Szakmai rendezvényre invitálta az Agromash Expo látogatóit az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet. A konferencia előadásai az ökológiai ágazat jelenlegi helyzetét, a támogatási rendszer környezeti és társadalmi hatásait, az ökogazdálkodás gyakorlati oldalát, valamint a hazai ökológiai szójatermesztést helyezték a középpontba.
Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKI) hazánk egyedüli ökogazdálkodásra specializálódott kutatóintézete. Célja, hogy segítse az ökológiai gazdálkodás hazai fejlődését és szélesebb körű alkalmazását.
Környezeti és társadalmi hatások
A kutatóintézet által szervezett konferencián Allacherné Szépkuthy Katalin az ökológiai ágazat jelenlegi helyzetét és a támogatási rendszer környezeti és társadalmi hatását foglalta össze.
Hazánkban jelenleg mintegy 300 000 hektáron folytatnak ökológiai gazdálkodást, és nagyjából 6000 vállalkozás foglalkozik mezőgazdasági termeléssel vagy állattartással, illetve feldolgozással.
Az ökoterületek részaránya a szántó művelési ágban volt a legmagasabb. 2020-ban 105 ezer hektáron gazdálkodtak ökológiai módon, ez az összes szántó 2,61 %-a. Az összes mezőgazdaságilag művelt területet figyelembe véve 6,12 % az ökológiai gazdálkodás részaránya.
Megszüntetni a párhuzamos termelést
A legtöbb gazdaság 20 és 50 hektár közötti méretű területen gazdálkodik, ám vannak 2500 hektárnál nagyobb ökogazdaságok is. Még mindig nagyon sok olyan gazdálkodás van, ahol a tanúsított és nem tanúsított egységben ugyanazt a tevékenységet végzik.
Ezt a párhuzamos termelést lenne hivatott megszüntetni egy – hazánkban egyelőre még hiányzó – védjegyrendszer. Ez ösztönözné a gazdálkodókat arra, hogy a teljes mezőgazdasági termelést ökológiai gazdálkodásra állítsák át.
Egyebek mellett szó esett az EU 2030-ig tartó időszakra vonatkozó, ökológiai gazdálkodást érintő biodiverzitási stratégiájáról és a természetvédelmi kötelezettségvállalásokról is. A szakember emellett beszámolt az ökológiai gazdálkodás fejlesztésére irányuló, a 2014 és 2020 közötti időszakot érintő Nemzeti Akcióterv megvalósult eredményeiről is.
A gyakorlati oldalról
Nobilis Ágoston a Csoroszlya Farm tulajdonosa a farm bemutatásán keresztül számolt be az ökológiai gazdálkodás gyakorlati oldaláról. A gazdaság 2016-ban, egy sikeres generációváltást követően vágott bele az ökológiai gazdálkodásba.
A Száron, Budapesttől negyven kilométerre fekvő gazdaság 265 hektáron foglalkozik szántóföldi növénytermesztéssel, gyümölcstermesztéssel és burgonyatermesztéssel. A termények nagy részét exportálják, ugyanakkor elkötelezettek a hazai árualap erősítése mellett is.
Az általuk termelt burgonyát hazai éttermeknek szállítják, köves malmukban, a kisüzemi méretet megtartva, saját terményükből gyártanak kész terméket, amelyet szintén itthon értékesítenek. A fiatal farmtulajdonos azt is elmondta, hogy mind külföldről, mind belföldről nagy igény mutatkozik a jó minőségű élelmiszer iránt. Biztos piacot látnak a feldolgozott termékekben.
A fenntartható fejlődés áll gazdálodásuk középpontjában, éppen ezért kutatóintézetekkel , így például az ÖMKI-vel együttműködve több témában kísérleteznek, kisparcellás ökofajtateszteket végeznek, és termékpálya fejlesztéssel is foglalkoznak.
Fajtatesztek aktuális eredményei
Borbélyné Dr. Hunyadi Éva az ökológiai szójatermesztés hazai eredményeiről és az ÖMKI fajtatesztjeinek aktuális eredményeiről számolt be.
Az ökológiai szója vetésterülete 2020-ban meghaladta az 1800 hektárt. A szója ökogazdálkodásban betöltött szerepe nagy, hiszen fehérjebázist jelent az ökoállattartásban, nitrogént köt meg, gazdagítja a vetésforgót. Humán felhasználása is folyamatosan növekszik, azonban a vetésforgóban a jelenleginél nagyobb hangsúlyt érdemelne.
Kiemelte, hogy a szója termesztése kockázatos a biogazdálkodásban, ezért a kutatóintézet fajta- és termesztéstechnológiai ajánlások kidolgozásával igyekszik segíteni a termelők munkáját. Így biztonságosan és környezetkímélően tudják a szóját a vetésforgóba beilleszteni. Fajtatesztjeikkel a hazai ökogazdálkodáshoz leginkább illeszkedő genotípusokat vizsgálják.
