Bár sajnos sokan azt gondolják, nem jár ingyen a zöldítés támogatás. A kifizetéshez több feltétel teljesítése szükséges. Meghatározott, hogy a parlagon hagyott területet, valamint a nitrogénmegkötő növényfajokat mettől meddig kell fenntartani. Ezen felül diverzifikációs kötelezettség is van, valamint a kaszálások időpontja is fontos. A zöldítés legfontosabb tevékenységeihez kapcsolódó fontos dátumokat gyűjtöttük össze.
A NAK foglalta össze, hogy amennyiben egy gazdaság szántóterülete eléri a 15 hektárt, úgy ökológiai fókuszterületet kell létesíteni a szántó – beleértendő az ideiglenes gyep és a SAPS jogosult erdő is – területének 5 százalékán. Vannak viszont kivételek. Például, ha a szántóterület több mint 75 százaléka parlagon hagyott terület, vagy ideiglenes gyepterület, hüvelyes növénnyel bevetett terület, vagy ezek kombinációja. Kivétel még, ha a gazdaság szántóterülete, állandó gyepterülete és az állandó kultúra által együttesen elfoglalt területe több mint 75 százaléka állandó gyepterület, ideiglenes gyepterület, víz alatt álló kultúrával bevetett terület vagy ezek kombinációja. Az ökológiai gazdálkodási területbe vont részek ez esetben nem számítanak.
A zöldítés feltételeinek teljesítéséhez fenntartási időszakok is társulnak. Parlagon hagyott területet tárgyév január 1-től augusztus 31-ig kell fenntartani.
A nitrogénmegkötő növényfajok fenntartási kötelezettsége az alábbi időpontok között kötelező:
- termesztési időszak az évelő növények esetében május 1-től szeptember 30-ig,
- az egynyári növények esetében április 1-től június 20-ig,
- szója esetében május 15-től július 15-ig,
- zöldborsó esetében április 15-től június 10-ig,
- lóbab esetében április 15-től június 30-ig,
- közönséges vagy veteménybab esetében május 10-től július 20-ig tart.
Az ökológiai jelentőségű másodvetést a tárgyév október 1-ig el kell vetni a meghatározott fajokból. Fenntartási időszakban – évelő kultúráknál, amíg a növény a területen van – növényvédő szer használata egyáltalán nem megengedett. Ugyancsak a zöldítési feltétel, hogy 10 hektár szántóterület felett a korábban felsorolt kivételeket leszámítva diverzifikációs kötelezettség is keletkezik. A diverzifikáció teljesítéséhez azt nézik, hogy melyik növény – ez lehet a másodvetés is – volt leghosszabb ideig a területen a május 1-től szeptember 30-ig terjedő időszakban.
Vetésszerkezet, fehérjenövények
A nitrogénmegkötő növénynek elszámolt terület – megfelelő feltételek esetén és amennyiben fűféle nem található a keverékben – a termeléshez kötött szálas fehérjetakarmány-növény termesztésének támogatásba is bevihető. Azonban ez esetben a vetés első évében augusztus 1-ig egyszeri, ha az állomány már többévesnek minősül, úgy azt tárgyév július 1-ig legalább kétszeri kaszálást kell végezni. A területtel teljesíthető továbbá az évelő szálas vetésszerkezeti előírás is a Vidékfejlesztési Program AKG-ban, ha a pályázati felhívásban is szereplő fajok keverékei fellelhetőek a kultúrában. A zöldítés támogatás további részletei itt érhetőek el.
