segítik a mezőgazdasági termelőket gazdálkodás átalakításában – írta az Agrárszektor.
Minden jel arra mutat, hogy Európa komolyan veszi célkitűzéseit az ökológiai területek növelése terén. A fejlesztések kapcsán magyar szemmel elgondolkodtató, hogy ha a nemzeti kormányok ennyire különböző arányban képesek támogatni a biogazdálkodást, nem maradunk-e le a bioversenyben?
Egyelőre nagy a hiány
Legfőbb biopiacunkon, Németországban – a termény fajtájától függően – 15-90 százalékos importaránnyal tudják kiszolgálni a belföldi vásárlókat. A leginkább önellátó biogabonából, a legkevésbé bioszójából, paprikából, paradicsomból, illetve almából. Ezen mindenképpen érdemes elgondolkodniuk a magyar termelőknek.
Franciaországban az elfogyasztott biotermékek átlagosan 30 százalékát importból szerzik be, de ezen változtatni akarnak. A jelenlegi 6,5 százalékról 2022-ig 15 százalékra szeretnék növelni a biológiai termelésbe vont területek arányát. A „Bio ambíció” nevű terv egyrészt a kínálatot kívánja felzárkóztatni az igényekhez, másrészt a biotermékeket 20 százalékos arányban tervezi bevezetni a közétkeztetésbe. Az „Agence bio” (ökológiai gazdálkodás fejlesztésére és népszerűsítésére szolgáló ügynökség) adatai szerint 2017-ben 8 milliárd euró volt a biotermékek piaci forgalma, beleértve a vendéglátást is, ami 2016-hoz képest 850 millió eurós növekedést jelent. Emellett a háztartások biotermék-fogyasztását 7,8 milliárd euróra becsülik, ami (a dohánytermékeket leszámítva) 4 százalékos piaci arányt jelent.
A franciáknál a Macron-kormány a már meglévő „Bio ambíció” terv költségvetését szeretné 62 százalékkal megemelni (ez az előző időszakban 700 millió euró volt). Az 1,132 milliárdból 900 milliót a biogazdálkodásra való átállásra szánnak, ennek bő 2/3-a származik uniós forrásból. A termelők szakszervezete ugyanakkor rámutat arra, hogy az ambiciózus terv végrehajtásához nem elég csak az átállást támogatni, hanem a fenntartásra is költeni kell. Magyarországon szokatlan, de a francia biogazda adójóváírásra is számot tarthat, ha a bevételeinek legalább 40 százaléka biotermelésű áruból keletkezik. Eddig ezért évente 2500 eurós adójóváírás járt, amit most a francia kormány 3500 euróra (1 millió 85 ezer forintra) emel.
Növekvő exportpiaci részesedés Dánia útja
Dániában az ökológiai termékek iránt már most is hatalmas a kereslet. Egy svájci intézet 178 országra kiterjedő kutatása szerint a világon Dániában a legmagasabb az ökológiai termékek aránya, a biotermékek 8,4 százalékát teszik ki a dániai élelmiszerpiacnak. A dán kormány ezt még mindig kevesli, ennek oka, hogy a biotermékek fontos exportcikkek. Esben Lunde Larsen élelmiszerügyi és környezetvédelmi miniszter szerint potenciális piacuk lehet Kína, ahol az erősödő és növekvő középosztály miatt egyre nagyobb az igény az ilyen típusú élelmiszerekre. A külföldi értékesítési lehetőségek bővülésével sürgőssé vált, hogy nagy területeket vonjanak be a biogazdálkodásba Dániában.
