A szocializmusban számos afrikai nemzet fiataljait fogadta Magyarország egy bő költségvetésű agrár-ösztöndíj program keretében. A nálunk végzett diákok közül később sokan előkelő pozíciókba kerültek a hazájukban. Nemcsak ők vitték a magyarok jó hírét a fekete kontinensre, a konzerviparunk is ismert volt az észak-afrikai térségben. A 2019-ben létrejött Afrika-stratégiával ismét feléledhetnek ezek a kapcsolatok. A 22 pontos terv része az oktatás, a mezőgazdasági technológia-transzfer, a gazdasági kapcsolatok fejlesztése.
Komoly támogatási források is rendelkezésre állnak a külpiacon terjeszkedni vágyó hazai cégek számára: 2 milliárd forintos keret biztosított a kijutásra, 23 milliárd pedig az ottani terjeszkedésre használható fel – írta a Mezőhír. A Magyar Közlönyben nemrég megjelent 1080/2021. (II. 27.) kormányhatározat szerint Ghána után Kenyában folytatódik a külföldi mintafarmok kialakítása. A terv összesen 8 országot tartalmaz, a következő célpont Uganda és Etiópia lehet. A Magyar Nemzet értesülése szerint egy-egy mintafarm átlagosan évi 20-40 millió forint támogatást kaphat. A kenyai üzemre 5 éven át évi 49,1 millió forint költségvetési támogatást biztosít a magyar kormány. Itt elsősorban fajtakísérletekre kerül sor, amihez szaporítóanyagokat, növényvédő és termésnövelő anyagokat biztosít Magyarország, továbbá a mintafarmon bemutatnak egyéb agrár- és élelmiszeripari termékeket és környezetügyi technológiákat. Ezek helyi regisztrációjának és forgalomba hozatalának érdekében megállapodást kell kötni az érintett állam hatóságaival – áll a rendeletben. A projekt eredményeit a további terjeszkedéshez lehet felhasználni – írja a rendelet.
Kína már nagyokat lépett az afrikai terjeszkedésért
A cikk szerint Európai Uniónak 15 éve létezik Afrika-stratégiája, de csak a bevándorlás felerősödésével vált erőteljessé a kontinens érdeklődése a fekete kontinens iránt. Az is fontos, hogy 2019-ben létrejött az egységes afrikai szabadkereskedelmi övezet (AfCFTA), amely 2021. január elsejével a legtöbb termék számára vámmentessé tette a határátlépést a kontinens országai között. Ám Kína időközben hatalmas lépéselőnyre tett szert a térségben. Az ázsiai ország hatalmas mennyiségben vásárolt fel földeket, elsősorban Etiópiában, Tanzániában, Kongóban, Mozambikban és Zambiában. A portál híre szerint a közvélekedéssel ellentétben a kimutathatóan kínai tulajdonban álló földterület nem több millió, hanem 250 ezer hektár egész Afrikában. Az egyéb erőforrások fontosabbak Kínának. Állami olajvállalata (CNPC) a szudáni olajmezők több mint 40 százalékát birtokolja. Becslések szerint Afrika a világ platina- és kobaltkészletének 90 százalékát, aranykészletének felét, mangánjának kétharmadát és uránmennyiségének 35 százalékát adja. Kína legfőbb exportcikkei az elektronikus eszközök, ezek gyártáshoz szüksége van ezekre az ásványokra. Az ázsiai világhatalom pénzügyileg is függésben tartja Afrikát, 2010 és 2018 között több mint 150 milliárd dollár forrás érkezett hozzájuk Kínából, 2018-ban pedig egy újabb finanszírozási programot hirdettek meg – írták.
